30: Labdarúgás, barátságos mérkőzés, Olaszország-Csehország Sport 2 17. 30: Kézilabda, Német Kupa, férfiak, döntő 19. 15: Labdarúgás, barátságos mérkőzés, Spanyolország-Portugália Eurosport 1 10. 55 és 20. 55: Tenisz, Roland Garros Eurosport 2 11. 00 és 16. 05: Tenisz, Roland Garros 14. 20: Kerékpár, Criterium du Dauphiné Libéré, 6. szakasz 21. 00: Golf, PGA Tour, The Memorial Tournament Arena 4 9. 00, 9. 45 és 10. 45: Gyorsaságimotor, világbajnokság, Katalán Nagydíj, 1. Kajak kenu vb vasárnapi program review. szabadedzés, Moto3, MotoGP, Moto2 13. Kárász a végére el is fáradt, de az ezüstöt azért megkaparintotta. Kajak kenu vb vasárnapi program 2016 A világ legdrágább kávéja | Vasárnapi kerékpározás – Vidra Vízitúra Kajak-kenu vb: hat érem, közte két arany vasárnap délelőtt | Alfahír Kajak kenu vb 2019 vasárnapi program nem értek a focihoz tök érdekesnek találom, hogy van egy sport, amiben Mo úgy ötven-hatvan éve semmiféle értékelhető eredményt nem tudott felmutatni, se házon belül, sesőtpláne nemzetközi porondon, viszont a világbajnokság, ami kb.
30: szlalomvilágkupa ( Tv: Eurosport2) 13. 00: SUP-világkupa, Budakalász, Lupa-tó, technikai, döntő KERÉKPÁR 13. 00: szlovén körverseny, 5. szakasz ( Tv: Eurosport1) 15. 15: belga körverseny, 5. szakasz ( Tv: Eurosport1) KÉZILABDA FÉRFI BAJNOKOK LIGÁJA, NÉGYES DÖNTŐ (Lanxess Aréna) DÖNTŐ 18. 00: Barca (spanyol)– Kielce (lengyel) ( Tv: Sport1) – élőben az NSO-n! BRONZMÉRKŐZÉS 15. 15: THW Kiel (német)–Telekom Veszprém ( Tv: Sport1) – élőben az NSO-n! KOSÁRLABDA SPANYOL BAJNOKSÁG, DÖNTŐ, 4. MÉRKŐZÉS 18. Szeged365 Kikapcs: kajak-kenu VB-válogatóval, gyereknapi programokkal és éjszakai toronylátogatással startol el ez a hétvége Szegeden – Szegedi hírek | Szeged365. 00: Real Madrid–Barcelona ( Tv: Arena4) LABDARÚGÁS SPANYOL MÁSODOSZTÁLY, OSZTÁLYOZÓ, VISSZAVÁGÓ 21. 00: Tenerife–Girona ( Tv: Spíler2) MOTOGP NÉMET NAGYDÍJ, SACHSENRING 11. 00: Moto3 ( Tv: Arena4) 12. 20: Moto2 ( Tv: Arena4) 14. 00: MotoGP ( Tv: Arena4) RITMIKUS GIMNASZTIKA Európa-bajnokság, Tel-Aviv 11. 00: szerenkénti döntők: karika, labda 12. 15: buzogány, szalag ( Tv: M4 Sport) 14. 00: együttes kéziszer-csapat, döntő ( Tv: M4 Sport) RÖGBI Másodosztályú (Trophy) férfi és női hetes rögbi Európa-bajnokság, 2. forduló, Budapest Férfiak, negyeddöntő Magyarország–Románia 17–26 Rájátszás az 5-8. helyért 14.
A tokiói játékokon negyedik Csizmadia Kolos már első pályáján is nagyszerűen mozgott K–1 200 méteren, akkor második lett, délután pedig, immár szakadó esőben, sikerült még előrébb lépnie, megnyerte a középdöntőt. Ebben a számban a népes mezőny miatt mindenkinek vízre kellett szállnia a középfutamban. Kajak kenu vb vasárnapi program information. "A végén éreztem, hogy megvan a futamgyőzelem, ezért kicsit ki is engedtem. Szeretnék érmet szerezni a döntőben, nagyon régóta várok erre és régóta dolgozom ezért" – mondta az Angyalföldi VSE kajakosa. Férfi K–2 500 méteren – amely régi-új szám lesz a 2024-es párizsi olimpián – a győriek duója, az egyesben ötkarikás bajnok Kopasz Bálint és Erdőssy Csaba délelőtt lemaradt az első helyről, s ezzel az egyenes ági továbbjutásról, délután azonban javítani tudott. Nagy volt a csata a három továbbjutó pozícióért, de a magyarok kicsit kiemelkedtek a mezőnyből, s győzelmükkel ott vannak a fináléban. Szombaton már döntőket is rendeznek a vb-n – az M4 Sport élőben közvetít –, a 12 szám mindegyikében lesz magyar hajó.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Az első bécsi döntés 75 éve született 2013. november 2. 12:31 MTI Hetvenöt éve, 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát. A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt fasiszta Olaszországgal és a nemzetiszocialista Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat. A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak ítélő, 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit. I. bécsi döntés | 24.hu. Az egyezmény erre három hónapot adott, azzal a kikötéssel, hogy ha ezen idő alatt nem születik döntés, az érdekelt felek ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik.
A román vezetés a magyar igényeket utasította el a leghevesebben. 1940 nyarára rendkívül kiéleződött a magyar-román viszony, a közös határ mentén mindkét fél jelentős haderőt vont össze. A határrevízió azonban nem kapott zöld utat a harctereken sikert sikerre halmozó náci Németországtól. Miután a felderítés adatai azt mutatták, hogy a román hadsereg létszámban és a fegyverzetben is fölényben van, a magyar vezetés a tárgyalások felé hajlott. I bécsi döntés. A két küldöttség 1940. augusztus 16-án Szörényváron (Turnu Severinben) találkozott, de nyolc nap múlva eredmény nélkül álltak fel a tárgyalóasztal mellől: a román fél visszautasította az Erdély területi megosztására tett magyar javaslatot, a magyar delegáció pedig a románok által szorgalmazott lakosságcserét tartotta elfogadhatatlannak. Még folytak az alkudozások, amikor augusztus 22-én a magyar kormány úgy döntött: a tárgyalások kudarca esetén a fegyveres megoldást választja. Werth Henrik vezérkari főnök augusztus 25-én ki is adta a Románia ellen három nappal később indítandó hadműveletek irányelveit, ám Hitler el akarta kerülni, hogy szövetségesei háborúba keveredjenek egymással.
Az ekkor elfoglalt terület nagysága 12 171 négyzetkilométer volt, 496 ezer lakossal, ezek 12 százaléka volt magyar. Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza Magyarországhoz, a 43 591 négyzetkilométernyi területen élő 2 185 546 ember 51, 4 százaléka volt magyar. Az "országgyarapítás" utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék megszállása volt, amikor 11 475 négyzetkilométer került Magyarországhoz, az 1, 030 milliós lakosság mintegy harmada volt magyar. Ekkorra Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került. A bécsi döntésekért azonban súlyos árat kellett fizetni: Magyarország elveszítette külpolitikai önállóságát, és belesodródott a katasztrofális vereséggel végződő második világháborúba. Az 1947. Az első bécsi döntés 75 éve született » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti (lényegében trianoni) határait, semmisnek nyilvánította az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben még három falut át kellett engedni Csehszlovákiának.
Vannak kitelepítési felszólítások, hasonlóan brutálisak, mint amelyeket Balassagyarmaton, a Beneš-dekrétumokról szóló kiállításon lehetett látni. Csak itt nem magyarokat üldöztek el, hanem románokat, mindössze három órát adva nekik otthonaik elhagyására, és csupán egy takarót és egynapi hideg élelmet vihettek magukkal. Index - Belföld - Így mentünk be Erdélybe, meg a Hitler seggébe. Egy dokumentumból kiderül, hogy 1940 októberében egyetlen éjszaka alatt három ember állította össze, hogy melyik 200 román családot utasítsák ki Kolozsvárról. Másnap kihúzták a listáról azokat a családfőket, akiknek magyar feleségük volt. Van újságcikk arról, hogy a magyar bevonuláskor hogy reszkettek a sápadt román csendőrök, de senki sem bántotta őket, mert a magyar nép nem bosszúálló. Vannak hatósági jelentések arról, hogy máshol meg 50 román parasztot és két pópát vertek meg a bevonuló magyar katonák, minden különösebb ok nélkül. Vannak feljegyzések arról, hogy egy zsidót naponta utasítottak ki a magyar és a román szervek is az új határ két oldaláról, és telepítették ide-oda, mert egyik ország sem akart állampolgárságot adni neki.