A fehér király (The White King) 2016-os brit–magyar film Rendező Alex Helfrecht Jörg Tittel Producer Philip Munger Teun Hilte Alapmű A fehér király Műfaj sci-fi, dráma Forgatókönyvíró Főszerepben Lorenzo Allchurch Olivia Williams Ólafur Darri Ólafsson Jonathan Pryce Zene Joanna Bruzdowicz Operatőr René Richter Vágó Peter R. Adam Gyártás Gyártó Oiffy Ország Egyesült Királyság Magyarország Nyelv angol Játékidő 89 perc Forgalmazás Forgalmazó Signature Entertainment Vertigo Media Bemutató 2016. június 18. 2017. március 9. Korhatár IV. A fehér király (2016) - Vimeo On Demand premier | Mozipremierek.hu. kategória (NFT/24132/2017) További információk weboldal IMDb A fehér király (eredeti cím: The White King) 2016 -ban bemutatott brit – magyar film, amelyet Alex Helfrecht és Jörg Tittel írt és rendezett Dragomán György azonos című regénye alapján. A producerei Alex Helfrecht, Jörg Tittel, Philip Munger és Teun Hilte. A főszerepekben Lorenzo Allchurch, Olivia Williams, Ólafur Darri Ólafsson és Jonathan Pryce láthatók. Zeneszerzője Joanna Bruzdowicz. A film gyártója az Oiffy, forgalmazója a Signature Entertainment.
Műfaja sci-fi film és filmdráma. Az Egyesült Királyságban 2016. június 18-án, Magyarországon 2017. március 9-én mutatták be a mozikban.
Vimeo On Demand 2018. március 12. (16) The White King 2016 89 perc 5. 5 73 dráma sci-fi Rendező: Alex Helfrecht Jörg Tittel Főszereplők: Ólafur Darri Ólafsson Jonathan Pryce Greta Scacchi Fiona Shaw Olivia Williams A 12 éves Djata a világtól teljesen elzártan él szüleivel egy disztópikus diktatúrában. Egy napon két ügynök csönget be hozzájuk, akik az apjáért jöttek. A kormány börtönbe zárja a férfit, Djata pedig egyedül marad az anyjával, miközben mindkettejüket azonnal árulónak bélyegzik. A fiú nehezen tudja feldolgozni apja elhurcolását és hiányát, a sok hazugságot és a hirtelen felnőtté válás terheit. Egyetlen remény élteti, méghozzá apjának megtalálása, amiben nagyszülei tudnának neki segíteni. A fehér királyné. Djata anyja azonban dacosan ellenáll annak, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező anyósától és apósától bármilyen segítséget kérjen. Az édesanya régóta nemkívánatos elem a családban, a konfliktusok pedig a bajban sem enyhülnek… Dragomán György 2005-ben megjelent, díjnyertes regényét több mint 30 nyelvre fordították le, angolul 2007-ben jelent meg.
Bár szereti és értékeli az emberek társaságát, a vendégekkel szemben tartózkodó. Nem igazán ölbe való macska, de a fültő és a pocak vakargatását igencsak szereti. Ilyenkor kedves fejdörgöléssel vagy odabújással reagál. Hangja jellegezetes, de nem túl "beszédes", csak akkor hallatja, ha akar valamit – például ételt, ha nem tálalják a megszokott időben. Hangját csak akkor emeli meg, ha figyelmen kívül hagyják kéréseit. Küllem és ápolási szükségletek Heti egy-két alkalommal kefélje át és fésülje ki a norvég erdei macska szőrét. Mindig fém fésűt és erős sörtekefét használjon. Ha a szőrzet gyűrűit fésüli, legyen óvatos. Norvég erdei macska sorozat tv. Fürdetni ritkán szükséges, ami nem is baj, hiszen a víztaszító bunda átnedvesítése embert próbáló feladat. A norvég erdei macska jellegzetessége a hosszú, sűrű szőrzet és a hatalmas méret. A fej fordított háromszög alakú, az álltól indulva szélesedik a közepesen nagy vagy nagy fülek felé, melyek dúsan szőrözöttek. A szemek nagyok és mandula alakúak. A szemek színe zöld, arany vagy réz-szín, bár fehér macskáknál előfordul kék vagy felemás szemszín is.
Fülének külső élei a fej háromszög vonalát követi. Ovális, nagy szemei enyhén dőlnek, tekintetük éberséget tükröz. Szőrzete félhosszú, kettős bunda. Az alsó szőrréteg egy gyapjas aljszőrzet, azt pedig egy súlyosabb, fényes fedőszőrökből álló vízlepergető szőrzet fedi. A természetes színek mellett mind a négy cirmos mintázat elfogadott. Ennél a fajtánál is tiltólistás színek a colorpoint, a burma és tonkinéz faktorok, az őzbarna, a lila, a csokoládé és a fahéj. A jó felépítésű szőrzete miatt kevés fésülést igényel. Norvég erdei macska ára. Csupán az ezüst aljszőrzettel, és világosabb színárnyalattal rendelkező macskák igényelnek egy kicsivel több gondozást, mivel az ő szőrzetük puhább felépítésű. Természet A norvég erdei macska egy igazán kiegyensúlyozott, nyugodt természetű fajta. Nehéz felbőszíteni, nem jellemző rá az agresszió és a nyughatatlanság. A legtöbb egyed nagyon jól kijön más macskákkal, esetleg kutyákkal és gyerekekkel is. Szeret gazdája közelében lenni, de nem az a kimondottan ölmacska. Jellemző, hogy kiválaszt magának egy személyt, akihez kötődik.
1938-ban, egy Oslo-ban tartott kiállításon már bemutatták a fajtát, de a második világháború az önálló fajtaként való elismerésért vívott munkát megtörte és erősen visszavetette. Szerencsére néhány példány túlélte a háborút, ám a következő néhány évtized még kemény volt. A hetvenes évekig csak kevés tenyésztői munka zajlott, mígnem 1977-ben végre regisztrálta a fajtát a Europe's Federation Internationale Feline. Két évvel később egy tenyészpár érkezett az Egyesült Államokba, népszerűségük azóta növekszik az öreg kontinensen és a tengerentúlon is. Eredet és történet Egészség Élettartam: 8-14 év. Mind a fajtatiszta, mind a keverék macskák esetében előfordulhatnak genetikai eredetű betegségek. A norvég erdei macska alapvetően egészséges és hosszú életű fajta. Norvég erdei macska és Maine Coon különbségek - Csacska Macska. A következő betegségek fordulhatnak elő a fajtánál. Glikogénraktározási betegség IV – Andersen-kór – ritka örökletes betegség, mely a glükóz metabolizmusra van hatással. Az ezzel a betegséggel születő kölykök gyakran halva születnek, vagy születés után néhány órán belül meghalnak, de általában 5 hónapos korig nem mutatnak tünetet, majd egy pár hónapon belül elhullnak.
A fajta eredete Valószínű, hogy e macskák ősei olyan dél-európai rövid szőrű macskák voltak, amelyek az időszámításunk előtti időkben Norvégiába vándoroltak. Természetes szelekcióval alakultak ki, mivel csak azok a macskák maradtak fenn, amelyek képesek voltak alkalmazkodni a kemény norvég telekhez. Norvég erdei macska eladó. E macskák őseiről állítják, hogy a norvég vikingek háziállatai voltak, akik macskáikat magukkal vitték tengeri utazásaik során. Úgy gondolják, hogy azon gazdaságoknál terjedtek el, ahol a rágcsáló populáció féken tartásában játszottak szerepet.
Források [ szerkesztés] Albert Pintera: Macskák: 106-109. o. Prof. Bernad-Marie Paragon – Jean-Pierre Vaisseire: Macska enciklopédia: 1. kötet 103, 105. o. Szinák János – Veress István: Macska kalauz: 128. -129. -130. o.