Eccör Mátyás arra járt, a vezért éppeg szántás közben taláta. – No, mi csinyász? – kérdözi. – Vetök, uram! – mondi a vezér. –… Tovább olvasom Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus Kategóriák: Magyar mesék, Mátyás király mesék, Rövid mesék Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus Abban az időben, mikor a Mátyás király a földön járt, még élt, beköszön egy házhoz. Ott van egy… hát nem volt éppen öreg ember, se fiatal, Mátyás király kérdezi: – Hát csak kettecskén vannak? … Tovább olvasom Hogy osztotta be életét az öregember? Kategóriák: Magyar mesék, Mátyás király mesék, Rövid mesék Hogy osztotta be életét az öregember? Mikor Mátyás király egy faluba bement, a falu véginél tanált egy nyolcvanesztendős öregembert; az öregember sírt. Kérdezte tőle Mátyás király: – Miért sír, bácsikám? – Hogyne sírnék, mikor az apám megvert! – Él még… Tovább olvasom Mátyás király kérdése Kategóriák: Magyar mesék, Mátyás király mesék, Rövid mesék Mátyás király kérdése Az igazságos Mátyás király életiben kiment a kíséretével, a főurakkal a mezőre.
Helyey László Mátyás király szerepében Fejér Tamás A világ közepe című filmjében (Forrás:) Mesék Mátyás királyról (1984) A 13 részes rajzfilmsorozat a Pannonia Filmstúdióban készült a korszak legjobb animációs filmkészítői, Ujváry László, Kőszegi Ábel és Mikulás Ferenc vezényletével. 1984-ben tűzte műsorára a Magyar Televízió, a gyakran álruhában járó, igazságos, nagyképű udvaroncait gyakran móresre tanító király kalandjai pedig szinte pillanatok alatt váltak egy ország kedvencévé. Ifjabb Újváry László rendező a Mafilm Pannónia Filmstúdió kecskeméti részlegében a Mesék Mátyás királyról című animációs sorozatának egyik epizódját készíti 1983. február 18-án (Fotó: MTI) A sorozatból elmaradhatatlan Helyey László hangja, amely az összes férfi szereplőt kíséri és amely jelképe is lett a sorozatnak. A rajzfilmsorozat első epizódját, Az igazmondó juhász címűt ide kattintva nézheti meg. Mátyás, az igazságos (1986) A Pannonia Filmstúdió nagy sikerű animációs sorozatából tizenegy epizód felhasználásával egy egész estés rajzfilm is készült Újváry László rendezésében, amelyet 1986. január 30-án mutattak be a mozikban.
Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országba. Ottan megelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavalyából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezdének mind az emberek mondani: De csak élne Mátyás király
Egyszer Mátyás király nagy urakkal járta az országot. Kedves volt mindenkihez, nem nézte, ki-mi, megszólított mindenkit. Megszólított egy öreg embert is. Az öreg valamikor a katonája volt. Egy-két szó után rögtön rá is ismert, mert Mátyás király megismerte esztendők múlva is, hogy ki szolgált nála. - Tisztességben, öreg! - mondta a király. - Köszönöm az asszonynak! - felelte az öreg. - Hány pénzért dolgozol? - kérdezte a király. - Hatért! - felelte rá az öreg. - Hányból élsz? - Kettőből! - Hát négyet hova teszel? - A sárba dobom! - Hány még a harminckettő? - Már csak tizenkettő! - Meg tudnád-e fejni a bakkecskét? - Meg én! Az urak csak bámultak. Egy szót se értettek ebből a beszédből. Látta ezt a király, s nevetve még azt mondta: - Míg a képemet meg nem látod, addig meg ne magyarázd senkinek! Azzal a király továbbment. Az urak utána. Rögtön tudakolni kezdték: - Mi szót váltott fenséged ezzel az öreg paraszttal? Nem értjük! Felelt Mátyás király: - Találjátok ki. Aki kitalálja, nagy jutalmat kap!
A királynő miatt a házasságuk után már csak szigorú protokollok mellett lehetett találkozni a királlyal. Summa summárum: Mátyás szerette a társasági életet és még az is előfordulhat, hogy egyszer levetve királyi öltözékét tényleg titokban kémkedett, ám a mesék álruhás királya merő kitaláció. Viszont arról, hogy elvegyült a köznép soraiban, nem sokkal a halála után már a XVI. században is írtak. Mátyás, az igazságos Ha a tetteit XXI. századi mércével próbáljuk megítélni, akkor Mátyás néhány intézkedése egyenesen kegyetlennek tűnhet. Miután Erdélyben szétvert egy ellene induló felkelést, a rebellis vezetők közül volt, akit lefejeztek, karóba húzattak, de volt olyan is, akit tüzes fogókkal marcangoltak. Mindezek tükrében meglepő lehet, de Mátyás a saját korában egyáltalán nem számított kíméletlennek. Az orgyilkosságoknak nem volt híve és sok más európai uralkodóval szemben, nem öletett meg nemeseket, pusztán azért mert nem bízott meg bennük. Pragmatikus király volt, aki igyekezett fenntartani a rendet és mindebben meglehetősen hatékony volt.
A déli határon a törökkel szemben a fennálló helyzet, a kulcsfontosságú erősségek megtartására, újabb végvári vonal kiépítésére törekedett. Andrea Mantegna portréja Mátyásról (16. századi másolat) Forrás: Wikimedia Commons/Budapesti Történeti Múzeum Végső célja a német-római császári cím megszerzése volt, ennek első lépéseként indította meg csehországi háborúját. 1468-as hadjárata kedvezően indult, a katolikus cseh rendek királlyá választották, de csak Morvaországot és Sziléziát sikerült elfoglalnia. 1477-ben, majd 1482-ben Frigyes ellen szállt harcba, 1485-ben bevette Bécset, 1487-ben Bécsújhelyet is. Mátyás ezzel hatalma tetőfokára érkezett, de az áhított császári címet nem sikerült elérnie. Mátyás és Podjebrád György találkozása Forrás: Wikimedia Commons/Mikoláš Aleš A művelt és bőkezű uralkodó tovább építtette és bővíttette a budai és visegrádi palotát, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye lett, még csillagvizsgálót is felállított. Uralkodása alatt alkotott az első jelentős, még latin nyelvű magyar költő, Janus Pannonius, a történetíró Bonfini, jelent meg Thuróczi János műve, A magyarok krónikája.
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Foxpost is mehet, futárszolgálat pedig csak a vevő megrendelésére. Startapro_1642070573