Megnevezés Vezető Cím Telefon E-mail Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség Marozsi András tű. alezredes 6000 Kecskemét Deák Ferenc tér 4. (+36-76) 502-810 Bajai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ossó János tű. ezredes 6500 Baja Bajcsy Zsilinszky u. 10. (+36-79) 521-245 Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Babud Jenő tű. ezredes 6400 Kiskunhalas Kőrösi út 15. (+36-77) 421-355
Iparbiztonság Kapcsolattartás › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Hivatalok, hatóságok Bajai albérlet BAJA ~ aloldal v4. 0 Remix Közös bázisú alapkapcsolás Tolóajtós szekrény 120 cm conversion Eladó labrador kiskutya 15+1 hely Magyarországon, melyekről nehéz elhinni, hogy léteznek! Bajai katasztrófavédelmi kirendeltség Bajai katasztrófavédelmi kirendeltség remix Gazdálkodási és menedzsment Eladó ház Érd Diego art szőnyeg images Bajai albérlet kiadó Módosítás: 2019. december 18. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Cím: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. (postafiók: 6001 Kecskemét, Pf. 226. ) Telefon: +36-76/513-713 Telefax: +36-76/998-346 Elektronikus levélcím: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: Kormánymegbízott: Kovács Ernő Főigazgató: dr. Zombor Attila BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL BAJAI JÁRÁSI HIVATALA Cím: 6500 Baja, Deák Ferenc u.
A Dunakilitinél megépült duzzasztómű funkciója pedig az lett volna, hogy magyar területen szabályozza a vízmegosztást. Mivel nem helyeztük üzembe, a szlovákok megépítettek és üzembe helyeztek Dunacsúnynál, szlovák területen, egy másik duzzasztóművet (ún. C. változat), ezzel a vízmegosztás szabályozása átkerült a szlovák félhez. És éppen ezzel függ össze az Öreg Duna ökológiai károsodása. Bős-Nagymaros vízerőmű - Index Fórum. Gyakran hallottuk azt is, hogy a vízlépcső fokozza az árvíz veszélyt. Ez sem felel meg a valóságnak. Normális körülmények esetén a vízlépcső felett a vízszint stabilizálódik, árhullám közeledésekor pedig le lehet apasztani a duzzasztógát felett a vízszintet, helyet csinálva a közeledő többlet víztömegnek, ezzel mérsékelve az árvíz hatását. Fontos gazdasági érv volt, hogy a nagymarosi erőmű beruházás gazdaságtalan lett volna, mivel a volumenéhez mérten kevés áramot termelne. Tény ugyanakkor, hogy a nagymarosival gyakorlatilag azonos Bécs-Freudenau erőmű éves áramtermelése több mint 1000 GWh, ez pedig félmillió magyar háztartás áramfogyasztása, lakásonként 2000 kWó éves fogyasztással számolva.
BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER: LESZ-E MEGOLDÁS?! Hazánk, Magyarország A Szlovákiához tartozó Csallóközben fekvő Bős (Gabčikovo) és a Dunakanyarban elhelyezkedő Nagymaros neve már hosszú évek óta szerepel a sajtóban. Mi épült és hogyan épült e két, egymástól jó 170 km-re fekvő dunai település térségében? Milyen hasznot hajtott volna az építkezés, és milyen környezeti károkkal járt volna az eredeti terv megvalósítása? De mit is tartalmaztak a tervek? A vízlépcsőrendszer négy részből állt volna. Ezek: A Dunakiliti-víztározó: a 20 km hosszú, 16 km 2 vízfelületű tározótavat 200 millió m 3 víz befogadására tervezték. A Dunakiliti és Szap (Palkovičovo) közötti üzemvízcsatorna: az összesen 25 km hosszú, 300-700 m széles csatorna nem más, mint egy mesterséges, kibetonozott meder, amely a Duna vizét a Bős (Gabčikovo) térségében épülő vízlépcsőhöz vezeti, majd Szapnál visszaviszi a természetes mederbe. Ahhoz, hogy a bősi erőműnél elegendő energiát adó esési magasságot lehessen elérni, a csatornát 18 méterrel a természetes felszín fölött kellett végigvezetni.
Az egyik legnagyobb beruházás, amiből Magyarországon semmi sem lett. Igaz, itthon ez is eredménynek számított. Magyar-csehszlovák közös szocialista nagyberuházás - ez lett volna a bős-nagymarosi vízerőműrendszer, amelyet a két ország együtt épített volna meg. Csehszlovákia Bősön, Magyarország pedig Nagymaroson építkezett volna. A két kis falu majdnem 100 kilométerre van egymástól, de az áramtermelés csak akkor lett volna igazán hatékony, ha mind a két faluban elkészülnek a gátak. A nyolcvanas évektől kezdődtek a munkák, és Magyarországon már a kezdetektől tiltakoztak a környezetvédők. Azt állították, hogy a vízerőmű tönkreteszi a Dunát, és hogy elcsúfítja a Dunakanyart. A tüntetések ellenére Magyarország 1989-ig építkezett, és csak akkor döntöttek úgy, hogy leállítják a projektet. Botrányos viták voltak a két ország között. Itthon végül mindent visszabontottak, Csehszlovákia viszont befejezte a létesítményt. Nekik azóta van egy vízerőművük, nekünk van egy gyönyörű Dunakanyarunk. Magyarországnak 455 milliárd forintjába került a meg sem épült gát, Szlovákia szerint nekik már behozta az árát az erőmű.