A kemencék csatornás hőlevegő-elosztó rendszernek tekinthetők, a kemencék energiaforrása a fűtőolaj, a földgáz és a villamos energia. Fosszilis tüzelőanyaggal működő kemence esetén a hatásfok közvetlenül függ a tüzelőanyag égési hatásfokától. kazánok A kazánok vagy a vízmelegítők melegvízben szállítják a hőt, és radiátorokon vagy egyéb eszközökön keresztül osztják el a hőt az egész házban. Rendszeresen hidegebb vizet keringetnek a kazánba az újrafűtéshez. A földgáz és a fűtőolaj a kazánokban használt általános tüzelőanyagok. Gőzkazán esetén a vizet felforralják, és a keletkező gőz a hőhordozó a házon keresztül. Melyik a legjobb és legolcsobb fütési modszer?. A gőz lehűlése során vízzé kondenzálódik a radiátorban. A melegvíz keringtetése a radiátorokba szivattyú segítségével történik a légcsatorna vagy ventilátor helyett, egyes melegvíz-rendszerekben a padlón lévő műanyag csöveket is használják a melegvíz keringetésére. Hőszivattyúk A hőszivattyúk nyáron a lakás hűtésére, télen pedig hőforrásként használhatók. Hűtőközegként hűtőközeget és villamos energiát használnak, sokkal hatékonyabbak, mint más fűtési rendszerek, de csak mérsékelt éghajlaton alkalmasak.
Sajnos sokan nem tudják, de napjainkban a legtöbb klíma nem csak, hogy képes fűteni, de az egyik leggazdaságosabb módszer! Lényegében egy levegő-levegő rendszerű hőszivattyúról beszélünk. Pontosan ezért az áramszolgáltatóknál igényelni lehet kedvezményes áramot, ami tovább csökkenti a fűtési, vagy akár hűtési költséget. Legolcsóbb fűtési rendszer nem elérhető. (H illetve GEO tarifa) Először sokan megijednek, hiszen köztudott, hogy árammal fűteni drága DE jelen esetben egy olyan technológiáról van szó, melynek hatékonysága többszöröse egy villanyradiátorhoz képest. Egy példával egyszerűsítve, míg a legtöbb elektromos fűtőtest 1kW energiából 1kW hőt állít elő, addig egy klíma 4kW-ot (Természetesen ez egy körülbelüli érték, mert több mindentől függ a hatékonyság, például a készülék típusától, külső, belső hőmérséklettől) További előnyei közt van az is, hogy egyúttal már a terület hűtése is megoldott, amire egyre nagyobb szükség van a növekvő átlaghőmérséklet miatt. Továbbá, mivel a jelenlegi jogszabályok alapján már csak új kondenzációs kazánt lehet beépíteni, amihez párosul általában új kéménybélelés és az engedélyek, így általában jóval költségesebb megoldás, mint a klíma.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. feb 2. 11:34 Komoly megtakarítást eredményezhet /Fotó: Northfoto Ez a fajta fűtési módszer komoly megtakarítást is eredményezhet. Számos praktika és módszer létezik arra, hogyan lehet a fűtésszezon költségeit csökkenteni, hiszen a számlák komoly terhet róhatnak a családokra a hidegebb időszakokban, amennyiben nincs lehetőségük olyan beruházásokra, mint péládul a nyílászárók cseréje vagy a falak szigetelése. Számos praktika létezik a költséges csökkentésére /Fotó: Northfoto Viszont érdemes tisztában lenni azzal, hogy manapság melyek a legolcsóbb módszerek a fűtés terén. Székelyhidi László épületgépész és megújulóenergia-szakértő a elmondta, hogy jelenleg a fatüzelés számít a legtakarékosabb és egyúttal a legolcsóbb módszernek, hiszen a fa fűtőértéke révén akár 50 százakékos megtakarítás is elérhető például a gáztüzeléshez viszonyítva. A fatüzelés tulajdonképpen megújuló energiaforrás /Fotó: Northfoto Habár a fatüzelést sokan környezetkárosítónak tartják, a szakértő kiemelte, hogy ez mégsincs így, sőt valójában megújuló energiaforrásról van szó.
Mikor halt meg Tito, és hova temették? Az egykori jugoszláv állam megteremtőjének és urának végnapjainak hivatalos krónikájából semmi sem igaz – derül ki a Szerb Televízió hamarosan bemutatásra kerülő dokumentumfilmjéből. A nyolcvanas évek közepéig a világ második legnézettebb helyszíni tévéközvetítése, az amerikai űrhajósok Holdra szállása után Josip Broz Tito belgrádi temetése volt. Rögtön azután, hogy véget ért, a találgatások megkezdődtek: tényleg eltemették az elnököt? Tudniillik a tévénézők a teljes ceremóniát láthatták, kivéve a végét: a koporsó sírba helyezését a Virágházból már nem közvetítették. Az összeesküvés-elméletek gyártói szerint azért nem, mert nem is ott temették el. Mi több – állítják – a délszláv vezért nem akkor, 1980. május 8-án hantolták el, amikor a tévén százmilliók, a helyszínen pedig 127 ország legmagasabb, illetve magas rangú vezetői látták, hanem jóval korábban. Mi történt január 5-én? Az elnök "hivatalosan" 1980 május 4-én, délután 16 óra 4 perckor hunyt el.
A temetés, amin a fél világ megjelent. Így emlékezünk Tito búcsúztatójára, amelyet negyven évvel ezelőtt tartottak a belgrádi Virágházban. Josip Broz Tito születésnapjáról és halálának napjáról sem áll rendelkezésre pontos információ. Egy azonban biztos: a temetésre, amelyre Belgrádba zarándokolt a "fél világ", 1980. május 8-án került sor. És még egy biztos: amíg volt Tito, addig volt Jugoszlávia. Az államszövetség (álomszövetség? ) létrehozása nem kis feladat volt: az évszázadok során folyamatosan szétszaggatott Balkánon megteremteni egy olyan nagy területű és olyan sok tagállammal működő föderációt, mint amilyen Jugoszlávia lett, nem kis teljesítmény. Ha hozzátesszük, hogy ezt a hat tagköztársaságból és két tartományból álló nagy országot sikerült is évtizedekig egyben tartani, úgy, hogy nagyjából mindenki elégedett lehetett; senkinek sem sikerült ez a korábbi – és a későbbi – Balkánon. Tito halála után egy évtizedig kínlódott Jugoszlávia, aztán elérkezett a vég. Tito után a teremtménye is bevégezte.
Jovanka Broz Jugoszlávia első számú asszonya, a kivételes karriert befutó politikus, Josip Broz Tito utolsó felesége volt. A diktátornál 32 évvel fiatalabb nő életével kapcsolatban még ma is sok a kérdőjel: tényleg puccsot kívánt végrehajtani a férje ellen? Valóban meg akarta kaparintani a hatalmat? Vasmarokkal irányította Titót, vagy éppen ellenkezőleg, mindenben alárendelte magát neki? Bármi is legyen az igazság, Jovanka Broz "pályafutása" nem mindennapi történet, sokat nélkülöző partizánból lett jól öltözött, mindig mosolygó, az etikettet elsajátító first lady, majd ismét nehéz körülmények között, házi őrizetben élő, mellőzött özvegy. 17 évesen partizánnak állt Jovanka Budisavljević 1924. december 7-én látta meg a napvilágot egy szerb családban, a Pećane nevű, a boszniai határ közelében fekvő, kis hegyi faluban, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területén. Édesapja, Miko az Egyesült Államokban próbált szerencsét, azt remélte, hogy ott keresni tud annyit, hogy eltarthassa a családját, de ez nem így történt.
Két évvel a hazatérése után, a negyedik gyermek születésekor hunyt el felesége, Jovanka édesanyja. A testvérek közül Jovanka volt a legidősebb, 11 éves, kimaradt az iskolából, és rá hárult a fiatalabbak gondozása, valamint a háztartás vezetése is. 1941-ben a tengelyhatalmak megtámadták az országot, és létrejött a Független Horvát Állam, a szerbellenes usztasák etnikai tisztogatásai elől a családnak menekülnie kellett. A megszállókkal szemben ellenállás szerveződött, Josip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkára partizánbrigádokat szervezett. Jovanka édesapja újranősült, így a még mindig nagyon fiatal lányra már kevésbé volt szükség a ház körül. 17 éves korában csatlakozott a partizánokhoz. Az ellenállók mostoha körülmények között éltek, nehezen jutottak hozzá a legalapvetőbb élelmiszerekhez, ruházati cikkekhez, fegyverekhez és lőszerhez. Állítólag Jovanka is jócskán megtapasztalta a nélkülözést. Megbetegedett tífuszban, és társai a főparancsnok, Tito főhadiszállása mellett lévő kórházba szállították.
Jugoszlávia első számú asszonya A nő hivatalos first ladyként 1952 szeptemberében debütált a brit külügyminiszter, Anthony Eden és felesége látogatására szervezett fogadáson. A sajtó pozitívan nyilatkozott az új asszonyról, dicsérték ruháját, bájos mosolyát. Tito feleségeként Jovanka megtanulta a protokollt, a csinosan öltözködő, magas nőt a legtöbben megkedvelték a régióban. A megjelenése mindig kifogástalan volt, Rotschild Klára budapesti szalonjában is varratott magának ruhákat, ott, ahol többek között Kádár Jánosné is. Férjét a hivatalos eseményekre elkísérte, egyesek szerint tanácsokkal is ellátta, amikor az államfő kikérte a véleményét. Külföldre, többek között Kairóba, Párizsba, Korfura és Rióba is együtt utaztak, utóbbiban azért került az érdeklődés középpontjába, mert zöld ruhában és sárga kalapban jelent meg, tehát a nemzeti színeket öltötte magára. Az igen piperkőc Tito állítólag még a ruhaválasztásait is befolyásolta. Jovanka pedig továbbra is mindenben igyekezett a kedvére tenni, leste a kívánságait.
Az 1974-es új alkotmány a hat tagállam és a két tartomány (Vajdaság és Koszovó) egyenlőségére épült, ami erősítette az albán nacionalizmust, ugyanakkor a horvátok és főként a szerbek elégedetlenségét váltotta ki. 1980 januárjában a romló egészségű Tito fél lábát amputálni kellett, állapota ezután gyorsan romlott és 1980. május 4-én meghalt. Temetésén egymillió ember, 35 államfő, 24 kormányfő és 46 külügyminiszter, továbbá több száz kommunista és munkáspárt, népi felszabadító mozgalom küldöttsége vett részt. Titót a jugoszláv államszövetség nem sokkal élte túl. A decentralizáció kudarcot vallott, az önigazgatás mellett fennmaradt a párt hatalmi monopóliuma, egyre éleződtek a nemzetiségi feszültségek, az ország egy évtized múlva káosz közepette, véres háborúkban esett szét. Tito megítélése ma is vitatott: életében csak magasztalni volt szabad, halála után Zágrábban renegát horvátnak, Belgrádban szerbfalónak tartották. Horvát bírálói nem bocsátják meg a "horvát tavasz" 1972-es elfojtását, a szerbek az 1974-es alkotmányt.