Az ajándékok a készlet erejéig elérhetők.
00-18. 30 Csabai-kalandozások: Munkácsy Negyed – városismereti séta vezetéssel (felnőtteknek). A sétával játékos formában ismerhetők meg a kulturális negyed épületei, emlékművei, Munkácsy Mihály öröksége. Az állomásokhoz egy-egy kvízkérdés tartozik. A részvétel díjtalan. 18. A szamuráj lanyards. 00 Sikli László: Kísértés vagy belső parancs c. könyvének bemutatója, író-olvasó találkozó Június 25. Múzeumok Éjszakája a Munkácsy Mihály Múzeumban "Újragombolt hagyományok" 17. 00–20. 00 Drótos Tóthék Kincsestára – Népi játszóház Logikai játékok Vár-Játék Játékbolt közreműködésével Fajátékok készítése Korcsok János fafaragó, faműves vezetésével Élményfestés gyermekeknek, arcfestés és csillámtetoválás, régészeti kincskeresés 17. 00–21. 00 Biró Bertold látványnyomdája 17. 30–18. 30 Családi gumiszoba – Dolák-Saly Róbert zenés gyermekműsora ELMARAD 18:30–19:15 Dolák-Saly Róbert rendhagyó festészeti előadása – Helyszín: Pátkai Ervin Terem (földszint) ELMARAD A Munkácsy Mihály Múzeum közleményben tudatta, hogy Dolák-Saly Róbert Múzeumok Éjszakájára meghirdetett fellépése az előadóművész váratlan betegsége miatt elmarad.
A programot egy későbbi időpontban pótolják! 18. 00–19. 00 Kurátori tárlatvezetés a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala c. állandó kiállításban 19. 00 Kurátori tárlatvezetés az "utazás TÉRben és IDŐben" – Békéscsaba az évezredek idővonalán c. 30–20. 30 Lonovics László képzőművész műtárgy ajándékozása, majd beszélgetés az egykori Békéscsabai Grafikai Művésztelepről 20. 00–24. 00 Jövendőmondás Veres Reménykével 21. 00–22. 00 Sarkadi Bence: Pados mesék (bábjáték felnőtteknek) 21. 30 Kurátori tárlatvezetés az Agyaghadsereg – Az első császár üzenete c. A filmtörténelem 10 legnagyobb filmes buktája | Filmezzünk!. időszaki kiállításban 22. 00–23. 30 Népzenei koncert és táncház 22. 30–23. 30 Párhuzamos tárlatvezetések a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala és az "utazás TÉRben és IDŐben" – Békéscsaba az évezredek idővonalán c kiállításokban 23. 30–24. 00 Tűzzsonglőr produkció A Múzeumok Éjszakáján büfé is üzemel majd; lángos, italok és kürtőskalács is kapható lesz. Az est során 3 időpontban LÁTVÁNYOS FÉNYFESTÉS a Munkácsy Mihály Múzeum homlokzatán! Időpontok: 22.
4. rész Hiko temetéséről visszatérve Sato elmondja Tasuke-nak, hogy a lánya kém volt, és ismeretlen helyre tartottak, amikor Jake megmentette, és visszavitte a szállodába, hogy megszerezze a kardot. Menny és Jake hosszú álcsókot osztanak meg, hogy ne láthassák apját. Amikor végre visszatérnek Jake loftjához, azt találják, hogy Karen, aki Jake volt menyasszonya, visszatért a házba. A menny dühösen féltékenynek érzi, hogy Jake-nek menyasszonya van, miután éppen megosztották "első csókjukat". Miután Severin átnézte a szöveget, átadja egy volt professzornak, hogy fordítsa le: Azt mondja neki, hogy egy csontok sorozatára írt titkos dekóder ül a japán konzulátuson. Tehát Mennyország, Severin és Cheryl átmennek a csontokért. A csontok visszaszerzése után rájönnek, hogy a jóslat egy része a Sierra Nevada-hegységben található. Tehát Heaven és Severin elindult megszerezni azt a darabot. Meghalt Markó Iván. Jake csatlakozik hozzájuk, de felfedezik, hogy Sato és emberei elindultak az ösvényen, ezért felmásztak a Kyra-hegy arcára.
Irinyi János születési helye és ideje vitatott, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem Albison, és nem május 17-én, hanem 18-án látta meg a napvilágot. Nemesi családból származott, apja uradalmi tiszttartó, öccse, József újságíró, a márciusi ifjak egyike volt. János Nagyváradon és Debrecenben járt iskolába, majd a bécsi és a berlini műegyetemen tanult kémiát, és elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát is. Huszonegy évesen Berlinben könyvet írt a kémia elméletéről, elsősorban a savakkal foglalkozott, de foglalkoztatta a gyufa tökéletesítése is. A cündhölclitől az Első Pesti Gyújtófák Gyáráig – Irinyi János portréja | PestBuda. Az első modern tűzszerszám William Congreve angol tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is. A tűzgyújtás e módja azonban nemcsak veszélyes (az elegy bármikor durranhatott és szikrázott), hanem büdös is volt. Foszforos gyufát először 1779-ben készített az olasz Louis Peyla, 1803-ban tűnt fel a kálium-klorátos mártógyufa, 1805-ben az első kálium-klorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa, s 1825-től került piacra a (még mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa.
Irinyi József A 12 pont ötletadója Született 1822. március 13. Albis Elhunyt 1859. február 20. (36 évesen) Pest Állampolgársága magyar Szülei Irinyi János Foglalkozása hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő Tisztség magyarországi parlamenti képviselő (1848–1849) A Wikimédia Commons tartalmaz Irinyi József témájú médiaállományokat. Az Irinyi József szülőháza helyén álló emlékmű Albison Irinyi József mellszobra az albisi református templomkertben Irinyi Irinyi József ( Albis, 1822. [1] – Pest, 1859. Irinyi János | Agytörő. ) magyar hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse. Életpályája [ szerkesztés] A nemesi származású irinyi Irinyi család sarja. 1822-ben született a Bihar vármegyei Albison, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Nagyváradon, majd 1838 -tól Debrecenben tanult. Egyéves joggyakorlat után Pestre költözött ügyvédi vizsgájának letételére. Megismerkedett a kortárs magyar irodalom akkori vezető személyiségével ( Toldy Ferenc, Bajza József és Vörösmarty Mihály) és az írói pályát választotta.
); – Szegfi Mór (23 éves); – Szikra Ferenc (? ); – Telepy Károly (19 éves) – Vajda János (21 éves); – Vasvári Pál (22 éves); – Vidats János (22 éves); Irinyi József Irinyi József (Albis (Románia, Bihar megye), 1822. március 13. – Pest, 1859. február 20. ) magyar hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse. Irinyi János - A Turulmadár nyomán. Életpályája 1822-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Nagyváradon, majd 1838-tól Debrecenben tanult. Egy éves joggyakorlat után Pestre költözött ügyvédi vizsgájának letételére. Megismerkedett a kortárs magyar irodalom akkori vezető személyiségével (Toldy Ferenc, Bajza József és Vörösmarty Mihály) és az írói pályát választotta. Az Athenaeum című lap munkatársa lett. 1842-ben bejárta Németországot, járt Franciaországban és Londonban is. 1843-ban tért haza. Úti élményeiről írt munkáját a magyar cenzúra nem engedte megjelentetni, ezért azt 1846-ban Halléban nyomtatták ki. Az irodalomtörténészek ezt a munkát tartják a reformkor legkiemelkedőbb útleírásának.
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! Márciusi ifjak életrajza Az 1848-as forradalom közvetlen előkészítésében, valamint a 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyek. Márciusi ifjaknak az irodalomtörténet a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi, Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját. A márciusi ifjak nevei és életkoruk a forradalom idején – Ágai Adolf (12 éves); – Bozzai Pál (19 éves); – Bulyovszky Gyula (21 éves); – Degré Alajos (28 éves); – Emődy Dániel (29 éves); – Farkas Lujza (Szathmáryné) (30 éves); – Gaal Ernő (? ); – Hamary Dániel (22 éves); – Hatala Péter (16 éves); – Hermann Rosenfeld (? ); – Irányi Dániel (26 éves); * Irinyi József (26 éves); – Jókai Mór (23 éves); – Kléh István (23 éves); – Koplánszki Károly (18 éves); – Korányi Frigyes (19 éves); – Lehotzky Pál (27 éves); – Nyáry Albert (20 éves); – Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26 éves); – Pálffy Albert (28 éves); – Petőfi Sándor (25 éves); – Sebő Antal (18 éves); – Sükei Károly (24 éves); – Szathmáry Pál (?
1843-ban a pozsonyi országgyűlés alatt letette az ügyvédi vizsgáját. 1844-ben a Pesti Hírlap munkatársa, a külföldi hírek rovatát szerkesztette 1848-ig. Más lapokba is dolgozott, az Életképekbe írt karcolatokat és színházi kritikákat. Kétszer párbajozott, egyik alkalommal a Budapesti Híradó szerkesztőjével. Az 1848-as pesti forradalomban tagja annak a választmánynak, amelyik követelte a Helytartótanácstól a cenzúra eltörlését, Táncsics Mihály szabadon engedését. Ő javasolta, hogy követeléseiket foglalják össze pontokba. Ez volt a 12 pont. Az 1848-as nemzetgyűlés megnyitása előtt tagja volt annak a bizottságnak (tagjai: Kemény Zsigmond, Lónyay Gábor, Bónis Samu, Csengery Antal), amelyik előkészítette a képviselőházi szabályokat. A nemzetgyűlésnek végig a tagja maradt, jelen volt Debrecenben és Szegeden is. 1848. október 8-án a kormány követségi tanácsosként Párizsba küldte a magyar érdekek képviseletére. Az 1849. április 14-én elfogadott Függetlenségi nyilatkozat híre után idegen névre szóló útlevéllel hazatért, és még részt vett két debreceni ülésen.
Ezen a gondon segített Irinyi, aki a bécsi Politechnikumban tizenkilenc évesen volt a szemtanúja annak, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával. Az a gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, és a foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a kálium-klorátot. A forró vízben oldott foszforba kihűlés után barnaport (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. Cündhölcli Irinyi módra Gyufáját (a német Zündholz elnevezés alapján egy ideig "cündhölcli") nem szabadalmaztatta, mert Magyarországon ez a jogi oltalom még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig igyekezett elkerülni. Receptjéért először csak három garast kért Rómer István bécsi gyárostól, mert ennyibe került a foszfor, és különben is szerelmes volt a vállalkozó lányába. Végül 60 pengő forintot kapott az ötletért, amelyre Rómer 1837-ben osztrák szabadalmat szerzett, de lányát nem adta Irinyihez, aki szerelmi kudarcát sokáig nem heverte ki.
Tankönyvét, A vegytan elemeit háromkötetesre tervezte, de csak egy kötet jelent meg Nagyváradon 1847-ben. A reformkorban Kossuth mellett szerepet vállalt az Országos Iparegyesület működésében. 1848-ban hazament Biharba, ahol részt vett a vármegyegyűléseken, és a legenda szerint a híres 12 pontot is ő szövegezte és küldte Pestre. A Batthyány-kormány idején az állami gyárak főfelügyelője volt, Kossuth 1849-ben kinevezte a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde élére, az üzem az utolsó pillanatig ellátta a honvédséget fegyverrel és lőszerrel. A szabadságharc leverése után bujdosott, majd néhány hónapig öccsével a pesti Újépületben raboskodott. Szabadulása után vértesi pusztáján élt és kísérletezett, de többet már nem publikált. A szikes talajok javításával foglalkozott, s Magyarországon elsőként készített olyan gépszerelvényt, amely együttesen végezte a vetést, a szántást és a boronálást. A reformkor legtehetségesebb vegyésze sohasem jutott laboratóriumhoz. A gazdaságában meghonosított új művelési módszerek sok pénzét emésztették fel, eladósodott, állást kellett vállalnia.