Egy gondolat bánt engemet EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág, Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Piros vér a wc papíron youtube. Ne ily halált adj, Istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kõszirt, mit a hegyrõl a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le… — Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: "Világszabadság! " S ezt elharsogják, Elharsogják kelettõl nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. — Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hõsöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság!
Farsangi műsorral készültek a Csongrád Megyei Szivárvány Otthon Óföldeáki Návay Aranka Idősek Otthonában élők és a dolgozók. A rendezvényen nem csak beöltöztek, hanem zenés produkciókkal is szórakoztatták egymást a lakók. Piros vér a wc papíron un. Gajáta Fanni – Óföldeák Remek hangulatú délelőtt kerekedett a Csongrád Megyei Szivárvány Otthon Óföldeáki Návay Aranka Idősek Otthonban: a dolgozók és a lakók közösen készültek különböző produkciókkal farsang alkalmából. Aki gondolta, akár be is öltözhetett – így volt, aki oroszlánként, házastársként vagy épp kalózként mutatkozott be lakótársai előtt. Nemcsak az idősek, hanem a dolgozók is más arcukat mutatták, hiszen nem a megszokott ruhában voltak, hanem ők is jelmezben jelentek meg. Így például Simonné Sinkó Erika, a telephely vezetője királynőnek öltözött, de elhozták Óföldeákra a magyar válogatottat, a Hupikék Törpikék néhány törpét, de sziámi ikrek is jelen voltak a délelőtt során. A fellépők és a nézők is nagyon jól érezték magukat: jókat nevettek és többen énekeltek is a dalos produkcióknál.
EGER 1552, NŐK 1867 Az egri vár 1552-es ostroma a magyar történelem egyik legismertebb eseménye. Ez az ismertség éppúgy köszönhető Gárdonyi Géza regényének, mint Székely Bertalan festményének. A hatalmas túlerő ellen küzdő hős egri védők között különösen fontos szerepet játszottak a nők, ahogyan azt Tinódi Lantos Sebestyén egykorú krónikájában is olvashatjuk: " Ott asszonnépek vitézködnek vala. " Az egri várvédő nők kultusza elevenen élt az évszázadokkal későbbi egri nők körében. A téma megfestésének közvetlen ötlete Remellay Gusztávtól származik, aki 1860-ban a Nefelejts című lapban tette közzé felhívását: "… oly szép lenne, ha Eger jelenleg élő leányai ősnőik hőstettét a muzeum számára lefestetvén, ezáltal világra szólólag tanítanák bátor ősanyáik iránti kegyeletöket. HEOL - Hazaérkezik a híres festmény, az Egri nők. " Az 1847-ben alakult Eger és Vidéke Olvasó és Jótékony Nőegylet az 1860-as évek elején Madarász Viktort akarta fölkérni, hogy elődeik hőstettét megfesse, de Székely akkor már évek óta dolgozott a témán. Székely az 1867 novemberében befejezett festményt 1868 márciusában már Egerben állította ki, s a Nőegylet Nánási Csernyus Amália vezetésével egyből gyűjtést indított a kép megszerzésére.
Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő azt mondta: – A festményt az egri Érseki Palotában állítják ki februárban, az érdeklődők ingyenesen tekinthetik meg az alkotást. Az Egri nők című festmény a város szimbóluma is, amely kifejezi a szabadságot, hazaszeretet és a küzdeni akarást – fogalmazott. Habis László, Eger polgármestere elmondta, hogy a város pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre, amely erősítheti Eger ismertségét Európa- és világszerte, de lehetőséget ad a régió felzárkóztatására és egy értékalapú európai párbeszédre is. Fájl:Egri no.jpg – Wikipédia. Az érdeklődők februárban ingyenesen tekinthetik meg az alkotást Fotó: Árvai Károly Kieselbach Tamás galériavezető hangsúlyozta: hosszú évek óta azon dolgozik, hogy az európai rangú, sokszor világszínvonalú magyar műalkotások Európában és a világban is elismertté váljanak. Mindezek mellett a galéria jelentős feladatának tartja, hogy a külföldön rekedt vagy lappangó magyar kincseket visszahozzák az országba. Székely Bertalan Egri nők című festményének kisebb (74-szer 59 centiméteres) változata 1867-ben készült és még az alkotó életében Ernst Lajos gyűjteményébe került.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára január 30-án Budapesten elmondta, a vásárlással a kormány lehetővé tette, hogy az egyik legismertebb magyar történelmi alkotás kisebb változata, amely korábban magántulajdonban volt, most köztulajdonba kerüljön. Ismertette: a kormány elővásárlási jogával élve 42 millió forintért vásárolta meg a védett festményt. A kép vásárlása erősíti azt a kormányzati programot és szándékot, amely arra törekszik, hogy a magyar műkincsek visszakerüljenek eredeti helyükre vagy azokra a helyekre, ahol téma szerint valamilyen módon kapcsolódási pontot találnak. Egri Nők Című Festmény. Így kerül most az egri vár 1552-es ostromát ábrázoló kép a hevesi megyeszékhelyre – emelte ki Csepreghy Nándor, aki szerint a kép ma is szimbolikus jelentéssel bír, és arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország számos alkalommal volt Európa védőbástyája. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő rámutatott: az Egri nők című festmény a város szimbóluma is, amely kifejezi a szabadságot, hazaszeretet és a küzdeni akarást.
Ternyák Csaba egri érsek elmondta, hogy a kép a látogatóközpont egy külön erre a célra kijelölt, földszinti termében lesz megtekinthető. Az önmagában is szép épület missziója, hogy a magyar kultúra, művészet és turizmus szolgálatában álljon, ami az egyháznak is küldetése? tette hozzá, jelezve, hogy elődei közül többen is mecénásként, pártfogóként segítették a művészeket. Úgy vélte: a festmény kiállítása is egy építőköve az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésének. Ugyanakkor rámutatott: az, hogy a legnehezebb időkben egész Európát védelmező Eger Észak-Magyarország kulturális fővárosa, már évszázadok óta magától értetődő, ám fontos, hogy? észrevegye a világ: Eger a kultúra terén is betöltötte és betölti e védelmező, pártoló szerepet?. Székely Bertalan Egri nők című alkotásának kisebb (74-szer 59 centiméteres) változata 1867-ben készült és még a művész életében Ernst Lajos gyűjteményébe került. Az egri vár 1552-es ostromát ábrázoló képet 42 millió forintért vásárolta meg a magyar állam.
Az engesztelő szentmisével egybekötött temetése az egri Donát temetőben 2020. 06. 12. -én 12. 15 órakor lesz. A gyászoló család kemény menet lesz 45 perce kényszerű döntés 1 órája
(Weöres Sándor) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett Édesanya és Nagymama, ÁGOSTON OTTÓ FERENCNÉ ( Bogi) 2020. június 4-én életének 70. évében türelemmel viselt, hosszú betegség után békében megpihent. elismerés / 9 perce Az eseményt idén rendhagyó módon, online szervezték meg. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PALÁNCZ TIBORNÉ sz. Simon Julianna életének 81. évében elhunyt. Temetése Budapesten, az Újköztemető szóróparcellájában lesz 2020. július 8-án 12 órakor. A gyászoló család. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BALAJTI LÁSZLÓNÉ sz. Varjas Ilona életének 95. Temetése 2020. július 03-án 16. 00 órától engesztelő szentmisét követően lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család Fájó szívvel emlékezünk MÁTYÁSI JÓZSEF autófényező-galambász halálának 5. évfordulóján. Felesége, Fia, rokonai, barátai Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MAJOROS SÁNDOR életének 80. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. június 30-án 13.
Az elsők között volt ugyanakkor, aki fölismerte a vázlatok és tanulmányok művészi jelentőségét. Ernst rendszeresen látogatta Madarász Viktor, Székely Bertalan műtermét, s tudjuk, hogy Székelyt is mennyire meglepte, de ugyanakkor boldoggá is tette, hogy a gyűjtő kifejezetten a vázlatai iránt érdeklődik. A Vasárnapi Újság 1898 októberében hosszú cikket közölt Ernst Lajos gyűjteményéről "Egy magyar történeti képgyűjtemény" címmel. A cikket kísérő illusztrációk között több olyan fényképfelvétel is látható, melyek Ernst lakásában készültek. A "történeti képek" szobájában pontosan felismerhető a jelen kép is, más Székely-kompozíciók társaságában. Székely Bertalan halála után 1911-ben a Műcsarnok mutatta be a művész és a tanár hatalmas életművét. A Műcsarnok IX. terme egy külön egység volt, amiben "Ernst Lajos úr gyűjteménye", 52 darab Székely Bertalan-mű volt látható. Természetesen benne a most árverésre kerülő alkotás is. Bellák Gábor Irodalom: - BAKÓ Zsuzsa: Székely Bertalan, Budapest, 1982.