Jean-Baptiste Poquelin, ismertebb színpadi nevén Moliére (1622. Január 15. – 1673. Február 17. ) francia drámaíró és színész, a modern komédia megteremtője. Moliére legismertebb művei a Képzelt beteg, Tudós nők, Az úrhatnám polgár, A fösvény, A mizantróp, Tartuffe. Élete Egy virágzó polgári családban született Párizsban, édesapja Jean Poquelin egy párizsi királyi kárpitos volt, édesanyja Marie Cressé, aki Moliére 10 éves korában meghalt. A Collége de Clermont nevű nagyhírű jezsuita iskolába járt, ahol a latin mellett tudományokat és skolasztikus filozófiát is tanult. Moliére: Tudós nők – Bemutató Nyíregyházán – Nyíregyházi Hír. Moliére 18 éves korában apja ráhagyományozta az udvari kárpitos címet, és az ezzel járó hivatalt, mely lehetővé tette számára XIV. Lajossal való gyakori találkozásokat. 1843-ban, szerelmével Madeleine Béjart-ral megalapították első színtársulatukat, mely azonban 1845-ben csődbe ment. Ezt követően vándorszínészeknek álltak és 14 éven keresztül járták a környékbeli kis falvakat. Ekkor vette fel az egyik kis francia falu után a Moliére nevet, hogy édesapjának ne kelljen a színész fiával szégyenkeznie.
TUDÓS NŐK (Vígjáték MOLIÉRE nyomán) Peer Krisztián és Naszlady Éva átdolgozása alapján Zenekar: Horváth Viktor, Boldizsár Zsolt, Fehér Csaba Díszlet: Bátonyi György Jelmez: Kárpáti Enikő Dramaturg: Szokolai Brigitta Ügyelő: Sárközi István Súgó: Pöltz Júlia Rendezőasszisztens: Fülöp Angéla Koreográfus: Vámosi Judit Rendező: Hargitai Iván Talán még sosem látott ennyi embert a party-arcok, alterek és rockerek, tovább megyek: slammerek körében kedvelt romkocsma, ahol Ottó és Bánk – nem is beszélve a nagy ígéret Zeuszról – vívja poétai csatáját. A tét nem kicsi, kivívni a városka gazdag, sznob köreinek elismerését, kivált Kriszta és a blőden-lilán hömpölygő sorokért ölni kész lánya, Ari valamint a pikáns sorokat testi valóra váltani kívánó sógornője, Lizi kegyeit. Molière: Tudós nők - Színház.hu. Hogy irodalomnál maradva, egy másik klasszikust is ideidézzünk: "Egy, csak egy legény –jobban mondva, leány van talpon a vidéken" a fiúja oldalán az irodalmi pokolból szökni kész Heni. Kérdés, melyik tábor kerül ki győztesen a végül is – lehull a lepel – az örökségért vívott csatában… Bemutató: 2016. április 23.
Dramaturg és a rendező munkatársa: Litvai Nelli Zenéjét összeállította: Simon Zoltán Rendező Major Tamás
Kovács Levente Dramaturg és zenei szerkesztő: Budaházi Attila m. v. Szcenikus: Albert Alpár Jelmeztervező: Kelemen Kata m. Játéktér-tervező, rendező: Parászka Miklós Forrás:
A szobor a budapesti Szabadság téren épülő megszállási emlékművet is készítő szobrász, Párkányi Raab Péter, illetve az erre rábólintó zsűritag, Melocco Miklós munkája.
Gábriel arkangyalban nem Magyarország ártatlanságát akarta megörökíteni, a műleírásban viszont elnagyoltan fogalmazott – nyilatkozta a csütörtökön megjelent Heti Válasznak Párkányi Raab Péter szobrászművész, a budapesti német megszállás áldozatainak emlékműve alkotója. Az interjúban Párkányi Raab Péter elmondta, azért hallgatott eddig, mert szerződésében az szerepelt, hogy az emlékmű felállításáig nem ad interjút. A szobrászművész visszautasította az emlékművet és őt ért vádakat. "A mélypont az volt, amikor azt állították: nem az áldozatoknak, hanem a német megszállásnak állítunk emléket, illetve amikor terrorizmusra – a szobor felrobbantására – uszítottak" – mondta. Párkányi Raab Péter elismerte, hogy a műleírásban elnagyoltan fogalmazott. "…álmomban nem gondoltam, hogy nyilvánosságra kerül – majd kiforgatás, torzítás tárgyává válik – az a szöveg, amit egyik napról a másikra, hajnalban készítettem az engedélyezési dokumentációhoz" – magyarázta. A szobrászművész hangsúlyozta: Gábriel arkangyalt a Hősök terén látható szobor alapján formázta meg mint az államiság megtestesítőjét, illetve Magyarország védelmezőjét a téren látható oszlop töredékével és a királycsarnok megcsonkított, "kifordított" oszlopsorával.
Világos mindenkinek, hogy el kell fogadni a leadott első tervet. " "Én készítettem az 56-os emlékművet a 301-es parcellába, de akkor azt pályázaton nyertem el. És mind a 100 induló makettje ki volt állítva, hogy a közönség láthassa, mi alapján döntöttek. Mi akkor ilyen országot képzeltünk el" – tette hozzá Jovánovics, aki egyébként Párkányi Raab Péter mestere volt a képzőművészeti főiskolán. Politikai akarat A megkérdezett szakértők szerint az emlékmű minőségén mutatkozik majd meg ez az érthetetlen sietség. "Két hónap alatt persze el lehet készíteni egy ilyen szobrot, de aztán meg lehet nézni, milyen kidolgozottságú és precizitású lesz" – monda Wehner Tibor művészettörténész. Jovánovics György is értetlenül figyeli az erőltetett menetet: "Egy ilyen szobrot 2 hónap alatt nem lehet elmélyülten, tisztességesen megcsinálni. De biztos vagyok benne, hogy a művészet helyett a politikai akarat működni fog, és a művet időre felállítják. " Zavaros rémálom "A mű programja hazug, amit a zsűrinek és az állásfoglalás megfogalmazójának is jeleznie kellett volna.
Ne bántsd a magyart! 2019. 04. 02. 12:22 Újabb munkái szinte páratlanok a kortárs magyar szobrászművészetben. Talán annak is köszönhetően, hogy ráérzett a steampunk stílusra, amely a viktoriánus kori találmányok formáit gondolja újra. Azt sulykolták nekünk, hogy ma már nem lehet olyan minőségű művészetet létrehozni, mint a görögöké. De hát láttam ilyet, mi az, hogy nem lehet? — mondta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Párkányi Raab Péter szobrász, akit először húsz éve terjesztettek fel a Munkácsy-díjra, amit "a szakma kicsinyessége" eddig rendre megvétózott. A lap munkatársa, Pataki Tamás a művész műtermében járt, ahol megnézhette, milyen dallama van egy "talált" zenegépnek, amely igazából szobor. Mintha egy párhuzamos steampunk világból lépett volna elő a géphez illesztett női gipsztorzó, amelynek két, szívet formázó keze érintkezik a nyitott mellkasában. A szobor zenél is, a tűhengeres zeneszerkezetre egy népzenei dallam van rögzítve. Minden mechanikus, nincs belevezetve külső áramforrás, és ha megforgatjuk a gépkart, felcsendül a zene, megmozdul a szív – olvasható a cikkben.
Béla király (carrarai márvány, Körmend) Fábián Dezső, Kárpáti György (bronz, kő, FTC Sportcentrum, Budapest) 1995 Áldozati emlékmű (bronz, márvány, gránit, Március 15. tér, Szombathely) 1996 a Tudomány éve (kő, bronz, Flagstaff, USA) 1998 Magyar forradalmak emlékműve (kő, Kisszállás) 2000 Jókai-emlékmű (bronz, XII.
A bírálatokra úgy reagált: "ha Leonardo ma fölbukkanna Magyarországon, simán agyonvernék, és még büszkék is lennének rá". Az emlékművet naponta hárommillió forintért őrzi a rendőrség, sőt szerdán be is kamerázták. A Szabadság téren több mint 100 napja tiltakoznak civilek a szoborcsoport ellen. Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke arra kérte a rendőrséget, hogy ne a "jóérzésű polgárok haragját okkal kiváltó szobrot", hanem az emberek biztonságát és vagyonát védjék. A kormány "emlékművét pedig oda vigyék, ahová a hamis ideológiákat hirdető alkotások valók: a Szoborparkba, ahol mindenki megnézheti, aki hajlandó fizetni érte".