Az ábra görbéje mutatja a szem átlagos érzékenységét a látható színkép különböző hullámhosszain. a háromfajta receptor érzékenysége a különböző hullámhosszakra A retinába sűrűn beágyazott fényérző idegvégződések kétfélék: pálcikák, amelyek nagyon érzékenyek a leggyengébb, derengő fényre is, de nem fogják fel a színt, és csapok, amelyek nem olyan érzékenyek, mint a pálcikák, viszont segítségükkel tudjuk megkülönböztetni a színeket. A színes látás minden részlete még ma sincs tökéletesen tisztázva; a legelfogadhatóbb elmélet napjainkban is még mindig az, amit Thomas Young és Hermann Helmholtz a múlt században állítottak fel. Eszerint a retinában található csapok háromfélék. Mindegyiknek más és más az érzékenysége a különböző hullámhosszakra, mindegyik típushoz elég széles hullámsáv tartozik (lásd az ábrán), és mindegyik valamelyik színre a legérzékenyebb: ezen az alapon nevezték is el őket, s így beszélünk kék, zöld és vörös receptorokról.
Az üvegtestet kívülről finom hártya borítja. Ez gyermekkorban több helyen szorosan tapad az ideghártyához, majd felnőttkorban az üvegtesti határhártya lassan leválik, összecsapódva régi orvosi nyelven a "repülő légy"-nek nevezett homályokat okozhatja. A szem felépítése és működése II.
Sötétben a pupilla kitágul, erős fényben pedig kicsinyre szűkül. A szemgolyó legbelső rétege az ideghártya, más néven retina. Ez tartalmazza a fényingert felvevő receptorsejteket. A szemgolyó belsejét kitöltő átlátszó, kocsonyás anyag az üvegtest. A pupillán bejutó fénysugár útjába illeszkedik a szemlencse, amelyet a lencsefüggesztő rostok körben a sugártesthez rögzítenek.
A sugártest és a szemlencse A sugártest a szivárványhártya mögött gyűrű alakban tapad a szem belső felszínén. Sűrű érhálózata termeli az iris előtt és mögött lévő csarnokvizet. A csarnokvíz a szivárványhártya mögül a pupillán keresztül áramlik előre, és az iris tövében elhelyezkedő kivezető csatornákon távozva kerül újra a véredényekbe. Ha a csarnokvíz elfolyása akadályozott, a szemben uralkodó belső nyomás megemelkedik. A magas szemnyomás a zöldhályog nevű betegség (latinul glaucoma) legjellemzőbb tünete, amely kezelés nélkül súlyos látásromlást okozhat. A sugártest izomzatán rögzülnek a szemlencsét tartó, finom lencsefüggesztő rostok, amelyek a szemlencse tokján körkörösen tapadnak. A sugártest izomzatának megfeszülésétől vagy elernyedésétől függően a lencse kigömbölyödik (közelre nézéskor) vagy ellapul (ha a távolba tekintünk). A lencse átlátszó, hagymalevél szerűen futó lencserostokból épül fel. Életünk végéig képződnek újabb és újabb rétegek, szemlencsénk - ha kis mértékben is - egész életünk során nő és tömörödik, átlátszósága csökken, kissé sárgás színűvé válik.
Orvosi Hetilap 1983. január-december I-II.
Nagy Tamás egyetemi adjunktus Pszichológiai Intézet oktató Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék Stressz és Érzelmek Kutatócsoport kutatócsoport-vezető Kutatási Transzparencia Bizottság tag Publikációs lista: Weboldal: Facebook: - Twitter: Skype: - Doktori adatlap: E-mail: Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 46. Szoba: 521 Kutatási terület: kutatási terület: stressz, érzelmek, pszichofiziológia, open science Megjegyzés: kari TDK felelős Scholar: ResearchGate: