A Lakótelepi Vigasságok Budapest egyik legszebb és legzöldebb lakótelepén, a több botanikai és építészeti ritkasággal büszkélkedő József Attila Lakótelep en kerül megrendezésre. A hétvégi családi piknik szeptember 10-11-én minden korosztály számára izgalmas kulturális program okat, látványosságokat és változatos gasztronómiai csemegéket ígér. Lakótelepi Vigasságok Ferencvárosban Szeptember 10. szombat – Családi piknik 10. 15 Brass in the Five napindító fanfárja 10. 30 Brass Cirkusz Méhes Csabával 11. 30 Harmónia Balettiskola 12. 00 Lábita Bábszínház - Csernik Szende mesél 12. 30 Nagy Lakótelepi Palacsintaverseny 12. 30-13. Fortepan — Főoldal. 00 regisztráció, a palacsinták felvonultatása 13. 00-13. 45 zsűrizés 13. 45-14. 00 eredményhirdetés Formanek Gyula alpolgármester köszöntője 14. 00 Bemutatkoznak a Szivárvány Színiiskola növendékei 15. 00 Rudi bohóc 16. 00 Rockin' Board Táncstúdió 16. 30 Showtime Budapest Táncstúdió 18. 00 Ferenczi György és a Rackajam 20. 00 Budapest Bár koncert Közreműködik a Budapest Bár zenekar Farkas Róbert vezetésével, valamint Behumi Dóri, Rutkai Bori, Keleti András, Ferenczi György, Kollár-Klemencz László Szeptember 11.
A négy kis szegedi hódítót Somogyi Károlyné fotózta le 1978 tavaszán (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm S54_08) Családias légkör A résztvevők elmesélték, hogy sok közösség költözött be az épülő tömbökbe. Így kapott lakást a Kereszttöltés utcai úgynevezett Délép-házban a vállalat számos dolgozója, valamint a labdarúgó- és kézilabdacsapata. Ennek köszönhetően kezdettől családias légkör uralkodott. Arra is emlékeztek a környékbeliek, hogy háromféle módon lehetett lakáshoz jutni: létezett tanácsi, OTP-s és szövetkezeti. Egy Űrhajós utcában lakó asszony felelevenítette, hogy az első szilveszterek népünnepélyekre hasonlítottak. Játszótér Tarjánban a hetvenes években (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_e545_08) Felismerte magát? Írjon nekünk! Somogyi Károlyné Magdikára leginkább a Szeged krónikása cím illik. Mindenhol ott volt a város legendás fotóriportere, aki 2011-ben hunyt el. A mindig vidám és szeretnivaló Magdika készítette a képet a játszótéri gyerekekről és a négy kis szegedi hódítóról is, akik 1978 tavaszán a tarjáni házak között mászták meg a homokdombokat.
A meglévő lakóépületek tengelyeiben irodaépületek helyezhetőek el erre a tetőre, gazdaságossá és élővé téve a beépítést. Gyökér András, Szabó Máté
Kultikus hely, mely a Szolnoki Értéktár kulturális örökségei közt is fellelhető, de hol keressük a valóságban? A Szolnokhoz tartozó Szandaszőlős külterületén található a Beke Pál törökverő vitézről elnevezett, 101, 3 m magas kunhalom. Beke Pál halma 101, 3 méteres magasságával Szolnok környékének legmagasabb pontja. A természetes homok-dombsor legdélibb halmára még egy kurgánt is építettek, így lett a környék meghatározó térformája. (Madaras, 2006. ) Beke Pál halma egy őskori kurgán, melyet a folyamatosan ismétlődő homokdombok egyikén emeltek az őskorban. (Madaras 2003. ) Viszonylagos (régészeti) feltáratlansága ellenére jelentős szaramata- és különösen honfoglaláskori emlékek lelőhelye. Felvetnénk annak a lehetőségét, hogy ezen a területen a szertartáshoz köthető ritusokat végezhették el eleink (lehetett ez egy "szent liget", vagy áldozati hely az ősök tiszteletére stb. ). ) A halom névadója bizonyára az a Beke Pál, akinek gyulai lovasok élén 1561 körül végrehajtott Duna-Tisza közi vitézi cselekedeteit a Kun kódexben fennmaradt "Cantio de militibus pulchra" című históriás énekben hagyományozta ránk egy ismeretlen krónikás.
Beke Pál halma 101, 3 méteres magasságával Szolnok környékének legmagasabb pontja. A természetes homok-dombsor legdélibb halmára még egy kurgánt is építettek, így lett a környék meghatározó térformája. (Madaras, 2006. ) Beke Pál halma egy őskori kurgán, melyet a folyamatosan ismétlődő homokdombok egyikén emeltek az őskorban. (Madaras 2003. ) Viszonylagos (régészeti) feltáratlansága ellenére jelentős szaramata- és különösen honfoglaláskori emlékek lelőhelye. Felvetnénk annak a lehetőségét, hogy ezen a területen a szertartáshoz köthető ritusokat végezhették el eleink (lehetett ez egy "szent liget", vagy áldozati hely az ősök tiszteletére stb. ). ) A halom névadója bizonyára az a Beke Pál, akinek gyulai lovasok élén 1561 körül végrehajtott Duna-Tisza közi vitézi cselekedeteit a Kun kódexben fennmaradt "Cantio de militibus pulchra" című históriás énekben hagyományozta ránk egy ismeretlen krónikás. Közlekedéstörténeti emlék, hiszen a közlekedés Szandán keresztül, a Beke Pál-halom mellett folyt Szajol és Törökszentmiklós felé.
Ott haltak meg százszámra a gyönyörű, smaragdköves gyűrűk, nyakláncok, karkötők, színarany sujtások fölött. Nem is tudja senki emberfia a világon, hogy mi van ott a föld gyomrában, csak én, vágta ki... Egy téli estén aztán a nemzetség munkabírós emberei - ez természetesen csak férfit jelentett -, ásóval, csákánnyal, lapáttal nekiestek a Beke Pál halmának. Hat fél éjszakán túrták, hányták a homokot, de addig nem találtak semmit. Hanem egyszer csak Nádas Jóska sógor bácsi nagyot kiáltott: csontok! Nagy volt az öröm! Hát mégis igaza van Tukuz Balázsnak! Ásták tovább, hóban, fagyban. Karácsonytájt lehetett, amikor egy Vass György nevű csendőr félrehívta nagyapámat. Ide figyeljen, Lajos bácsi — kezdte —, a főtörzs úr kiadta nekem nyomozásra, hogy kik dúrják szét a Beke Pál halmát. Szúrja az uraság szemét, hogy széthányják a dombját... Szóval, Lajos bátyám, ha maga netán hallja, vagy tudja, hogy kik azok a kincskeresők, hát súgja már meg nekik, hogy hagyják abba, a szentségét! — kacsintott egyet... Az öreg Tukuzt meg úgy elkardlapozom, hogy a török nem kapott annyit, csak buzdítsa a népet, mondta, és elporoszkált a deresén.