Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője négy, kisebbek és nagyobbak számára is kivitelezhető kreatív karácsonyi ötletet ajánl figyelmünkbe. Karácsonyi tányéralátét A legegyszerűbben terített asztalt is remekül feldobja, ha a gyerekek által saját kezűleg készített tányéralátéteket használunk. Ehhez nem kell mást tennünk, mint egy karácsonyi mintákat ábrázoló képet kinyomtatni, a színezést pedig bízzuk a gyerekek fantáziájára. Karácsony kreatív gyerekeknek ingyen. Ha nincs kéznél nyomtatási lehetőség, akkor kisebbeknek mi magunk is megrajzolhatjuk az ábrákat, de a nagyobbak akár egyedül is megálmodhatják a teljes rajzot. Tipp: Kisebbek zokon vehetik, hogy ha a munkájukra üdítő vagy étel cseppen. Ezt megelőzendő, érdemes kisebb méretben – vagy eredetiben is akár – duplán készíteni a rajzokat, legyen belőle egy példány épségben, ha ajándékozni is szeretnének. Kreatív ültetőkártya Akár nagyobb rokonsággal töltjük a karácsonyt, akár csak a családdal ünneplünk szűk körben, kedves kiegészítő az ünnepi asztalon az ültetőkártya.
Webáruházunkban az "Otthonmaradós" menüpontunkban található Alkotó csomagok a kreatív, fejlesztő termékek tárházát vonultatják fel nektek. Online boltunk termékeivel minden családnak a segítői, partnerei szeretnénk lenni abban, hogy minél többször és minél értékesebb időt töltsenek közös alkotással, kézművességgel. Kézműves alkotó csomagjaink lehetővé teszik az önálló munkát (főleg nagyobb gyerekek esetén) de az igazán értékes és felszabadító, stresszoldó kikapcsolódás a közös/családi alkotásban valósul meg. Minden gyermek számára fontos, hogy megtaláljuk az életkoruknak és kézügyességüknek passzoló feladatokat. Karácsony kreatív gyerekeknek online. Az a nagyszerű az alkotó csomagjainkban, hogy mindegyik korosztály megtalálja benne a számára megfelelő, kreatív darabot. Az 51 darabos Karácsonyi Kreatív Dobozban például, egy 3-4 éves kisovis, épp úgy talál kedvére való alkotást, mint egy kisiskolás 8-10 éves. Nem baj ha kezdő vagy, mert ezek a Kreatív Csomagok és a dekorálásukat bemutató képek, videók lépésről-lépésre végigvezetnek az alkotási/dekorálási folyamaton.
Kiemelte, hogy az általuk üzemeltetett közel száz műemlék közül egyedülálló Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámija, hiszen Magyarországon ez az egyetlen török kori műemlék, amely minarettel is rendelkezik. Adnan Polat, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Magyarország és Törökország kapcsolatai nemcsak gazdasági, de kulturális tekintetben is jelentős erősödésen mentek keresztül. Ennek részeként oszmán értékek újulhattak és újulhatnak meg Magyarországon a két állam együttműködésében. Adnan Polat méltatta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történetiföldrajz-professzorának munkáját, aki a NÖF, az alapítvány és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésében megvalósult kiállítás létrejöttében kurátorként vett részt. A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán dzsámi – az oszmán kori emlékekben leggazdagabb magyarországi településnek számító – Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija mellett.
A mecsetekhez gyakran karcsú tornyokat, azaz minaret eket is emeltek. A minaretbe megy fel a szűk csigalépcsőn a müezzin, aki a torony körerkélyéről hangos kiáltással hívja imára a híveket. A nagyobb mecsetekhez nem csak egy, hanem több minaret is tartozik. Hazánkban ma három minaret látható: egy Egerben a vár tövében, egy Érden, a Duna közelében és egy Pécsen Jakováli Hasszán dzsámija mellett. A növekvő muszlim népesség igényei miatt azonban könnyen lehet, hogy idővel újabb minaretek is épülnek az országban. Minaret Érden – a dzsámi elpusztult (Forrás: Wikimedia Commons / rebifoto / CC BY-SA 2. 5) Tudjon meg többet az iszlámról! Azoknak, akik az alapfogalmakon túl is érdeklődnek az iszlám vallás kérdései iránt, egy budapesti előadást és kerekasztal-beszélgetést ajánlunk figyelmébe. Ízelítő a témákból: Hogyan éli meg egy európai muszlim az iszlám világ és Európa vagy a Nyugat szembenállását? Egyáltalán mit jelent az, ha valaki európai és muszlim? Mikor lesz európai valaki annak ellenére, hogy muszlim, és mikor lesz igazi muszlim egy iszlámra áttért európai?
Az 1526 és 1686 között oszmán hódoltság alatt álló városban a 16. század második felétől kezdődően sorra épültek iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, mecsetek és dzsámik. A korabeli török tartományvezető, Jakováli Hasszán pasa egy kisebb vallási negyedet, úgynevezett küllijét alapított Pécsen a középkori városfalon kívül. Ehhez tartozott a 16. század közepén a dzsámi és a mevlevi dervis kolostor, valamint a vallási főiskola, vagyis a medresze, és az ehhez csatlakozó nyitott konyha, az imaret is, ahol az utazóknak és a szegényeknek főztek. Ez az épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját. A Jakováli-dzsámiban a falakon a festett geometrikus és indás motívumokon kívül keretezett, úgynevezett kartusokban eredeti festésben Korán-idézetek, azaz szúrák olvashatók. A fal többi részén látható táblák – fekete zománcozott fém, illetve fehér porcelán – Allah, Mohamed és az őt követő kalifák: Abu Bakr, Omár, Oszmán, Ali, Haszán és Hüszein nevét tartalmazzák.
Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a háromévnyi szünet után újranyíló dzsámi előterében található megújult kiállítás hétfői átadásán kiemelte: az oszmán kultúra Magyarországon fennmaradt és műemlékként megbecsült épületei az ország építészeti örökségét gazdagítják, növelik annak sokszínűségét, és egy viharos történelmi korszak pozitív produktumaiként állnak ma előttünk. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett a török kori műemlékek méltó fenntartásáért, megőrzéséért, felújításáért és bemutatásáért, amellyel egyúttal szolgálta a népek közötti békét és a kulturális hidak emelését is. Füleky Zsolt, Péterffy Attila és Adnan Polat Az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs hódoltsági történelmén keresztül a város török építészeti emlékeit és az egykori titokzatos Kelet hatását a mai iparművészetre, zenére, kultúrára.
(NÖF) ügyvezető igazgatója, Glázer Tamás elmondta: az általa vezetett társaság az értékmentés, – közvetítés és örökségvédelem mellett a kiemelt, állami tulajdonban lévő örökségvédelmi helyszínek vagyonkezelését, üzemeltetését és a helyszínek turisztikai attrakcióként való újragondolását végzik. Kiemelte, hogy az általuk üzemeltetett közel száz műemlék közül egyedülálló Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámija, hiszen Magyarországon ez az egyetlen török kori műemlék, amely minarettel is rendelkezik. Adnan Polat, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Magyarország és Törökország kapcsolatai nemcsak gazdasági, de kulturális tekintetben is jelentős erősödésen mentek keresztül. Ennek részeként oszmán értékek újulhattak és újulhatnak meg Magyarországon a két állam együttműködésében. Adnan Polat méltatta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történetiföldrajz-professzorának munkáját, aki a NÖF, az alapítvány és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésében megvalósult kiállítás létrejöttében kurátorként vett részt.
Szulejmán szultán 480 éve foglalta el csellel Buda várát Négyszáznyolcvan éve, 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel, foglalta el a török csellel Buda várát. A Magyar Királyság fővárosát csak majdnem másfél évszázaddal később, 1686-ban foglalták vissza a Szent Liga seregei. Buda várának elfoglalása eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált. Katonai barakk rejtőzött Szulejmán szultán szigetvári türbéje mellett Egy katonai barakk épületének maradványaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. Már évek óta keresték az Esterházy Pál által 1664 februárjában készített beszámolóban és stilizált térképen feltüntetett épületet. A türbétől északra fekvő kaszárnya pont azon a helyen került elő, ahol azt a herceg feltüntette egykor a komplexum alrajzában. Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.