Az asszony már nem él, ám éjjelente még kísérti lányát. Benjie nemrég jött ki a rehabról, ahol 9 éves kora óta kezelték, illetve nővére, Agatha (Mia Wasikowska) is épp ez időben lép ki a pszichiátria kapuin, ahová piromániája miatt utalták be. Térkép a csillagokhoz film. A film 2014-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyszekciójában szerepelt. A mustrán Julianne Moore elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó díjat. Bemutató: csü., 2014/09/11 Rendező: David Cronenberg Szereplők: Julianne Moore, John Cusack, Robert Pattinson, Sarah Gadon, Mia Wasikowska, Carrie Fisher
Agatha Weiss tehát megérkezik, "hogy a csillagok nyomát kutassa", és ehhez felbéreli a színészi és írói ambíciókat dédelgető Jerome Fontana limuzinsofőrt (Robert Pattinson), majd felkeresi a Twitterről ismert színésznő barátját, az önmagát alakító Carrie Fischert, aki beajánlja őt személyi asszisztensnek Havana Segrand színésznőhöz (Julianne Moore), aki fel is veszi a lányt. A korosodó Havana, aki maga is dr. Stafford egyik páciense, azon pedálozik görcsösen, hogy ő játszhassa el a főszerepét annak a remake-filmnek, amely a '60-as években sztárrá avatta az édesanyját, Clarice Taggar-t (Sarah Gadon), ám a rendező mégis más színésznőt bíz meg az anya egykori szerepével. Az asszony egyébként már nem él, ám még rendszeresen kísérti lányát. Térkép a csillagokhoz (Maps to the Stars, 2014) | asanisimasa. Halottnak és kísértetnek nem ő az egyetlen. Azt követően, hogy Havana örömtáncot jár azért, hogy mégis övé a szerep, mert vetélytársnője kisfia váratlanul meghalt és a színésznő ettől összeomlik, a kisfiú szelleme is előbb-utóbb felbukkan. Benjie jótékony céllal meglátogat a kórházban egy halálos beteg kislányt, aki pár nap múlva meghal, attól kezdve a kis színész sztár kísértete lesz.
David Cronenberg az utóbbi években érdekes és nem túl szimpatikus csapásra tévedt. Az kétségtelen, hogy a karrierje első felében különféle bio- és technohorrorokkal (pl. A légy, Videodrome) hírnevet szerző, egyedi látásmódú direktor mindig is vonzódott a torzhoz, az elvonthoz, a kényelmetlenhez, a polgárpukkasztáshoz. Furán is fogadta épp ezért a szakma és a közönség egyaránt, mikor az ezredforduló után populárisabb vizekre evezett, és noha továbbra sem rendezett nagyköltségvetésű, csiricsáré, hollywoodi csemegéket, az olyan filmek, mint az Erőszakos múlt (2005), vagy az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek (2007) túlságosan "normálisak" voltak Cronenberghez képest. Térkép a csillagokhoz – DVD (16) – Írok Boltja. A színvonal mindenesetre megmaradt. Ettől függetlenül tisztán érződött, hogy a direktor valami újat szeretne, és az említett két bűnsztori után ismét váltott, ám félő, hogy ezúttal vakvágányra tévedt. A Veszélyes vágy (2011) és a Cosmopolis (2012) legalábbis egy szó se róla, egyedi, ám kifejezetten idegesítő elgondolás szerint készültek.
Különösen vonatkozik ez a nem verbális csatornákra (mimika, tekintet, gesztus, térköz), amelyek a közvetlen kommunikáció szempontjából csupán elemi mechanizmusokat és feltételeket jelentenek, a kommunikációban ugyanis "moláris" formában, alakzatokban vesznek részt, minden egyes kommunikációs aktusban a különféle csatornák jelzéseinek sorozatai alkotnak egységeket. Kommunikáció a tekintet révén Az emberben külön kommunikációs csatornának vehető a tekintet. Ennek kezdeményei már a magasabb rendű állatokban is megvannak. Bizonyos megfigyelések szerint a tekintet a különböző fajok közötti elemi, biológiai kommunikáció csatornája is, a magasabb rendű emlősökben a szem és a tekintet biológiai kódja azonos, így néhány egyszerű jelváltásra alkalmas. Megfigyelték például, hogy tekinteten át történő kommunikáció ember és állatok között is folyik, ez például állatkísérletekben zavaró lehet, a kísérletező a tekintetén át akaratlanul is befolyásolhatja az állatokat. A kommunikáció dinamikájának ismeretében érthető a "fajok közötti" kommunikáció lehetősége, hiszen a tekintet az, amelyből észlelni lehet, hogy a másik lény percepciós terében vagyunk-e. Ennek igen nagy a biológiai jelentősége, szerepe van a túlélésben, életben maradásban.
Egy jelzés előállítására mindenki képes, de hogy milyen normák szabályozzák, és hogy mit jelent, az más és más kultúránként. Ilyen például a mosoly. Míg európaiaknak a mosoly, szokásos jel, a barátságosságot, az örömöt fejezik ki, addig a japánok a kellemetlen szituációk oldására használják (humor helyett). Ázsiában is hasonló funkciója van a mosolynak, a kellemetlen híreket mindig mosolyogva adják át, ezzel leplezve az érzelmeket. Az érzelmeket kifejezhetjük még testtartással, térszabályozással, kéz és lábmozgással. A kultúrák nagyban eltérnek abban, hogy mennyire engednek teret az érzelmek kifejezésére. Egyes helyeken a gyerekeknek még megengedett, de a legtöbb országban egy felnőtt férfi gyengeségét mutatna, ha sírna. Japánban másképp áll a helyzet, mert a sírás tiszteletre méltó dolog, nagy megbánást jelképez. : Az attitűdök kifejezése bármivel lehetséges, akár vokális jelekkel, akár nem verbális jelekkel, kultúránként eltérő, mit is alkalmaznak. : Az interakció vezérlésének megannyi módja van, pl.
A tanulmány kimutatta, hogy a nem verbális kommunikáció fontosabb, mint a verbális., Eszerint minden üzenet 55% – át az arc és a test generálja. További 38% származik abból, ahogyan bárki beszél (hang, hangerő stb. ) és csak 7% a szavakból. E három rész a kommunikáció vagy a 3 V -. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a vevők mintegy 93% – a non-verbális kommunikáció, a mindössze 7% – a verbális kommunikáció. és amikor a verbális és nem verbális kommunikáció ellentmond, a nem verbális többnyire igaz. Hinned kell a nem verbális jelzésekben. Az emberek nem tudják állandóan irányítani a nem-verbális kommunikációjukat, és nem-verbális jelzéseket hamisítani., A verbális és nem verbális kommunikáció használata a verbális kommunikáció fő használata a tudás tájékoztatása vagy átadása, mivel a szavak nagyon erősek. Ezt fel lehet használni, mint egy eszköz a meggyőzés. Vitákra, vitákra, kreativitásra használják. Használható kapcsolatok létrehozására is, mivel a szavakat az érzések kifejezésére használják.
A nem verbális jelek használata elengedhetetlen a kommunikáció során. Általában a következő funkciók miatt:: a társas interakciók általában nem nyelvi jelekkel kezdődnek, szemkontaktussal teremtjük meg a fogadókészséget, ezzel jelezzük, kihez akarjuk indítani mondandónkat, ezt megerősíthetjük mosollyal, bólintással. Egy csoportba való csatlakozás során is kellenek kezdő jelek, ha erre nem kapunk lehetőséget, megjelenik a kirekesztettség érzése. : jelezni kívánjuk kik (ruhák, ékszerek, kiegészítők stb. – státuszszimbólumok, ismeretük elengedhetetlen, kultúránként). Nem csak a tárgyi jelek, de pl. : hogy valaki melyik szállodában lakik, vagy milyen repülővel utazik, ez is sok mindent leír róla. : egyes érzelmek minden kultúrában megtalálhatók (mosoly, rémület, iszony stb. ), bizonyos az arckifejezések egyetemesek, a világ bármely területén megtalálhatók. Azonban, ha az egy adott érzelem kifejezésének módja egyes kultúrákban megegyezik, az nem azt vonja maga után, hogy jelentésük is egyezik.