Lázár Ervin - A KÉK MEG A SÁRGA mese (rövid verzió) - YouTube
Hadd mondjalak el, te piac, piac te, kit megvet az ünnepi szónok s a nyavalyás költő, mily szép vagy a fényben, milyen diadalmas. Lüktetve zsibongasz. Az élet ütemére pezsgesz előttem, roppant-teli szaggal, a túró, a tejföl savanykás szagával, a sajtok kövérlő, sárga illatával, vanília ízzel, bűzzel és szeméttel, gyermeki forgók papír-viharával, vartyogva a vidám kofák kacajától. Lázár Ervin A Kék Meg A Sárga | Lázár Ervin A Kék Meg A Sara Bareilles. Micsoda hatalmas, isteni színház, együtt az ételek és a virágok, minden, ami jó, szép, a szájnak, a szemnek, kánaáni bőség. Eleven tojások rózsaszínű héjjal, hóvirág a parasztkendők csücskén, jácintok kék feje, halavány kelvirág, arany sárgarépa. Fémtisztító porok rozsdaszín rakása, fekete-retkeknek szomorú kis dombja, mint valami sírdomb, s fölötte viola, mintha rajta nőne, gyászolva valakit. Ordító paprika, paprika-füzérek, mint a vörös orrok, fokhagyma-gerezdek, torma, fehér torma, lila karalábé, s halvány-zöld selyemben, fényes viganóban a büszke saláta. Azután narancsok, gyermeki mennyország, sötétsárga labdák, óriási halomban, játszani és enni, enni, édes labdák, narancsszín narancsok, s dió is, dió is az öblös kosárban, szilfa-garabóban, merre csörög, mondsza, dió is, karácsony, karácsonyi lárma.
Egyszer két festékpötty – egy kék meg egy sárga – egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért. – Nem menne kicsit távolabb? – mondta ingerülten a Kék. – Menjen maga – válaszolta a Sárga –, s különben is, talán köszönne! Ezzel hátat is fordított volna, mert a Kéket parasztos színnek tartotta – csak hát ez a festékpöttyöknél nehéz ügy, mert sem odébb menni, sem hátat fordítani nemigen tudnak. – Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának! A kék meg a sárga - Tananyagok. – morgott fitymállóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki. – Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm? – De azt. Ha nem látná, én a Kék vagyok! – Engedje meg, hogy fölkacagjak – mondta gúnyosan a Sárga –, hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem… és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba. – Először is maga könyököl az én oldalamba, másodszor pedig én színezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virágok kékek, és az emberi szemek közül is a kékek a legszebbek.
2008. október 18., szombat, Kiscimbora Egyszer két festékpötty — egy kék meg egy sárga — egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért. — Nem menne kicsit távolabb? — mondta ingerülten a Kék. — Menjen maga — válaszolta a Sárga —, s különben is, talán köszönne! Ezzel hátat is fordított volna, mert a Kéket parasztos színnek tartotta — csak hát ez a festékpöttyöknél nehéz ügy, mert sem odébb menni, sem hátat fordítani nemigen tudnak. — Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának! — morgott fitymálóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki. Lázár Ervin: A kék meg a sárga | televizio.sk. — Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm? — De azt. Ha nem látná, én a Kék vagyok! — Engedje meg, hogy fölkacagjak — mondta gúnyosan a Sárga —, hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem... és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba. — Először is maga könyököl az én oldalamba, másodszor pedig én színezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virágok kékek, és az emberi szemek közül is a kékek a legszebbek.
Az Interjú Istennel sajnos az abszolút feledhető filmek sorát gyarapítja, és képtelen a hívő közösségeken kívülre is kommunikálni. Az ötletes felütés ellenére megmarad saját ideológiájának falai között és sablonigazságokkal próbál válaszolni a mindannyiunkban meglévő nyugtalanító kérdésekre.
Az Interjú Istennel egy rendkívül megosztó film. Vagy imádják vagy utálják az emberek. Na jó, talán nem utálják, csak unalmasnak, értelmetlennek tartják. Mások viszont megkapták a végén a vágyott lélekemelést. Az lesz a legjobb, ha megnézed és utána eldöntöd magad, hogy a te szívedben hova kerül. A sztori Paul Asher újságíró, aki az afganisztáni tudósításainak köszönheti a ragyogó karriert. Csakhogy miután visszatért a Közel-Keletről, szembe kell néznie a háborúban látott szörnyűségekkel és közben helyre kell hoznia a házasságát, amit igencsak megtépázott a távolság. Erre mit ad Isten, találkozik egy különös interjúalannyal, aki azt állítja magáról, hogy ő Isten. A keresztény filmektől ments meg Uram minket! - Interjú istennel – kritika - Filmtekercs.hu. Természetesen az újságíró szkeptikusan áll hozzá, de minél többször találkoznak, annál inkább az az érzése, hogy talán mégiscsak Istennel van dolga. Nem túl gördülékeny a film, de könnyen lehet azonosulni Paul vívódásaival, aki nem tudja, mit higgyen és attól tart, becsapják. Közben egyre csak ránehezednek a magánéleti problémák.
De a missziós templom soha nem kapott saját papot, mindig a hintoni plébániára, a Szent Patrikra támaszkodott. A Történelmi helyek névjegyzékébe történő ajánlás megírása idején – 1984-ben – a szerző "alkalmi hívőkként" jellemezte az ottani híveket. Kelli Thompson Harrison (50) a nyugat-virginiai Crab Orchardból a CNA-nak elmondta, hogy ősei ír katolikus bevándorlók voltak, akik a St. Colman katolikus templomba jártak. "Ez igazán szívszorító, mert olyan sok történelem van ott" – mondta. A bevándorlók közössége számára jelentése és célja volt a templomnak – mondta Harrison, akit elszomorít a templom pusztulása. A kápolna az elmúlt években katolikus történelmén kívül más okok miatt is felkeltette a figyelmet – szellemvadászok keresték fel, akik azt állítják, hogy "hideg foltokat" és szellemek jelenlétét tapasztalták a helyszínen. Interjú Istennel | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház. Úgy tűnik, különösen az "Elveszett sarok" ragadta meg a paranormális dolgokban hívők képzeletét. Szellemek vagy sem, a szellemvadászok által a kápolnára irányított figyelem kézzelfogható károkat okozott.
Vajon mit kérdezhet egy kíváncsi újságíró a Teremtőtől? És Te mit kérdeznél Tőle? " Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!
A rendező ennyire kevésre tartja potenciális nézőit? Ám lehet, hogy valójában Paul Asher – akinek vezetékneve az Ószövetségre, míg keresztneve az Újszövetségre utal – személye az érdekes, a teologizálás pedig csak mellékszál. Ha ez így van, akkor biztosan Paul lelkivilágát fogjuk majd alaposan megismerni – gondolnánk. Várakozásunkban azonban csalódnunk kell, a sekélyes problémázgatásnál többre ugyanis itt sem jutunk. Pedig a rendező belekezd, szeretné valahogy érzékeltetni velünk, milyen súlyosan érinti hősét csődbe jutott házassága, ám azon kívül, hogy Paul tipródik, és fel-alá járkál, többet nem láthatunk. A filmmel kapcsolatban többen is azzal szólították meg a nézőket, hogy hasonló helyzetben ők mit kérdeznének Istentől. Érdekes felvetés, ám ha jobban belegondolunk, valószínűleg egészen másként zajlana egy ilyen találkozás, mint a filmben. Ha Istent láthatnánk, nem is lenne több kérdésünk. Egy interjú Istennel - egy jó film - Katolikus.ma. Fotó: Baranyai Béla/Magyar Kurír Az írás az Új Ember 2019. április 21-i, ünnepi számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
No, ilyesmire még nem volt példa, én pedig, megvallom, horrorrajongásom ellenére (vagy éppen azért) szeretem a különlegességeket, a megszokottól eltérő témákat, amik esetleg többet nyújtanak a látványnál és a bevált sablonoknál. Interjú istennel film streaming. Mindenkivel történnek szörnyűségek Paul (Brenton Thwaites – Oculus, The Signal, Egyiptom istenei) újságíró, méghozzá nem is akármilyen. A látszat alapján jó ember, a teológiával foglalkozó kérdésekre keresi a választ, közben pedig a Heraldnál dolgozik, ahol többek között olyan riportokat hoz le, amik megmutatják, hogy egy hívő ember hogy éli meg a háború szenvedéseit és borzalmait. A látottak és hallottak azonban hatással vannak főhősünkre is, időnként megkérdőjelezi saját hitét, pláne, hogy még szeretett feleségével sem mennek jól a dolgok, a problémákat pedig hiába szeretné helyrehozni, ha közben egy mókuskerékbe szorulva küzd a szabadulásért. Bár úgy tűnik, csupa jó ember veszi körül (legyen szó a szerkesztőjéről, esetleg felesége lánytestvéréről), mégsem talál megoldást a legalapvetőbb bajokra.