Felnőttképzés Eduline 2013. január. 25. 15:37 Majdnem 150-en vettek részt a közigazgatási ösztöndíjprogramban Elolvasom A közigazgatási pálya a piacképes tudással rendelkező, nyelveket beszélő, külföldi tapasztalatot szerzett fiatalok... Felsőoktatás 2011. október. 07. 10:00 Új szabályok jönnek: szigorúbb feltételekhez kötik a közigazgatási ösztöndíjat Változtattak a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj feltételein: a 2012-es programra nem pályázhatnak kormánytisztviselői jogviszonyban állók. 2011. augusztus. 24. 16:21 Megkezdték a külföldi munkát a közigazgatási ösztöndíjasok Szeptember első hetében megkezdik külföldi munkájukat a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program résztvevői. 2011. 20. 16:09 Kétszázhetven pályakezdő kezdhet dolgozni februárban a minisztériumokban Harminchét roma származású szakember is lehetőséget kapott a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programban való részvételre - mondta el Navracsics Tibor csütörtöki sajtótájékoztatóján. 2010. december. 22. Magyar közigazgatási ösztöndíj program 2018. 13:16 Eldöntötték: itt szerezhetnek szakmai gyakorlatot a közigazgatási ösztöndíjasok A nemzetgazdasági, a közigazgatási és igazságügyi, valamint a nemzeti erőforrás tárcánál kap helyet a legtöbb közigazgatási ösztöndíjas – áll a kormány december 21-i határozatában.
erkölcsi bizonyítvány) igazolni kell. Az ösztöndíj összege: hazai programszakaszra havi 130 000 Ft adómentes jövedelem. Az ösztöndíj havi összegéről szóló közlemény - a szakmai gyakorlat hazai és külföldi szakaszára eltérő összegben - az ösztöndíjas szerződések megkötése előtt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben kerül közzétételre. A pályázat benyújtásának módja: Pályázni csak elektronikus formában, a oldalon, a "Jelentkezés" menüpontban ismertetett módon és az alábbi dokumentumok feltöltésével lehet: - magyar nyelvű önéletrajz (az ajánlott minta az oldalról letölthető), formátum:,, ; - a felsőfokú iskolai végzettséget igazoló diploma (BA/BSc, MA/MSc, illetve hagyományos 5 éves egyetemi vagy 3-4 éves főiskolai képzésben szerzett oklevél), formátum:,, ; - nyelvvizsga-bizonyítvány - a legmagasabb szintű, maximum 3 db (formátum:,, ). Fontos! Magyar közigazgatási ösztöndíj program 6. Csak a megfelelően feltöltött pályázati anyagot tudjuk elfogadni, hiánypótlásra a pályázat beküldését és véglegesítését, illetve a jelentkezési határidő lejártát követően nincs lehetőség!
Az MKÖ-vel kapcsolatban irányadó a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjról szóló 52/2019. ( III. 14. ) Kormányrendelet.
Hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzatfelismerés, továbbá az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez is. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során. Száznál is több bejegyzett szabadalma, találmánya volt, többek között a Wilson-kamra, amely a részecskék sebességét méri, a holográfiai mikroszkóp, az univerzális analóg számítógép, továbbá a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének is úttörője volt. Foglalkoztatta az emberiség jövője, felismerte az energiahordozó-tartalékok kimerüléséből, a szociális stabilitás hiányából fakadó problémákat is, de bízott megoldásukban. Utolsó éveit ágyhoz kötve, némán töltötte, de szelleme friss maradt. 1979. február 9-én halt meg Londonban, emlékére a Royal Society Gábor Dénes-díjat alapított. A hologram számos területen alkalmazható, legismertebb alkalmazása a bankjegy- és okmánynyomtatásban terjedt el, új fejezetet nyitott a méréstechnika területén, az ultrahanggal előállított hologramot geológiai feltárásoknál használják.
[2010. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (2000) " Gábor Dénes, a feltaláló " (magyar nyelven). Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 105 (3). (Hozzáférés ideje: 2020. ) Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. 2005) Gábor Dénes életének főbb eseményei (magyar nyelven). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. )
Nemcsak a családja, hanem középiskolája is meghatározó volt számára: a Markó utcai Főreál Gimnáziumba járt, amely olyan kiválóságokat bocsátott útjára, mint az író Karinthy Frigyes, a festő Szőnyi István, a gépészmérnök Bánki Donát vagy az építész Hajós Alfréd. A BME rektora Gábor Dénes szerteágazó munkássága társadalomtudományi és jövőkutató vonatkozását is felidézte: az 50 évvel ezelőtt létrejött Római Klub alapító tagjaként számos, ma is érvényes gondolatot megfogalmazott tudóstársaival a fenntarthatóságról. "A jövőnket nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni" – idézte zárszavában Gábor Dénest a rektor, majd hallgatóságát szólította meg, "hívom a középiskolai és egyetemi ifjúságot, találjuk fel együtt a jövőt! " Gábor Dénes (1900 – 1979) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. A középiskolát a budapesti Markó utcai Főreáliskolában végezte: már ekkor megjelentette az "Aeroplán körhinta" szabadalmi leírását. A később világhírű tudós közvetlenül az első világháborús rövid frontszolgálatának befejezése után, 1918 októberében iratkozott be – szülei kérésére – a Műegyetem Gépészmérnöki Karára, amely ekkor az alig tíz éves, 1909-ben felavatott modern kampusz központi épületében helyezkedett el.
1900. június 5-én Budapesten született Gábor Dénes. Természettudós, villamosmérnök, Nobel-díjas feltaláló volt, továbbá a Royal Society rendes (1956), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1964), a Brit Birodalmi Rend lovagja (1970), a National Academy of Sciences (USA) külső tagja (1970), a southamptoni (1970), a delfti (1971), a surreyi (1972), a cityi (1972), a londoni (1973) és a columbiai (1975) egyetemek díszdoktora. Az elektronmikroszkóp című könyvében (1944) az optikai lencsék aberrációját elemzi, s felvillantja a különféle atomok "látásának" lehetőségét. Felismeri a kis nyomású neongáz, higany- és nátriumgőz plazmaállapotának számos törvényszerűségét. A második világháborút követő években kezd az elektronmikroszkópiával és általában a szabad elektronok külső térbeli mozgatásával foglalkozni. A megkezdett út az elektron- és az ionfizikától az elektronmikroszkópián át elvezet az optikához és az információelmélethez. Mindeközben – mintegy mellékesen – megszületik a holográfia, amelynek fölfedezése húsz évvel megelőzi műszaki megvalósításának lehetőségeit.