Nagyodik a myelodysplasiás szindróma miatt; CT szkennelési keresztmetszet. Lépet a vörös, bal vese zölden. Aplasztikus anémia vs myelodysplasiás szindróma Aplasztikus anémia és myelodysplasiás szindróma olyan állapotok, amelyek befolyásolják a csontvelőt és az általa termelt vérsejteket. Myelodysplasiás szindróma tünetei gyerekeknél. A csontvelő olyan szivacs, mint a szövet, amely a csontok, mint a mell, a bordák, a medence, a gerinc és a koponya között található. Eredeti (őssejt) sejteket termel, amelyek megoszlanak a mieloid őssejtek termelődéséhez. A myeloid őssejtek vörösvérsejteket, fehérvérsejteket és vérlemezkéket termelő sejtek. A myelodysplasiás szindróma (MDS) esetében a csontvelőben a vérképző sejtek mieloid osztályának romlása áll fenn, míg az aplasztikus anémia olyan állapot, amelyben a csontvelő károsodott, ami az új vérsejttermelés csökkenéséhez vezet. Az MDS-ben a csontvelő új vérsejteket termel, de rendellenes és deformálódott, míg aplasztikus anémia esetén a csontvelő megállítja az új vérsejtek termelődését. Az MDS általában a 60 éves kor feletti férfiakat érinti, míg az aplasztikus anémia általában a tizenévesek és a fiatal felnőttek körében tapasztalható.
Az MDS-ben egyetlen gyógyszer vagy kombinált kemoterápiát alkalmaznak. Az immunszuppresszánsok szintén hasznosak. A csontvelő-transzplantáció a kezelés választéka, de vannak kockázati tényezők is. Aplasztikus anémia esetén a túlélési ráta 5 év, míg az MDS esetében a túlélési arány 6 hónap és 6 év között van. Összefoglaló Aplasztikus anémia és MDS olyan vérképzőszervi rendellenességek, amelyek a csontvelőre és a vérképző sejtekre hatnak. Az aplasztikus anémiában a csontvelő károsodik, és megállítja az új vérsejtek termelődését, míg az MDS-ben a csontvelő túlzottan új vérsejteket termel, de a sejtek abnormálisak és deformálódnak. Myelodysplasiás szindróma tünetei a bőrön. Mindkét esetben a tünetek közé tartozik a vérszegénység, a fertőzés hajlamosulása, könnyű vérzés és véraláfutás. A diagnózist teljes vérkép és csontvelő biopszia végzi. A kezelésbe beletartozik a vérátömlesztés, immunszuppresszánsok és csontvelő-transzplantáció fiatal betegekben. Képhitel: // commons. Wikimedia. org / wiki / Fájl: Tumor_Myelodysplastic_Spleen. JPG
Ez egy rutin teszt, amelyet általában a rendszeres orvosi ellenőrzés részeként vagy műtét előtt végeznek. a vizsgálat rendellenességei biztosítják a betegség első jeleit. Az MDS-ben a vörösvértestek szintje alacsony lehet, ami vérszegénységet okoz. A vérlemezkék szintje is alacsony lehet, ami vérzést és véraláfutást okozhat. Az alacsony fehérvérsejtszint fertőzésekhez vezethet. Myelodysplasiás szindróma tünetei felnőtteknél. a hematológus mikroszkóp alatt is megvizsgálja a vérmintát egy vérkenetnek nevezett tesztben. Ez azonosítja a kóros sejtformákat és méreteket, ami szintén jelezheti az MDS-t. ezenkívül vizsgálatokat végeznek az alacsony vérkép egyéb okainak felkutatására, beleértve a pajzsmirigybetegséget, az alacsony vitaminszintet és a vashiányt. csontvelő tesztek az MDS diagnosztizálására Ha a vérvizsgálatok nem mutatnak más okot a rendellenes vérképre, a csontvelő mintáit megvizsgálják az MDS keresésére. Kétféle mintát veszünk. Az egyiket csontvelő biopsziának hívják. Ezt úgy kapjuk meg, hogy eltávolítunk egy kis csontdarabot a csont belsejében lévő csontvelővel együtt.
A pánikbetegség, a mániás depresszió, a skizoférnia és a függőség mindegyike olyan probléma, amik megoldására vagy enyhítésére igenis szükség van gyógyszert szedni. Ezekben az esetekben a pszichológus maximum támogatja a beteget és próbál mélyebbre ásni, illetve diagnosztaikai munkával segíthet pontosabb képet adni arról, hogy mik vannak a tünetek mögött. Kik ők: pszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta?. A pszichológusnál általában egy-egy órát töltünk, amely során fontosabb emlékeket, eseményeket idézünk fel, amik segítségével megtudhatjuk a gondunk valódi okát. Sok esetben ehhez hetek, de inkább hónapok kellenek, hiszen nem fogjuk rögtön tudni, miért vagyunk depressziósak, miért pánikolunk, hiszen akkor nem kértünk volna segítséget. Türelmesnek kell lennünk, mert a pszichológus nem pár hét alatt oldja meg az évek óta tartó problémáinkat. A pszichiáternél viszont sokkal rövidebb időt töltünk, hiszen ő azt próbálja kideríteni, mivel is kerestük fel. Ki kell derítenie, hogy vajon depresszióra, pánikbetegségre, függőségre, skizofréniára vagy éppen egyéb lelki bajra adjon gyógyszert, amelyet ha beveszünk, minimum két hétre van szükség ahhoz, hogy érezzük a hatását.
"Nap mint nap találkozom a pszichiáter, a pszichológus és a pszichoterepauta kifejezésekkel. Szívesen venném, ha valaki el tudná világosan magyarázni a különbségeket. " Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből. Tisztelt Kérdező! Örömmel válaszolok, mert ez valószínűleg másokat is segít majd a tájékozódásban: Pszichológus: tudományegyetemi végzettség (5 év), utána szakvizsga (többféle lehet). Ha klinikai szakpszichológus lesz valaki, az foglakozik/-hat pszichés betegekkel. Ő végez és értékel pszichológiai teszteket (emélyiségvizsgálat, intelligenciamérés) Pszichiáter: orvosegyetemi végzettség (6 év), utána (5 évvel) szakvizsga (pszichiátriából). Pszichiátriai gyógyszerek felírására van jogosultsága. Mindkettő végezhet alap-pszichoterápiákat, de a pszichoterapeuta: bizonyos pszichoterápiás irányzatban képezi tovább magát. Mi a különbség a Pap, a Pszichológus, a Pszichiáter és.... Ez bármilyen orvosi alapszakvizsgára vagy klinikai pszichológus képzettségre "ráépíthető", ami általában minimum 3 év képzést jelent. Nyilván rendelkezik azokkal a jogosultságokkal, amire az alapszakvizsgája szól és ezen túl módszerspecifikus pszichoterápiát végezhet.
Tehát ezektől sem kell csodát várni, főként, hogy az sem biztos, az első bogyó megfelelő lesz a gondunkra. Ezek után felkereshetünk egy pszichológust, aki mindeközben gyökerestül próbálja megszüntetni a problémát. Ha sikerül, akkor némely esetben a gyógyszereket is elhagyhatjuk, de ezt is meg kell beszélni az orvosi diplomával rendelkező szakemberrel. Pszichiáterhez járni évekig is eltarthat, főként, ha valóban szükséges a gyógyszeres kezelés. Vele ellentétben egy pszichológushoz a probléma megoldását követően már nem kell hetente elmennünk. Persze van rá lehetőség, hogy további apróságokon változtassunk, de ha nincs rá konkrét ok, akkor felesleges tovább költetünk rá. Érdemes akkor újra felhívni, ha ismét előkerül valami komolyabb gondunk, lelki bajunk. Mikor érdemes felkeresnünk egy szakorvost? Ez egy nagyon jó kérdés. Az hogy mikor kellene időpontot kérnünk csakis rajtunk múlik, kivéve természetesen komolyabb tünetegyüttesek esetén. Amikor már nem úgy zajlanak a mindennapok, illetve az elménk megkeseríti az életünket, akkor pont itt az ideje.
SSRI alapú kedélyjavítók, amik szorongást és mindenféle problémát orvosolni képesek. Pl. a te rémálmaidon is minden bizonnyal segítenek. Kb egy 3 hónapos kúra( napo egy szem) tutira helyrerakja az embert. Én is nagyon szedném most is, mert több energiára lenne szükségem, csakhogy szoptatok és nem lehet. De neked ajánlom, ha a beszélgetés kevés. És igaza van az egyik elöző hozzászólónak, hogy tudni kell időben leállni. Jobbulást kívánok! Szia! Szerintem első sorban pszichologus, mivel tudod hogy mi a konkrét oka a rémá egyidejűleg felkereshetsz egy kineziológust is, lehet hogy ő is tudna segíteni. (én is voltam már) De azért azt tudni kell, hogy ha a pszichologus nem jár eredménnyel, akkor nincs más választás csak a pszcihiáter. És azért az elég nagy hülyeség, hogy a pszcihiáter csak felírja a gyógyszert és "szevasz"! Ha gyógyszer kell, akkor az tudni kell abbahagyni. Sok sikert! sajnos történt. februárban lesz két éve, hogy elvesztettem 22 éves fiamat. pár hónapja kezdődtek ezek a rémálmok.