2012. november 16. Ma, péntek délután nyit ki a budapesti Városligeti Műjégpálya. A nyitás napján kedvezményes, 900 forintos belépőért lehet korcsolyázni. A szórakoztató intézmény jegyárai a tavalyi egységes 1300 forinthoz képest változtak: hétköznap a teljes árú belépőkért 1200, péntek délután és hétvégén 1400 forintot kell fizetni. A hétközi, 10+1 alkalomra szóló bérlet 12 ezer forintba, a hétvégi 14 ezer forintba kerül. A létesítmény az idén is ad kedvezményt, többek között az iskolásoknak és a nyugdíjasoknak. A műjégpályán díjmentes ruhatár működik, és folyamatosan van orvosi ügyelet az esetleges sérülések ellátására, a belépők pedig alap-balesetbiztosítást is tartalmaznak. A Városligeti Műjégpályát a 2008-2009-es szezon után felújították, tavaly decemberben nyitott újra. Városligeti Műjégpálya - Hetedhétország . Elvégezték a műemlék épület teljes rekonstrukcióját, a bejárati csarnok például az 1926-os állapotot tükrözi aranyozott oszlopaival és korlátjaival. A legmodernebb jégkészítő és épületgépészeti technológiát alkalmazzák, a pálya alatt 210 kilométernyi cső húzódik.
Európában a legnagyobb területű műjégpálya a budapesti Városliget szélén, a Hősök tere és a Vajdahunyad-vár között fekszik. A bécsi műjégpálya után ez a kontinens második ilyen létesítménye, 1926-ban adták át a közönségnek. Műjégpálya és Csónakázó-tó - Budapest Műmelékek. Télen 12000 m2-es egybefüggő mesterséges jégfelületet hoznak rajta létre, tavasztól őszig pedig a legkülönfélébb kulturális és sportos programokat szerveznek területén. A nyári hónapokban a pálya területét általában vízzel töltik fel, és csónakázó-tónak használják.
A fa öltözőbódét 1875-ben váltotta fel a Lechner Ödön tervezte eklektikus korcsolyacsarnok, amelyet az 1890-es évek első felében, a millenniumra Francsek Imre tervei szerint átépítettek és kibővítettek. Esti világítást is felszereltek, a tó is ekkor kapta mai alakját. A tó medréből 1908-09-ben két ütemben 11, 5 ezer négyzetmétert lebetonoztak, így az nagyobb versenyek lebonyolítására is alkalmassá vált. 1909-ben a tó természetes jegén műkorcsolya-világbajnokságot, valamint mű- és gyorskorcsolya Európa-bajnokságot rendeztek. A BKE-t már 1914 előtt komolyan foglalkoztatta a városligeti-tavi műjégpálya gondolata, de a terv megvalósulását megakadályozta az első világháború. (Az első műjégpálya a London melletti Chelsea-ben épült, 1876-ban. Budapest portál | Fejlesztés a Városligeti Műjégpályán. ) Az 1926-ban megnyitott pályát hazai cégek építették, a tervezést Hollerung Gábor, Krencsey Géza, Krempels Béla és Bauer Béla mérnökök végezték, s ők irányították a kivitelezést is, szakértőként Eduard Engelmann bécsi mérnök is közreműködött. A munkálatok során a Francsek-féle eklektikus-szecessziós korcsolyacsarnok két toldalékszárnyat kapott, a déli oldalon helyezték el a gépházat, az északin az öltözőket és a ruhatárakat.
Természeti környezet Az egészséges életmódot, mi sem hivatott hívebben tükrözni, mint a járműforgalomtól mentes, zöld területekkel, rétekkel és fákkal teli Liget. Méretek Európában ez a legnagyobb területű és legtávolabbi múltra visszatekintő összefüggő szabadtéri műjégpálya. Telenként 12. 000 négyzetméteren várja a jeges sport szerelmeseit, tavasztól őszig sport- és kulturális jellegű rendezvényeket kínál a látogatók számára. A Műjégpálya, mint sport- és szabadidős intézmény Jégpálya a kezdetek óta köztulajdonú intézmény, 1996 óta a Fővárosi Önkormányzat kezelésében áll. Fenntartása részben bevételeiből, részben fővárosi támogatásból valósul meg, körülbelül 50-50% arányban. A Műjégpálya látogatottsága az intézmény korcsolyasportot népszerűsítő munkájának hatására évről évre növekszik. A cél változatlan, a korcsolyázás, mint szabadidős tevékenység egyre szélesebb körű megkedveltetése, valamint a korcsolyasport oktatása, a versenyzők részére edzési lehetőség biztosítása. Az intézmény nagy rekonstrukciója utoljára a negyvenes évek második felében zajlott, amikor a háború pusztításai ezt megkövetelték.
Műjégpálya és Csónakázó-tó - Budapest Műmelékek Cím: 1146 Budapest, Olof Palme sétány 5. A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit. A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, aki hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét. Az első "korcsolyacsarnokot" a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ezt követően a városvezetés végleges engedélyt adott az új épület megépítésére, ami pár éven belül fel is épült Lechner Ödön építész keze alól kikerült tervek alapján. A nyári hónapokban a pálya területét általában vízzel töltik fel, és csónakázó-tónak használják, de az elmúlt pár évben ez elmaradt, mert a víz károkat okozott a hűtőrendszerben; a rekonstrukciót követően azonban hamarosan újra élvezhetjük a csónakázás nyújtotta örömöket
Budapest Főváros Önkormányzata és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. december 15-én írta alá a Városligeti Műjégpálya pálya- és épületegyüttes felújításáról szóló támogatási szerződést. A közel 4, 9 milliárd forintos fejlesztés 3, 307 milliárd forintos uniós támogatás segítségével valósult meg. A felújítás után 16 ezer négyzetméternyi kiváló minőségű jégfelület várja a korcsolyázókat. A jég alatti betonréteg 210 km csőhálózatot rejt, ez összességében hosszabb, mint Budapest és a Balaton nyugati vége közötti távolság. A gyorskorcsolyapálya és a jéglabdapálya hossza több mint 180 méter, szélessége csaknem 70 méter. Az új jégkorongpálya 2200 négyzetméteren várja a vendégeket. Az öltözőszekrényeket a belépéshez is használandó elektromos kártyákkal lehet nyitni, a korábbiakhoz képest sokkal komfortosabb körülmények között tud átöltözni összesen mintegy 3500-4000 ember. A megújult műjég Európa legnagyobb mesterséges, szabadtéri jégfelületével várja a látogatókat. A Városliget kapuja projekt (KMOP-3.
2013. december 06. Elkészült a Városliget kapuja (Városligeti Műjégpálya pálya és épületegyüttes rekonstrukciója) nevű projekt, a felújításnak köszönhetően a műjég magas színvonalon tudja kiszolgálni a jeges szabadidősportok iránt érdeklődő vendégeket. A projektzáró rendezvényen beszédet mondott Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes. A műjégpályának rendkívül fontos szerepe van, nem csak a sportban, hanem a társadalmi életben is. A turisták is legtöbbször a Hősök terét látogatják először meg Budapesten, így a Városligeti Műjégpálya épületegyüttese és a Városligeti-tó az első látványosságok között van, amelyet megtekintenek. Ezért nagy jelentőséggel bír, hogy ezt a beruházást is befejezhette a főváros – jelentette ki Szeneczey Balázs. Emlékeztetett rá, hogy a műjégpálya is egyike volt azoknak a problémás projekteknek, amelynél a 2010 utáni városvezetésnek kármentést kellett végrehajtania. A városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes üdvözölte Bartha László korábbi igazgató és a Főpolgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységeinek erőfeszítéseit, majd jelképesen átadta a műjégpálya kulcsát Molnár Zoltánnak, a Budapesti Sportszolgáltató Központ igazgatójának.
Édesapámnál kb. 2 hónapja hörgő (ebben 2-3 db 1 cm, 1 db 3 centis) és tüdő (ebben eddig 1 db, de vizenyő miatt nem látható rendesen) rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak. Eddig a tüdejéből összesen 2, 4 liter folyadékot szívtak ki. Már egy kis mozgás után is rettentően köhög. Valamelyik éjjel már a légszomjtól el is ájult. Eleinte sokat fogyott, de mostanra visszaszedte a leadott kilókat. Étvágya jó. Ön milyen kezeléseket javasolna? A hagyományos mellett alternatív gyógymódok iránt is érdeklődnék. A sugárról és a kemoterápiáról is sok negatív vélemény van a pozitívak mellett. Alternatív gyógymódok közül a biorezonancia, a PVG (pecsét viasz gomba), a COd tea "javasolt" az eddigi információim (rákgyógyításról szóló könyv alapján, daganatos betegek internetes fóruma, stb. ). Viszont van olyan vélemény is, mely szerint ezek "táplálják" a ráksejteket. A tüdőrákok esetében gyakori, hogy mellkasi folyadék termelődik a két mellhártya lemez között. 7 figyelmeztető jel, ami tüdőrákra utal. (Az egyik mellhártya lemez a tüdőt borítja be, a másik a csontos mellkasfalhoz tapad belülről, s a két lemez között lévő vákuum, vagyis negatív nyomás miatt van kifeszített állapotban a tüdő és tudja biztosítani a légcserét. )
Tisztelt Doktor úr! Édesapámnál kb 2 hónapja högő (ebben 2-3 db 1 cm, 1 db 3 centis) és tüdő (ebben eddig 1 db, de vizenyő miatt nem látható rendesen) roszzindulatú daganatot diagnosztizá a tüdejéből összesen 2, 4 l folyadékot szivtak ki. Rettentően köhög. Ön milyen kezeléseket javasolna? A hagyományos mellett alternativ gyógymódok iránt is érdeklődnék. A sugárról és a kemoterápiáról is sok negatív vélemény van, a pozitivak mellett. Alternatív Gyógymódok Tüdőrákra. Alternativ gyógymódok közül a biorezonancia, a PVG (pecsét viasz gomba), a COd tea "javasolt "az eddigi információim (rákgyógyitásról szóló könyv alapján, daganatos betegek internetes fóruma, stb). Viszont van olyan vélemény is, mely szerint ezek "táplálják " a ráksejteket. Tisztelettel: Moszat Legfrissebb cikkek a témában Dr. Bogdán Aurél válasza tüdőrák témában Drága Moszat! Keveset ír a valódi helyzetről, pl. nem közli a szövettant. A mellhártya-vizenyővel járó tüdőrákos folyamat (pleuritis carcinomatosa) mindenképpen GYÓGYÍTHATATLAN. Minden alternatívával meg lehet próbálkozni, de egyik sem ér semmit - talán meghosszabbítja egy-két héttel az egyébként is halálra ítélt beteg szenvedéseit.
Mivel az ilyen folyadék fulladást okozhat, ezért kerülhetett sor édesapjánál mellkascsapolásra. Azt, hogy van-e lehetőség onkológiai kezelésre (kemoterápia vagy sugárterápia), az édesapját kezelő onkológus, tüdőgyógyász vagy sugárterápiás szakember tudja megmondani. A sugárkezelés akkor jön szóba, ha a gátorüregi (mediasztinális) nyirokcsomók is áttétesen megnagyobbodtak, s ezek panaszt okoznak. A szétszórt gócok miatt elsősorban kemoterápiás kezelés jön szóba. Ennek fajtáját befolyásolja a rosszindulatú betegség szövettani altípusa is (a tüdőrák ugyanis olyan gyűjtőfogalom, amely több különféle tulajdonságú daganattípust foglal magában). Az aktív onkológiai kezelések alkalmazását korlátozhatja a beteg általános állapota, a kísérőbetegségek (pl. a korábban fennálló súlyos szívbetegség, vesebetegség, májbetegség). Amint arról többször írtunk, nem lehet választ adni arra, hogy kinek érdemes és kinek nem különféle étrend-kiegészítőket szednie. A legtöbb – a betegeknek igen borsos áron kínált – készítménnyel összefüggésben nem végeztek konkrét betegcsoportra szabott klinikai vizsgálatokat, amely alapján bebizonyították volna hatékonyságukat vagy pontosan feltérképezték volna azt, hogy milyen kockázatokat jelentenek a betegek számára, milyen kölcsönhatásba léphetnek például a kemoterápiás gyógyszerekkel.
Kilégzéskor a tüdő szén-dioxidot bocsát ki. A legnagyobb probléma, hogy akik rendszeresen dohányoznak, állandó szmognak, füstnek vagy egyéb ártalmaknak vannak kitéve egy-egy hosszabb ideig tartó köhögést egy megfázás tünetének tudnak be. Pedig egyáltalán nem biztos mit üzen a szervezetünk. A leggyakoribb előjelek a következőek: Tartós köhögés Ha a köhögés (bármilyen okból is keletkezett) nem múlik el 2-3 hét alatt, ideje aggódni. Ha mindez még mellkasi fájdalommal is társul, ideje alaposabb kivizsgáláson részt venni. Vért köhög fel Ha a felköhögött váladékban vért észlel, a lehető legrövidebb időn belül fel kell keresni az orvost, a gyomorban, illetve a légcsőben ugyanis belső vérzés van. Étvágytalanság A leggyakoribb tünet. Ha hosszabb ideig nem nő az étvágy, a befogadott étel pedig nem esik jól, ajánlatos szakember segítségét és alapos vizsgálatot végeztetni. Légszomj Ha gyakran kapunk a mellkasunkhoz a levegőt keresve, miközben nyomást érzünk, mind a rák tüneteire utalhatnak. Fáradtság A legtöbb rákos beteg fáradtabbnak érzi magát az átlagnál.