Friss, üde Irsai Olivér bor az Ostoros Birtokról! Az ára is nagyon kedvező. Halványsárga szín; muskotályos, jó intenzitású, licsire emlékeztető illat. Szájban könnyed, enyhén fanyar, tapadós, jellegzetesen muskotályos ízvilágú és laza szerkezetű, kevés szén-dioxidot is tartalmazó bor. Értékelés: 15, 40 / 20 pont (jó) Teszt ideje: 2021. december Pincészet: Ostoros Birtok Szín: fehér Jelleg: száraz Borvidék: Eger Szőlőfajta: Irsai Olivér Évjárat: 2021 Ár: 999 Ft
Koch Frisch sorozat (cserszegi fűszres, Irsai Olivér), organikus sorozat: castellum, olaszrizling, Chardonnay Extra Brut Szűretlen nyerspezsgő A Winelovers Summer Opening Party eseményen debütált a Koch Borászat új tétele, egy szűretlen, likőrözetlen chardonnay nyerspezsgő. Koch Csaba 6 éve vágott bele a pezsgőkészítésbe, eddig egy Chardonnay Brut és Extra Brut pezsgővel volt jelen a piacon, melyek tradicionális champagne-i technológiával készültek a borász borotai birtokán. Thummerer Bikavér 2016, Tekenőháti Merlot Grand Superior 2018 Az intenzív sötét rubin színű, nagy testű "mély-merlot" illatú száraz vörösbor, magas alkoholtartalma mellett, az erősen visszafogott termésmennyiségnek köszönhető gazdag beltartalmi értékével tűnik ki versenytársai közül. Steigler Pince kékfrankos 2020, zöldveltelini A Steiner és a Steigler dűlőkből származó szőlők házasítása, mely a pohárba kitöltve mély rubin és bíbor árnyalatot mutat. Fiatalos illatában piros és fekete húsú gyümölcsök kavalkádja fogad, melyet elegánsan megjelenő tölgyfahordós érlelésből származó jegyek fűszereznek.
A megszerzett tudás birtokában biztosabban fogunk eligazodni a borlapon is – a magunk és társaságunk örömére.
Barta Pince KVG 2018 (1. helyezett) Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Terézia Hárslevelű 2018 (2. helyezett) Kovács Nimród Winery Battonage 2017 (3. helyezett) Kreinbacher Birtok Öreg Tőkék Bora 2018 (4. helyezett) Dobosi Pincészet Bio Háromszög Olaszrizling 2019 (5. helyezett) Molnár és Fiai Pincészet Abasári Olaszrizling 2018 (6. helyezett) Sajgó Pincészet Száraz Szamorodni 2017 (7. helyezett) Tornai Pincészet Somlói Top Selection Apátsági Furmint 2019 (8. helyezett) Varga Pincészet Aranymetszés Olaszrizling 2019 (9. helyezett) Cseri Pincészet VII. Septimus Rajnai rizling S 2017 (10. helyezett) November 18-án a sokszínű rozé világgal ismerkedhetsz a Legjobb rozé borok kategóriagyőztes tételekkel.
Szegedi Borfesztiválon például egy 96-os tokaji aszúesszencia lett a város bora. A Babits Borászat standja a 146. faházban van, és a város bora idén nem egy olcsó tétel: egy deci 1200 forintba került. Viszont mézédes, aranyérmes bor, érdemes egyszer megkóstolni! Magas színvonalú versenyen kiváló borokat kóstolhatott a zsűri. A legjobb borok megválasztását azért is kísérte még a megszokottnál is több izgalom, mert az idei eredményhirdetésre három évet kellett várni – mondta el a borverseny eredményhirdetése előtt – Frittmannn János. A maga részéről mindenkit arra biztatott, hogy minél több bort kóstoljon meg a Borfesztivál ideje alatt, mert az idén is nagyon sokféle kitűnő bor érkezett Szegedre. Az ország legjobb hangulatú borfesztiváljának nevezte a zsűri elnöke a szegedit, hozzátéve: a borászoknak véleményét tolmácsolja ezzel. Frittmann János összegzésül elmondta: a zsűri világszínvonalú borokat kóstolt, így a fesztiválra kilátogatók egészen biztosan nem fognak csalódni a minőséget illetően.
A nagytestű vöröseket például. Gyorsan letompítanak, elnehezítenek, ezért valóban nem kezdőknek való – de azt mondani, hogy a nők nem szeretik a nagy vörösöket, nem volna igaz. Idővel mindenki, aki szereti a bort, felfedezi ezeknek a mélységeit is. Nyitókép: Unsplash Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂
II. Lajos és nehézlovasai a végsőkig támadták a török szultánt, annak a reményében, hogy megfordíthatják a mohácsi csata menetét. A magyar-cseh király kijutott a harcmezőről, mégis életét vesztette. Lajos király haláláról Varga Szabolccsal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának történészével beszélgettünk. – II. Lajos cseh-magyar uralkodó örökös nélkül esik el a mohácsi csata után. Miért volt fontos, hogy az ifjú király is részt vegyen az ütközetben? – A 16. század elején a királyok még többnyire jelen voltak a csatatéren. 1526-ban különösen fontos volt a király személyes részvétele. Egyrészt a mozgósításban is nagy szerepe volt, másrészt amikor a király ott van a csatamezőn, akkor senki sem vonhatja ki magát a hadba szállás felelőssége alól. Amikor a király távol marad, akkor sokkal könnyebben felüti a fejét egy lázadás a seregen belül. Tudjuk, hogy a mohácsi csata előtti napokban a magyar királyi tanácsban nagyon komoly viták folytak arról, hogy jó-e az, hogy Lajos részt vesz az ütközetben vagy sem.
A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták. Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken. Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II.
A keleti királyság örököse ekkor még mindig csak 16 esztendős volt, így aztán helyette uralkodói ambíciókat dédelgető anyja kormányozta Erdélyt 1559-ben bekövetkezett haláláig. Az uralmat átvevő János Zsigmond helyzete nem volt könnyű, ugyanis a Habsburgok nem mondtak le Erdély megszerzéséről. A háborúskodásnak az 1570-es speyeri egyezmény vetett véget: II. János végleg lemondott a választott magyar királyi címről, és helyette princeps, azaz fejedelem titulust vette fel. Ő és utódai megtarthatták Erdélyt, de a család kihalása esetén a magyar királyt illette volna meg az új vezető kinevezésének joga. Ilyen szempontból tehát vita van azzal kapcsolatban, hogy az 1570. december 1-jén beiktatott uralkodó mennyiben tekinthető tényleges erdélyi fejedelemnek, és nem a rendek által önállóan választott utódot, Báthory Istvánt kellene -e inkább az elsőnek tekintenünk ebben a sorban. János Zsigmond fejedelmi országlása ugyanis nem tartott sokáig: 1571. március 14-én ratifikálta a szerződést, majd négy nappal később elhunyt, az erdélyi rendek pedig halála után eltértek a speyeri egyezményben foglaltaktól.
Ha a király távozik, akkor onnantól kezdve a seregek általában felbomlanak és utána a katonák valahogy megpróbálnak elmenekülni a harcmezőről. Orlai Petrich Soma: A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása (Forrás:) – Akkor ezek szerint az ifjú Lajos király állta a szavát és a végsőkig kitartott. – Igen, ő is ott volt a nehézlovasok között, akik végül magát a szultánt támadták. Abban bíztak, hogy ha valahogyan sikerül kiiktatni az ellenség vezetőjét, akkor még meg lehet fordítani ezt a nagyon is rossz erőviszonyokat felvonultató csatát. Mikor már látszik az, hogy minden elveszett, akkor néhányan a király kíséretéből kiragadják az uralkodót és elindulnak visszafelé, valószínűleg a Buda irányába tartó hadiúton. Ezen az úton érkeztek lefelé, így ismerik az utat, de idő közben besötétedik. – A Duna melletti út ez? – Igen, a Duna jobb partján több időszakosan vízjárta csatorna, azaz fok is van. Mindezek arra voltak hivatottak, hogy a halászatot biztosítsák a Duna melletti népek számára.