-es, 1 + két félszobás, h... Budapest XIV., társasházi lakás 1 szoba 10. Czobor u. -ban eladó egy 34 nm alapterületű, földszinti, frissen felújított 1 szobás ingatlan. A lakás csendes, mindössze 3 lakásos társasházban, nyugodt környéken ta... 17. 980. 000- Ft. 9. 000- Ft. PARKOS KÖRNYEZETBEN!! XIV. Zugló kedvelt részén eladó egy 1960-ban épült téglaház 4. emeletén egy jó állapotú, szép zöldre néző, konvektoros fűtésű garzon a Félhold u. -ban.... ÚJSZERŰ NAGYTERASZOS LAKÁS!! Szeret hatalmas (12, 5nm) teraszon üldögélni, zöld udvarra nézni? Szereti főzés közben a tv-ét nézni? Szereti a csendet? Nem kell tovább a lakás... Következő Oldal INGATLAN KERESÉS -- Keresés magyar ingatlanok között Ingatlan típusa Megye Település Maximális ár Forint Minimum Méret négyzetméter Szobák száma - Budapesti lakások 76-90 172 darab találat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Előző Oldal 6. oldal Budapest XIV., társasházi lakás 1+2 szoba 17. 800. 000- Ft. ÚJSZERŰ 1+2 SZOBÁS LAKÁS!! XIV. Zuglóban, a Hermina Residence-ben eladó egy 47 nm-es, 1 + 2 fél szobás, amerikai konyhás, világos, kertre néző, D-i tájolású, magas emeleti,... Budapest XIV., társasházi lakás 1+1 szoba XIV.
kerület, Törökőr, Liftes házban, azonnal költözhető Budapest XIV. kerület, Törökőr, Liftes házban, azonnal költözhető 31 900 000 Ft 625 490 Ft/m 2 51 m 2 2 5. Eladó téglalakás, Budapest XIV. kerület, Törökőr, Törökőrön, polgári lakás Budapest XIV. kerület, Törökőr, Törökőrön, polgári lakás 98 000 000 Ft 1 053 763 Ft/m 2 93 m 2 3 1. Egressy út mentén eladó egy 2002-es építésű, csendes, zöld udvari, K-i fekvésű 50 nm-es III. emeleti, amerikai konyhás nappali+2 k... 16. 200. 000- Ft. ZUGLÓBAN ERKÉLYES LAKÁS! XIV. A kedvelt, csendes Bazsarózsa u. - ban eladó egy 51 nm-es, 1, 5 szobás, emeleti, ERKÉLYES, szép állapotú lakás egy 1970-ben épült házban. Iár: 1... Budapest XIV., társasházi lakás 2+1 szoba 26. 000- Ft. ÚJSZERŰ IZLÉSES TERASZOS LAKÁS!! XIV. kerületben a Kövér Lajos utcában kínálunk eladásra, egy 4. emeleti, napfényes, amerikai konyhás, 1 + 2 fél szobás, teraszos, legkondici... Budapest XIV., társasházi lakás 2 szoba 17. 000- Ft. ÚJSZERŰ TERASZOS LAKÁS!! XIV. Bíbor utcában eladó 2003-ban épült ház II.
Eladó ingatlanok - Budapest XIV., Budapest Budapest, XIV. kerület, Törökőr, ingatlan, Lakás, Eladó | Eladó lakás, Budapest, XIV. kerület, Törökőr: 36, 5 millió Ft, 43 m² - Minőségi aluredőnyök találhatóak minden ablakon. A teraszon van lehetőség grillezésre, sütögetésre is, senkit nem zavarunk ezzel. Az ingatlan fűtése: Házközponti fűtés egyedi mérőkkel felszerelve. A közös költség 15. 000. -Ft, mely tartalmazza a kertész, a 24 órás portaszolgálat díját is. A biztonság első osztályú, köszönhetően a portaszolgálatnak és a kiépített az állítás, ide csak az jut be, aki itt lakik. A környezetet idilliként lehet jellemezni. Itt valóban pihenhet egy fáradt nap után. A lakóparkban a gyermekek részére játszóteret is kialakítottak, emellett szánkódomb és kutyafuttató is van. Igény esetén a lakóparkon belül vásárolható teremgarázs és tároló is, amennyiben van eladó. A lakáshoz nem tartozik. Jöjjön el, tekintse meg. Elhelyezkedés: 1149, Budapest, XIV. Budapest, Budapest, XIV. kerület, Egressy út Új tulajdonosát keresi Istvánmezőn egy 2. emeleti, 83 m2-es, jelenleg 2 szobás, de könnyedén 3, vagy akár 4 szobássá alakítható, erkélyes, nagyon jó állapotú lakás.
Máshol azonban komoly sikerei voltak: legyőzte a horvát királyt és meghódoltatta a dalmát városokat; ekkor kezdődött a Velencével való hosszú vetélkedés Dalmáciáért. A fegyverek mellett legalább annyira támaszkodott a diplomáciára, így adta feleségül Szent László lányát, az utóbb ortodox szentként tisztelt Piroskát Bizáncba, és így szerzett magának is feleséget előbb a szicíliai normannoktól, majd amikor az első asszony meghalt, Oroszországból. Igaz, ez a második házasság sem tartott sokáig, a krónikák szerint Eufémia a hosszú hadjáratok alatt megcsalta urát, legalábbis erre hivatkozva zavarta haza Kijevbe a várandós királynét Könyves Kálmán. 1116. február 3. | Könyves Kálmán halála. Ebből aztán később lett még némi kalamajka: a Borisznak keresztelt el nem ismert gyerek lett néhány évtizeddel később az a trónkövetelő, aki a legkülönbözőbb szövetségek segítségével próbálta (mindhiába) visszavenni azt, amiből kisemmizték. A külpolitikai útkeresésben is végig ott volt azonban a két testvér, Álmos és Kálmán egymás elleni taktikázása.
Törvényei a korhoz képest felvilágosult módon jártak el a mágiával kapcsolatban is. Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, a korabeli Európa legműveltebb uralkodója 900 éve halt meg Székesfehérváron. "Szent László királynak fiúmagzata nem volt, ezért Géza király két fiát vette maga mellé. Az idősebbik, Kálmán herceg mindig tanult és olvasott, el is nevezte a nép Könyves Kálmánnak. Belőle papot akart nevelni a szent király. Bezzeg az ifjabb, Álmos herceg a vadászatban, a kalandozásban találta örömét, és bízott abban, hogy őt koronázzák királlyá. Amikor Szent László király halála után mégis Kálmánt választották királlyá, Álmos herceg nagyon megsértődött, vitézeivel elvonult, és az udvart elhagyta. Testvérét megvakítatta, mégis az egyik leghaladóbb király volt Könyes Kálmán - BaHír. " (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák) A szelíd lelkű I. Géza idősebb fia – ha nem is volt a "leggyőzedelmesebb" – de sok győzelmet szerzett a magyaroknak, sőt befejezve elődjének, Szent Lászlónak kezdeményezését, még nagyobb területi hódításokat tett. Szlavónián túl ő már elfoglalta egész Horvátországot és az adriai tengerpart latin városait Dalmáciával, elszakítva őket a Velencétől való függőségtől.
Szvjatopluktól is segítséget kért ahhoz, hogy letaszítsa bátyját a trónról. Könyves Kálmán igyekezett megbékélni öccsével, de kudarcot vallott Forrás: Wikipedia A nagyobb befolyás érdekében még a kijevi fejedelem lányának a kezét is megkérte; végül ebből a frigyből született 1108 körül Béla herceg. A harc azonban néha nyíltan, máskor titokban, de tovább folytatódott. Ezt elégelte meg az uralkodó, akinek közben szintén fia született 1101 körül, a későbbi II. István. Könyves kálmán király tezkedesei a magyar allam isag megerősitese erdekeben. Úgy döntött, drasztikus eszközökkel egyszer és mindenkorra véget vet öccse lázadásainak. A hétéves Bélát és az apját is megvakították Álmos herceg több meggondolatlan lépést tett abból a célból, hogy megszerezze a trónt. Családja egész életében rettegett, hogy ezért egyszer komolyan meg kell bűnhődniük. Nem is kerülhették el a sorsukat: Kálmán 1115-ben elfogatta testvérét és fiát, majd a király parancsára Álmos herceget több emberével és az ekkor legfeljebb hétéves Béla herceggel együtt megvakították. Álmos herceg és Béla megvakíttatása a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons A vakká tett hercegi család hosszú éveken át a világtól elzártan, a dömösi kolostorban élt.
Kiss Etele, a múzeum régészeti tárának munkatársa fontos részletekről tájékoztatott: – Nagyon örültem, hogy éppen 2005-re kaptuk meg ezt a gyűrűt, mert olyan évfordulóhoz kapcsolódik, amelyről nem nagyon szoktak megemlékezni. Ugyanis Dalmácia 1105-ben ismerte el Könyves Kálmánt királyának, ami azt is jelenti, hogy a dalmát uraságoknak jól jött, hogy nem volt közel a magyar uralkodó és a horvát korona birtokait felosztották maguk között. A magyarság részére meg azért volt fontos, mert itt kerültünk közvetlen kapcsolatba olyan mediterrán és antik eredetű városokkal, mint Zára, Spalato, Trau. Knives kálmán király . Ezek biztosították Magyarországnak a földközi-tengeri kijutást. Az esemény diplomáciai jelentősége azért is óriási, mert korábban Dalmácia bizánci fennhatóság alatt állt, Kálmán király azonban úgy csatolta országához, hogy közben bizánci, illetve velencei kapcsolatai nem szenvedtek csorbát. És most nézzük, mit tudunk a gyűrűről. Első leírását 1907-ben, az Archeológiai Értesítőben olvashatták az érdeklődők, Horváth János levéltáros tollából, és miután gipszmásolatot készítettek róla, visszaadták a tulajdonosnak.
Kiss Etele úgy véli, a gyűrű feliratát nincs értelme elszigetelni attól a húszegynéhány feliratos gyűrűtől, amelyek Angliában, Skandináviában, Németországban, Franciaországban megjelentek. Külső és belső ellenségeitől is megvédte országát Könyves Kálmán » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. – Ha megtörtént az összehasonlítás, akkor meg kell magyarázni, hogy bizonyos betűk miért és miben térnek el egymástól. Örülnénk, ha sikerülne XI. századnál korábbi, hasonló formulát találni, mert eddig csupán egyetlen van, a gótháni felirat, a késő antik pietroasai kincs egyik tárgyán. Ez Romániában maradt fenn és a gótokhoz kötik, azonban ennek a miénkhez való kapcsolata még kérdéses.
István csapatainak. A magyar király, aki az árnyékszéken halt meg Vencel nem hagyott különösebben mély nyomot a magyar történelemben. Miután III. András 1301-ben bekövetkezett halálával kihalt az Árpád-ház, a magyar előkelők új király után néztek. Anjou Károlyt elsősorban délvidéki birtokosok és az esztergomi érsek támogatták, 1301 tavaszán meg is koronázták Esztergomban. Azonban még ugyanannak az évnek a májusában Budán a fiatal, tizenkét esztendős Přemysl Vencelt, a cseh uralkodó fiát választották királlyá, akit augusztusban Székesfehérvárott meg is koronáztak. A két király hívei fegyveres harcot kezdtek egymással, ekkor történt meg az a kissé bizarr eset is, hogy a Vencel pártján álló Buda városa kiátkozta a Károly mellett buzdító pápai legátust és magát a pápát is. Ám a harcok alatt Vencel tábora lassan erodálódott, a nagy tartományurak, mint Aba Amádé, Borsa Kopasz vagy Csák Máté elhagyták. 1304-ben a hadi mesterségben jártas II. Vencel cseh király, a magyar király apja, tekintélyes sereggel vonult be Magyarországra, hogy így erősítse fia uralmát.
Törvényei közül talán a boszorkányüldözésre vonatkozó vált a leghíresebbé. De strigis vero, quae non sunt, ne ulla quaestio fiat – lidércek ellen pedig, minthogy nincsenek, semminemű kereset ne legyen (I. törvénykönyvének 57. cikkelye). A középkori boszorkányhit a törvényekben is tükröződött: megkülönböztettek rontókat (malefica), jövendölőket (sortilegio), állati alakot öltő, esetleg emberevő bűbájosokat (striga). A strigát szokás leegyszerűsítően boszorkánynak fordítani, ami kissé félrevezető, mert a strigákban vagy lidércekben való hitet már korábban babonának bélyegezte az egyház, ezt csupán megerősítette a fenti törvény. Bár a rontók vagy varázslók felett továbbra is lehetett ítélkezni (lásd I. törvénykönyve 60. cikkelyét), a középkorban csak elvétve akadtak boszorkányperek Magyarországon (Nyugat-Európában is csak a 16. századtól váltak tömegessé). A lidércek elleni perek megszüntetésénél fontosabbnak ítélhetők Kálmán magántulajdon védelmére, bíráskodásra és tanúskodásra, birtokokra vonatkozó, valamint az egyházi életet szabályozó törvényei ( I. törvénykönyv a tarcali gyűlés után, II.