A Kálvin téri református templom alapkőletételi okmányának szövege kiemelkedő forrásértékkel bír, mivel nemcsak az 1816-ban történt ünnepi eseményben szerepet vállalt személyek neve ismerhető meg belőle, hanem a dokumentum egyháztörténeti visszatekintés is egyben. A 200 éves évforduló alkalmával ismerjük meg az alapkőletétel szövegét: " A' száz harmintz esztendeig szomorú poraiban és hamvaiban fekütt a Helvétziai Vallástételt követő Pesti Reformáta Ekklésia Isten ditsősségéhez való buzgóságból ennek a' Templomnak építését az UR nevében elkezdette Fels. 1. Ferentz Austriai Császár és Magyar Király kegyes Uralkodása alatt. Letette e Fundamentom követ ennek az Ekklésiának Fő Tagja Hermine CS. K. Hertzeg Magyar ország Palatinusa kegyes Élete-Párja R. Sz. B. Gróf Széki Teleki László Úr Fő Curator Fő Tiszt. Superintendens Báthori Gábor és Tiszt. Kleynmann Károly Predikátor Urak idejében MDCCCXVI. a' hatodik Hónap (:Junius:) X1-k napján. " A dokumentum fogalmazója a százharminc éven át szomorú poraiban és hamvaiban feküdt pesti református egyházközségről írt.
Belső munkálatok kezdődtek a napokban a Kálvin téri református templomban: lelkészi irodát, ifjúsági szobát, valamint egy emeleti gyülekezeti termet alakítanak ki a templom hátsó részében. E helyiségek megépítésével másfél évtizedes építő, szépítő munka zárulhat le az idén. A Kálvin téri református templom munkálatai még 2003-ban kezdődtek. Az Érdi Református Gyülekezet holnapján megtalálható az egyházközség története. Eszerint a gyülekezet és lelkésze 2002-ben határozták el, hogy templomot kibővítik, és közösségi házzá fejlesztik. Óriási tervező és szervező munkával, a szűkös anyagiak miatt lassan, de nagy elszántsággal és közös akarattal haladt az építkezés. Elkészült az új épületrész és az új torony, amelynek faanyagát Száva József adományozta. 2006. januárjában Tőkés László királyhágó-melléki püspök helyezte szolgálatba a felújított régi kisharangot és egy új nagyharangot, amelyet Bán György adományozott és Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester készített el. Mintegy három évi szünet után ismét felhangzott a harangszó az érdi Kálvin téren.
Lakatosmesterként Kátait (kilincsek) és az 1892-ben született Tanczenberger Lajost (kerítés, kapu stb. ) foglalkoztatták. A Szentlélek galambot Szép Ernő iparművész készítette. •Az építkezés okán módosítani kellett a Kölcsey utca nyomvonalát, mert az építkezéshez igénybe vették az itt eredetileg egyenesen haladó utca egy darabját is. Az új nyomvonal a templom főbejárata előtt húzódott a továbbiakban..
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva. Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél Látogatók ma: 3, összesen: 283523
A gyülekezet története a reformáció korában virágzásnak indult, de a "történelem viharában" kényszerűen szünetelt a léte. Az alapkőletételi szöveg nyitómondatában egy több évszázados keresztény gondolat "őseink hite, a jövő reménye" köszön vissza. Röviden ezért tekintsük át a fővárosi református hitélet kezdeteit. Budán már az 1526-ban bekövetkezett mohácsi katasztrófa előtti években megjelentek a reformáció lutheri tanai. A török hódoltság idején alakultak meg a kálvini tanokat valló egyházközségek a mai Budapest területén. Budán a protestánsok ebben az időben az istentiszteleteket a középkori Mária Magdolna-templomban tartották, a XVI. század végéig közösen használva a szakrális teret a katolikusokkal. Pesten 1563-ban alakult meg a kálvini hitelveket valló gyülekezet, tagjainak száma ötven és száz fő közé tehető. A pesti református templomot nem lehet biztos helyszínhez kötni. Pesten és Budán a török hódoltság alatti protestáns hitélet a török csapatoknak 1686-ban Budáról való kiűzése után teljesen megszűnt.
2009. adventjén megtörtént az új, mintegy 100 négyzetméternyi belső tér összenyitása a régi templomtérrel. 2010-ben került felavatásra az ezeréves Magyarország szétdarabolásának kilencvenedik évfordulójára készített trianoni emlékmű, Csák Attila szobrászművész alkotása. 2013. szeptember 28-án hálát adtak Istennek, hogy 10 esztendő után befejeződött a templom újjáépítése. 2015-ben átadták az altemplomot. 2017. szeptember 19-én felavatták Kossuth Lajos mellszobrát a templom kertjében, ami szintén teljesen megújult. Most, alig másfél év pihenő után folytatódik az építkezés: erről Erdélyi-Takács István református lelkész beszélt tudósítónknak: – Az épület hátsó részében lelkészi irodát, ifjúsági szobát, valamint az emeleten gyülekezeti termet alakítunk ki, könnyűszerkezetes megoldással. Kiszolgáló helyiségek is helyet kapnak ebben az épületrészben. Ezek mind belső munkálatok, amelyek február elején kezdődtek. Jelenleg a gépészetet, illetve a belső falakat alakítjuk ki. Az építkezés két ütemben zajlik: elsőként az ifjúsági szobát és a lelkészi irodát szeretnénk mielőbb használatba venni, de szeretnénk még az idén a fenti részt is megvalósítani – hangsúlyozta Erdélyi-Takács István, aki elmondta azt is: az építkezés a gyülekezet saját erejéből történik.
Habár a most megnyitott területen rendellenesen fekvő emberi maradványok nem voltak, a tatárjárás egyértelmű további bizonyítékai nagy számban kerültek elő a föld alól. Az együttműködő múzeumbarát önkéntesek fémkeresőkkel számos fémtárgyat, köztük a tatárjárás idejéhez köthető fegyvereket, pénzeket, övcsatot, ékszereket találtak a föld mélyén. A múzeumigazgató hangsúlyozta: kétségtelenül e pusztulási horizonthoz kapcsolhatóak azok a kiemelkedően igényes zománcozott-aranyozott, a francia Limoges-ban készített veretek, melyek egykor a templom körmeneti keresztjét ékesítették. Megtalálták a templom harangjának több darabját is, amely alapján hitelesen lehet azt rekonstruálni a későbbiekben. A templomtól mintegy 200 méterre pedig előkerült egy 91 érméből álló kincs, amelyet egykori tulajdonosa rejtett a föld alá abban a reményben, hogy később majd visszatérhet érte - tette hozzá. Dénes György: Diószegi dió - gyerekversek.hu. Kelebia Község Oktatási, Kulturális és Helyi Értéktár Bizottsága a Kelebiai Templomhegy régészeti leleteit beemelte a helyi értéktárba.
A helyszínt a munkálatok végén visszatemették. A terület azóta érintetlen volt, mindössze kaszálták a rétet és legeltettek ott - mondta el a régész-múzeumigazgató. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészei számos leletet találtak Kelebián Forrás: Pozsgai Ákos Mint hozzátette, Bibó Bige György huszadik század elején tett felfedezései mára plusz tartalmat kaptak, így szükségessé vált egy hitelesítő feltárás. A tatárjárás idején épült erődítést találtak a régészek Kelebia határában. A tudomány fejlődésével ugyanis az elmúlt években sikerült azonosítani Szankon és Tázláron egy tatárjáráshoz köthető erődítésrendszert. Drónnal készült légi fotók alapján pedig kiválóan azonosítható Kelebiánál is az egykor védelmet nyújtó köralakú árok. A régi és az új információk alapján a régészek úgy vélik, hogy az 1241-1242. évi tatárjárás pusztításának egy újabb helyszínét fedezték fel. A Kelebiai Templomhegyen három hete a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai - Maczkó József kelebiai polgármesterrel egyeztetve - kezdtek ásatásokba. Hitelesítették a kisméretű, téglából épített Árpád-kori templom alaprajzát, valamint több helyen átvágták a védelmi célú sáncrendszert.
2013. december 9. Sági Ferenc Egyre fogy honismereti körünk. Most vezetőnk, Jóska, Jóska bátyánk is itt hagyott bennünket. (Szombathely, 1933. január 4. - Szombathely, 2013. november 29. ) Szülei: Dénes Elemér csendőr, majd honvéd ezredes és a nagybecskereki Prandell Margit. Öt gyermekük közül a legfiatalabbként született. Az elemi iskolát Sopronban kezdte meg. Ötödikesként 1943-ban Kőszegre, az Ottlik Géza által bemutatott katonai alreáliskolába íratták be. 1945-ben az iskolával együtt Németországba került, ahonnan csak 1946 nyarán jöhetett haza. Különbözeti vizsgával letudta a kimaradt hatodik (gimnáziumi második) osztály elvégzését, és 1948-ban fejezte be a polgári iskolát. A soproni Kossuth Lajos Gimnáziumban (később Állami Tanítóképző) folytatta tanulmányait. Régészet napja a Koszta József Múzeumban… | Szentesi Mozaik. Itt 1952-ben érettségizett. Gyakorló tanítási évét a kőszegi általános leányiskolában töltötte. Tanítói diplomáját 1953-ban, 60 éve kapta meg. Aranyoklevelét 2003-ban vette át, a gyémántdiploma az idén vált esedékessé. Később, már munka közben, 1969-ben magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett a Pécsi Tanárképző Főiskolán.
Leírás Háttal Európának - A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010-2019 Az alábbi jelentést független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a hazai és a nemzetközi közvéleményt, valamint az európai intézményeket arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán‐rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén. A jelentés megírását az indokolta, hogy az egymást követő Orbán‐kormányok nemcsak a jogállamiság és a politikai, szociális jogok tekintetében, hanem az itt tárgyalt kulturális területeken is szisztematikusan szembemennek az Európai Unió alapelveivel, értékeivel és normáival, azokat tudatosan megszegik. Magyarországon folyamatosan sérülnek olyan fontos európai értékek, mint az emberi méltóság védelme, a széleskörű hozzáférés biztosítása az oktatáshoz és a kultúrához, a társadalmi mobilitás feltételeinek megteremtése, a hátrányos társadalmi csoportok integrációja, a kulturális sokszínűség, a tudományos és művészi autonómia, a kulturális örökség védelme, a kiegyensúlyozott tájékozódáshoz fűződő jog, illetve a szakpolitikákban olyan demokratikus normák, mint a társadalmi párbeszéd biztosítása, az átláthatóság vagy a szubszidiaritás.
A Deák Dénes Díjat az idei évben dr. Éry Kinga régész, antropológusnak ítélte oda az alapítvány Székesfehérvár történelmi múltja, különösen a Királyi Bazilika embertani leleteinek kutatása során végzett kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként. A Deák Dénes Ösztöndíjban Dományi Virág művészettörténész részesült. Polgármesteri keretből dr. Gergely Anna történész és Kusler Ágnes művészettörténész kapott támogatást kutatómunkájához. A Lánczos-Szekfű Ösztöndíjak átadása előtt Bobory Zoltán, az alapítvány elnöke köszöntötte a díjjazottakat. Bakonyi István József Attila díjas író, irodalomtörténész legújabb kötetében a drámaíró Vörösmartyt kívánja bemutatni. Balajthy Ferenc költő készülő kötete ciklusokra épülő verssorozat, melynek jelentős része a járvány miatti karantén alatt keletkezett. Dr. Gelencsér József a székesfehérvári Sóstó néprajza kutatására és tanulmány megírására kapott támogatást az alapítványtól. Györök Márk Érzékenyítés – Énekelt versek cd-én való megjelentetését, a stúdiófelvételek elkészítését, valamint a világhálóra történő feltöltését valósíthatja meg.
Diószeg, Diószeg Három fiú diót szed, Egyik veri, másik eszi, A harmadik nézegeti, Feldobja, elkapja, Tele már a kalapja. Diószeg, Diószeg, három suhanc diót szed, mind a három összenevet, kiszedik a dióbelet, ide kukk, oda kukk, összekoccan a foguk.