A végjátékban úgy tűnt, a magyar bajnok erőből bedarálja ellenfelét, de Gros újabb büntetője és Darleux sokadik védése után maradt még egy esélye a házigazdának, a végén azonban Kiss Éva lezárta az összecsapást. Bár sokáig húzósnak tűnt, de a Győr sorozatban a 35. BL-meccsén is veretlen maradt, és 29–28-as sikerével óriási lépést tett a csoportgyőzelem felé. A 2. CSOPORT ÁLLÁSA 1. GYŐRI AUDI ETO KC 8 7 1 – 246–196 +50 15 2. Brest Bretagne (francia) 8 6 1 1 245–210 +35 13 3. Buducsnoszt (montenegrói) 8 5 – 3 221–209 +12 10 4. Ramnicu Valcea (román) 8 2 1 5 188–197 –9 5 5. Krim Ljubljana (szlovén) 8 1 1 6 195–231 –36 3 6. Sävehof (svéd) 8 1 – 7 187–239 –52 2 PERCRŐL PERCRE 60. VÉGET ÉRT A MECCS! 60. KISS ÉVA KIVÉDI! 60. Hét a hatban a pontért. 60. Amorim passzívnál lő, Darleux véd. 59. Kobylinska harcolt ki hetest. Gros a jobb alsóba lőtt. 28–29 58. Brattsetig eljut, bevágja. 27–29 58. Danyi időt kért, még 2:19. Belépett a bresti, nincs egyenlítés. 56. Amorim előbb nem kapott faultot, most berongyolt.
Az Audi Arénában vendégeskedett a siófoki csapat. A Győr saját közönsége előtt 14 gólos különbséggel verte a Siófokot, így 14 mérkőzés után is hibátlan teljesítménnyel áll az élen – írja az MTI. Ambros Martín a mai találkozóra pihenőt adott Silje Solbergnek és Veronica Kristiansennek. A kezdődobást a Győri Audi ETO KC és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság együttműködési megállapodásának aláírása kapcsán Rosta Roland rendőr őrnagy, a Győr-Moson- Sopron megyei rendőrfőkapitányság közlekedési balesetmegelőzési bizottság titkára végezte el – olvasható a győri csapat honlapján. A mérkőzésen a Fodor, Nze Minko, Hansen, Blohm, Ryu, Lukács hatos és a kapuban pedig Leynaud kezdett. A Siófok találatával kezdődött az összecsapás, de Fodor révén már a harmadik percben már csapatunk vezetett (2 - 1). A tizenkettedik percben már 9 – 3-as győri vezetést mutatott az eredményjelző. Negyedóra eltelével a kemény védekezésnek és Leynaud védéseinek köszönhetően tartották hat gólos előnyüket Hansenék (12 - 6).
Igazán örülhetünk annak, hogy a Győri Audi ETO KC - Motherson-Mosonmagyaróvár bajnoki találkozót a Televízió is közvetítette. A mosonmagyaróvári csapat ugyanis bebizonyította, hogy megfelelő - bár még mindig nem ideális - körülmények között valóban fel tud készülni még a legnehezebb feladatokra is. Ezen a találkozón az MKC messze túllépte a jó edzőpartner, a szimpatikus vesztes szerepét, amiért minden elismerést megérdemel Gyurka János csapata. Győri Audi ETO KC - Motherson-Mosonmagyaróvár 35 - 33 (15 - 14) NB I. bajnoki mérkőzés 21. forduló - Győr, Audi Aréna, 2. 000 néző 2022 április 07. csütörtök 18. 30 óra Vezette: Andorka Miklós - Hucker Róbert Győr: LEYNAUD - Lukács 2, Ryu 2, BRATTSET 6 (1), HANSEN 7 (2), Nze-Minko 2, Schatzl Nadine 3. Csere: Solberg (kapus), Oftedal 1, KRISTIANSEN 4 (2), Pintea 1, Háfra 3, BLOHM 3 (1), Fodor 1, Kürthi. Edző: Ambros Martin Mosonmagyaróvár: Mistina - Kojic 3, ASANIN 4, TÓTH G. 8 (2), Pásztor 1, KOVÁCS P. 5, Hajtai 2. Csere: Szemerey (kapus), Tóth E. 3, Török L., LANCZ 4, Mihály 2, Milic, Csekő 1.
2019. 07. 26. Egyszerűnek tűnt a hagyatéki eljárás egy kedves, idős asszony halála után. Férje már nem élt, egyetlen gyermeke örökölte a társasházi lakást és az ingóságokat. A hagyatéki eljárást lezárták. Fél évvel később, amikor az elhunyt lányát megválasztották közös képviselőnek a házban, és elkezdte rendezni a pénzügyeket, kiderült, hogy a ház bankszámlája valójában nem a házé, hanem az elhunyt nő nevén van. Azért, mert amikor bement a bankba, hogy számlát nyisson a társasháznak, azt ajánlották nekik, a saját nevére nyissa, mert az ingyenes. Ő így tett, és becsületesen kezelte a ház pénzét a saját számláján. A hagyatéki eljáráskor ezért a lánya nem is gondolt arra, hogy édesanyjának lehet egy másik számlája, így erre később póthagyatéki eljárást kellett indítania. A közjegyzői gyakorlat szerint leginkább bankszámlák, garázsok, illetve kis vidéki telkek kerülnek elő késve az örökhagyó vagyonából, akár évekkel a halála után. Minden esetben póthagyatéki eljárást kell indítani az illetékes önkormányzatnál, azaz annál a hivatalnál, aki az alap hagyatéki ügyben elkészítette a hagyatéki leltárt.
Emellett egyes településeken, például a budaörsi önkormányzati statisztikát tekintve az önkormányzatnál indult hagyatéki ügyek száma 2018-ban 481 volt, 2019-ben 494, 2020-ban 528, míg az idei évben szeptember 24-éig indult ügyek száma 587 darab. A hagyatéki eljárás önkormányzati szakaszában is megfigyelhető, hogy mindenképpen növekedésnek indult a hagyatéki eljárások száma az elmúlt időszakban. Ennélfogva a hagyatéki eljárások ugyanannyi munkavállaló vagy éppen – tekintettel a megbetegedésekre, a lezárásokra, az otthoni munkavégzésre – kevesebb alkalmazott munkája mellett egyértelműen lassabban voltak elintézhetők. A megfertőződés sajnos sok embert, így az önkormányzatoknál, valamint a közjegyzői irodáknál dolgozó munkavállalókat vagy akár családtagjaikat is sújtotta, aminek következtében az akár hónapokig elhúzódó betegállomány miatt feltorlódtak az ügyek. Vélhetően több hivatalnál, irodában is személyi változások következtek be. A hagyatéki eljárás szabályainak elsajátítása mindenképpen több időt igényel, így az új munkavállalók betanítása lassította a napi munkát, éppúgy az is, hogy sokszor home office-ban dolgoztak az ügyintézők, ahonnan az elektronikus rendszerek nem mindig érhetőek el megfelelően, az ügyfelekkel való kommunikáció is korlátozottabb.
A társadalom minden területén érezhető változásokat, lassuló folyamatokat vehettünk észre a Covid-19 vírus okozta pandémiás időszakban. Nincs ez másként a hagyatéki eljárásokban sem. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon évente körülbelül 120–130 ezer hagyatéki eljárást folytatnak le a közjegyzők, amelynek a célja annak megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel. Az eljárásnak két szakasza van. Az első szakasz az önkormányzati jegyző előtt zajlik, majd ezután a második szakasz a közjegyző előtt. A hagyatéki eljárás során tisztázni kell, hogy mi tartozik a hagyatéki vagyonba, kik az örökösök, mi az öröklés jogcíme (törvényes vagy végrendeleti) és milyen az örökösök részesedésének aránya. A pandémiás időszakban számos településen és a főváros több kerületében is tapasztalhatták az állampolgárok, hogy elhúzódtak a hagyatéki eljárások. Az elhúzódást számos tényező okozhatta.
Érdemes megelőzni ezt az időrabló és költséges procedúrát, és megpróbálni összegyűjteni az elhunyt teljes ingó és ingatlan vagyonát a hagyatéki tárgyalás előtt. Ez nem az önkormányzati hagyatéki leltárelőadó és nem is a közjegyző feladata, hanem a hozzátartozóké. Azért érdemes gyorsan és alaposan felmérni, mi maradhatott az elhunyt után, mert az örökösökön is múlik, mennyi idő múlva juthatnak hozzá az örökségükhöz. Ha nem szeretnék, hogy a hagyatéki eljárás elhúzódjon, aktívan együtt kell működniük az önkormányzattal a hagyatéki leltár elkészítésében, majd később a közjegyzővel a hagyatéki tárgyalás során. Össze kell gyűjteni az örökhagyó nevén lévő ingatlanokat (lakás, nyaraló, garázs, föld), valamint autót, traktort, hajót. Emellett nem szabad megfeledkezni a magtakarításokról, bank-, illetve értékpapírszámlákról. Azt is végig kell gondolni, volt-e tartozása az elhunytnak. Érdemes szétnézni az elhunyt otthonában, áttanulmányozni az iratokat. Bankszámlakivonatok, szerződések, kötelező biztosításokról szóló csekkek segíthetnek abban, hogy minden vagyonelemre fény derüljön.
A koronavírus-járvánnyal egyidejűleg több olyan jogszabályváltozás következett be, amelyek nagy mértékben érintették a hagyatéki eljárásokat és az új szabályok bevezetése mindenképpen azt eredményezte, hogy lassabbak lettek a hagyatéki eljárások. Egyik ilyen változás az adó- és értékbizonyítvány tekintetében történt. A korábbi szabályok szerint az önkormányzatok jegyzői az adó- és értékbizonyítvány ellen benyújtott jogorvoslati határidő letelte előtt is megküldhették a hagyatéki leltárt a közjegyzőhöz. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv. ) jelenleg hatályban lévő 26. §-ának (1a) bekezdése értelmében a jegyző a hagyatéki leltárt kizárólag az adó- és értékbizonyítvány elleni fellebbezési határidő leteltét követően küldi meg az illetékes közjegyzőhöz. Ez a törvényi rendelkezés fellebbezési jogot biztosít tehát az öröklésben érdekeltek számára az adó- és értékbizonyítvánnyal szemben. A törvényi rendelkezés alapján az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben a 2016. évi CL.
A szigorított védekezés időtartama alatt kétféleképpen lehetett ugyanis átadni hagyatékot a közjegyzőnek: egyrészt tárgyaláson kívül, másrészt távközlési eszköz útján, abban az esetben, ha már ki volt tűzve a tárgyalás erre az időszakra. Ez utóbbi – érthető okokból – azt eredményezte, hogy feltorlódtak a hagyatéki ügyek. Az együttes hatások okozta tényeket tekintve biztos vagyok benne, hogy mind az önkormányzatok, mind a közjegyzők nagy lendülettel dolgoznak azon, hogy az esetlegesen feltorlódott hagyatéki ügyek minél hamarabb lefolytatásra kerüljenek.
Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái