A Néprajzi Múzeum új épületének homlokzata látványos fejlődésen ment keresztül az utóbbi hetekben. Az épületet körbeölelő üvegfüggöny már 98%-ban elkészült, a jövő héten pedig az utolsó elemek is a helyükre kerülnek – olvasható a Liget Budapest projekt közösségi oldalán. A Néprajzi Múzeum épülete tavaly októberben került szerkezetkész állapotba, és a tervek szerint 2022 elején birtokba vehetik a látogatók. fotó © Liget Budapest A Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete az Európa legjobb középülete díj után a világ legjobb középülete díjat is elnyerte. Az intézmény több mint százéves története során először költözhet a gyűjtemény saját igényei szerint kialakított otthonba, amelyben a régi, Kossuth téri épülethez képest több mint háromszor nagyobb kiállítótér áll majd rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására. Az állandó tárlatoknak több mint 4. Liget néprajzi múzeum infobox. 200 négyzetméteres, az időszakiknak pedig 2. 300 négyzetméteres teret alakítanak ki. fotó © Liget Budapest
02. 01. Helyszíni szemle 2016. 05. Kérdések beérkezésének határideje 2016. 17. Válaszok határideje 2016. 24. Pályaművek beérkezésének határideje 2016. Kong az ürességtől, de évi 1,5 milliárdba kerül az új Néprajzi Múzeum. 04. 06. 00 CET Eredményhirdetés 2016. 05. 17. A tervpályázat ütemterve és a további határidők megtalálhatóak a tervpályázat honlapján. A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ BESZERZÉSÉNEK MÓDJA A tervpályázatra vonatkozó teljes dokumentáció elérhető és regisztráció után letölthető a weblapcímen. Ajánlatkérő felhívja Pályázók figyelmét, hogy a dokumentáció csak és kizárólag a megadott weblapcímen elektronikus formában érhető el. Liget Budapest Néprajzi Múzeum Tervpályázat kiírás letöltése Általános leírás - A beruházás: Liget Budapest Létrehozás időpontja: 2016-01-06 16:06:05 Utolsó módosítás időpontja: 2016-01-11 08:23:26 Beküldő: Eltér István Megtekintések száma: 10568 Rövid link:
Az épület a kivitelezés végére is megőrizte eredeti terveken látható formáját és elkészült a látványos, közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítés is. Így aligha csodálkozhatunk, hogy a vezető építész egy Oscar-díjátadót megidéző köszönethalommal hálálkodott a kormánynak, a miniszteri biztosnak, meg a kivitelezőknek. A Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt. és a szintén NER-kedvenc Magyar Építő Zrt. az eredeti 25, 9 milliárd helyett 32, 9 milliárdért végezte el a munkát csaknem öt év alatt. A tervezésért 1, 9 milliárd forintot fizetett a kormány, míg a hűtést-fűtést szolgáló talajszondák 500 millióba kerültek. Magyar Építész Kamara weboldala - Liget Budapest Néprajzi Múzeum Tervpályázat. Utóbbi fenntartási költségcsökkentő hatására nagyon számít Gyorgyevics Benedek, a Liget projekt állami tulajdonba kerülő épületeinek üzemeltetését végző Városliget Zrt. vezérigazgatója. A múzeumnak nem kell bérleti díjat fizetnie az épület használatáért a vagyonkezelő Városliget Zrt. -nek, sőt a közüzemi díjat, takarítás és az őrzés költségét sem a teljes 40 ezer négyzetméter után fizeti az intézmény.
Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni, tekintettel arra, hogy a bevételt kapcsolt vállalkozásának minősülő külföldi kifizetőtől kapta. Kata adóalanyiság megszűnése Először is felvetődik az a kérdés, hogy a számlázott összeg a 3 millió forintos bevételi értékhatárba a számlázáskor vagy a bevétel beérkezésekor számít bele. Ez releváns kérdés, ha a Kata tv. 2. § 12. pontjában foglalt azon szabály alkalmazandó, amely szerint bevétel az az összeg is, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg. A Kata tv. Kata értékhatár 2020 list. § 13. pont e) alpontja alapján ebben az esetben a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja, azaz a katás időszak utolsó napja. E szabályok alapján katás bevételként kell figyelembe venni azt a számlázott összeget is (ide nem értve az abban foglalt áfát), amelyet katásként számláztak, de pénzügyileg a katás státus megszűnését követően realizáltak.
tv. alapján a társasági adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik. Tehát, ha az összemérésé számviteli alapelve alapján a számlázott összeg áfa nélküli részét a kettős könyvvitel keretében bevételként el kell számolni, akkor nem tekinthető katás bevételnek, függetlenül attól, hogy a pénzügyi realizálás a kata adóalanyiság időszakában valósul meg. A NAV előzőleg vázolt logikája alapján a kettős könyvvitel szabályai alapján elszámolandó – ezáltal az adózás előtti eredménybe beszámító, s emiatt a társasági adó alapját képező -, de a katás időszakban pénzügyileg realizált bevétel nem számít bele a 3 millió forintos értékhatárba. Álláspontunk szerint az Art. KATA szigorítások 2021-től. szerinti kifizetőnek nem kell 40% adót fizetni, ha kifizetést teljesít katás kapcsolt vállalkozása részére olyan számla alapján, amelynek áfát nem tartalmazó összegét a Kata tv. § (1) bekezdése, vagy 25.
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint amennyiben a most benyújtott törvényjavaslatot elfogadják, az minimálisra szűkíti azon vállalkozók körét, akiknek érdemes továbbra is ezt a kedvező, kis adminisztrációval járó adónemet választaniuk, anélkül, hogy az ügyfélkörük (vagy lehetséges ügyfélkörük) egy részéről le kellene mondaniuk. Vagy a mostani javaslat pont arra fogja sarkallni az érintetteket, hogy céges megrendelőknek ne állítsanak ki számlát, holott a feketegazdaság visszaszorítása talán a KATA legnagyobb erénye – volt eddig.
Ha az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art. ) szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. A jól ismert szabály számos kérdést vet fel. Ha az adózás rendjéről szóló 2017. ) szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után az Art. Kata értékhatár 2010 c'est par içi. szerinti kifizető 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni, tekintettel arra, hogy a bevételt olyan katás vállalkozásnak juttatja, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Amennyiben a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel 71, 42 százaléka után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet.