Az élet nagy kérdését kutató Qohen életében először találkozik a szerelem és a vágyakozás erejével, melyeket saját létének egyetlen értelméül interpretál. KRITIKA Terry Gilliam egyszer már kísérletet tett kis barátaival az élet értelmének megfogalmazására. Most az élet értelmetlenségéről készített kevésbé szórakoztató tanulmányt. Cinego • A zéró elmélet • Online film. Hlavaty Tamás Vannak szerzők, kiknek stílusa annyira markáns, hogy egy idő után roppant unalmassá tud válni egy-egy új munkájuk, sőt, sokszor ez az egyedi kifejezésmód fel is falja magát a filmet. Feltéve, ha épp nem mesterművet rendeznek. Sajnos a A zéró elmélet esetében szó sincs erről, de azért azt is túlzás lenne állítani, hogy önparódiába fullad Gilliam új munkája. Egyszerűen csak olyan mozi, amit megnézünk, konstatáljuk, hogy "hát igen, ezt már láttuk tőle és mástól is szebben és jobban", vagyis beáll a Tim Burton-effektus, majd viszonylag gyorsan el is felejtjük az élményt. A film címe egyébként egy tétel, amit hősünk próbál tudományosan bebizonyítani, miközben inkább azt akarja hangsúlyozni vele a rendező, hogy a lét értelmetlen, szomorú, minden élet egy nagy fekete lyuk felé tart, a veleje így annyi, amennyi a címben is szerepel: zéró.
Qohen egy omladozó templomban lakik, ahol a megfeszített Krisztus fejének helyére egy kamerát szereltek. A zéró elmélet metaforái ehhez hasonlóan túl direktek, kizárják a többértelműséget. Nemcsak a vallás, de a tágan értelmezett hit is lehetetlenné vált a technológiai fejlődéssel, ám a racionális válaszok nem kínálnak olyan jövőképet, amiben az életnek van mélyebb értelme. A zéró elmélet karakterei didaktikusan jelenítik meg a víziót: Bob, a fiatalon kiégett programozózseni, akit már minden untat, mert olyan sok virtuális tapasztalatot gyűjtött, vagy a Vezetőség, az ügyvezető környezetbe olvadó ruhájával, szürreális el- és feltűnéseivel, aki a megfoghatatlanná vált hatalmat és vezetői kontrollt szimbolizálja. Gilliamnek bevallottan a dialógusírás a gyengéje, korábbi projektjeire azért is szerződtetett írótársat, hogy az a párbeszédeket csiszolja tovább. A zéró elmélet (The Zero Theorem) - Szinkronizált előzetes (16) - YouTube. Pat Rushin sem a legprofibb dialógíró, karakterei ugyanis árnyalatlan tételmondatokban fogalmaznak. Rushin nem a nyelv devalválódását akarja érzékeltetni, hiszen – a főként a többes szám első személyben beszélő – Qohen mondatai erősen stilizáltak, jelentésesek.
A szemfényvesztés lassan felzabálja a realitást. Ebből akár egy sziporkázóan gonosz vígjáték is lehetne, de Gilliam a film komikus elemei ellenére inkább az ellentétes irányba viszi a sztorit. Minden kép, minden karakter, minden jelenet arról szól, hogy valamit elveszítettünk; valahol rossz sarkon fordultunk be, a világ a feje tetejére állt, és most menetelünk tovább előre, még ha nem is látjuk értelmét, mást ugyanis nem tehetünk: visszafordulni nem lehet. Qohen karakterén keresztül ezt az egész világot a negatívok, a hiányok határozzák meg: a normalitás, az érzelmek, a barátság, a melegség, és legfőképpen, az értelem hiánya. Nem véletlenül várja Waltz karaktere azt a bizonyos telefonhívást, hogy az végre felnyissa a szemét, és így megérthesse az univerzumot, illetve saját magát. És nem véletlen az sem, hogy a Mancom tulajdonosa (Matt Damon) egy olyan projektet bíz rá, amelynek az a célja, hogy bebizonyítása: semminek sincs értelme. Qohen (és az egész itt ábrázolt világ) tragédiája az, hogy kétségbeesetten, keres valamit, vagy akár csak vár annak a valaminek a felbukkanására, beteljesülésére, és közben észre sem veszi, hogy az élet elmegy mellette.
Épp ezért nagy kár, hogy miután valami nagy durranást, vagy ha jobban tetszik, megvilágosodást vezettek itt elő nekünk, Qohen Leth-szel együtt végül mi is valamiféle ürességet érzünk majd a film után. Rendezte: Terry Gilliam Szereplők: Christoph Waltz, Mélanie Thierry, David Thewlis, Lucas Hedges, Matt Damon Forgalmazó: ADS Service Kft. Magyarországi bemutató: 2014. november 6.
Általában az egy részvényre jutó ár különbözik a befektetés nettó eszközértékétől (számítva hetente), amelyet prémiumnak vagy kedvezménynek neveznek a NAV-nek. A visszaváltás időpontjában a rendszerbe történő teljes befektetés felszámolásra kerül, és a realizált összeget az előfizetők között a hozzájárulásuk szerint osztják fel. A nyitott és zárt végű alapok közötti különbségek A nyitott és zárt végű alapok közötti különbség egyértelműen a következő okokból vonható le: A nyílt végű alapok a befektetési alapra vonatkoznak, amelyben a befektető bármikor, még az NFO bezárása után is megvásárolhatja a részvényeket, azaz az Új Alap ajánlatát. Ezzel szemben a zártvégű alapok részvényeit csak az Új Alap ajánlatánál lehet megvásárolni, azaz azután, hogy az NFO meghaladja a befektetőt, nem szabad befektetni. A nyílt végű befektetési alap jegyzése rendszeresen nyitva marad, vagyis a befektetési jegyeket a nyilvánosságtól pénzeszközökkel fogadja el. Ezzel szemben a zárt végű rendszerek előfizetése csak rövid ideig, azaz csak egy-három hónapig tart nyitva.
Csak e dokumentumok és információk együttes ismeretében hozható tudatos döntés arról, hogy a befektetés összhangban áll-e az Ön kockázattűrő képességével! A tájékoztató dokumentációk elérhetők az alapkezelő honlapján (), a forgalmazó MKB Bank Nyrt. fiókjaiban, valamint honlapján (Megtakarítások/Befektetési Alapok). Az Alapok kezelője az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. (alapkezelésre vonatkozó tev. eng sz. : H-EN-III-72/2014. ), forgalmazója az MKB Bank Nyrt. (tev. eng. sz. : III/41. 005-3/2001., a Budapesti Értéktőzsde tagja).