A Doni emléktemplom csak az útról nézhető meg, mellette viszont találunk egy ingyenes parkolót, ahonnan gyalogosan könnyen elérhető az Arborétum, ahol a kapura kifüggesztett árjegyzék láttán azt hisszük majd rossz helyen járunk! Több napos kirándulások – Osztálykirándulás Velencei-tó. Hajrá téli természetjárás az igazából kopasz és semmit mondó területen, nem is minősítenénk wellnessfürdő szintjén levő belépődíjat a semmiért… Aki itt még nem bosszantotta volna fel magát eléggé, az egy kicsit tovább haladva eléri a Katonai Emlékhelyet, melynek sorompóján csak parkoló díj megfizetése mellett nézhetnénk meg, ha másokkal egyetemben nem fordulnánk vissza. De van tipp mindenre! Az előbb említett parkolótól indul egy, a drága Arborétumnál hangulatosabb erdei tornapálya ösvény, melyen szép erdei környezetben, rövid sétával elérhető az Emlékpark! Minden képen járjuk végig a területet, és a panoráma is megéri a fáradságot, bemenni amúgy sem tudunk sehova, hisz mindenféle parkoló és belépő díjaktól vérszemet kapott rengeteg látogató, kiránduló közül ott jártunkkor mindössze kettő volt hajlandó a zsebébe nyúlni, de a kiállító helyek ennyi emberért nem nyitják ki.
A sziklán a cirill betűs feliratokat az itt gyakorlatozó szovjet Vörös Hadsereg unatkozó bakái festették fel. A tájat azonban régebb óta és jelentősebben alakítják a külső erők. A szél és a víz által erodált gránitfelszín keményebb, ellenállóbb sziklái kevéssé pusztultak le, így idővel kiemelkedtek környezetükből, létrehozva a jellegzetes formákat. Az egymáson egyensúlyozó sziklák valójában sokkal stabilabbak, mint elsőre gondolhatnánk. A legszebb példa a Pogány-kőtől pár perc sétára található Kocka, amely egyik élével egyensúlyoz a többi sziklán. Kirándulástipp: Ingókövek és felfedezetlen csodák a Velencei-tónál - Útravaló Magazin. A hegység legimpozánsabb alakú formációja, a gigászi Pandúr-kő, amit a legkisebbek is szívesen másznának meg, de nem árt az óvatosság. Az ingóköveken kívül is tartogat meglepetéseket a vidék. Jó tájékozódási pont az Angelika-forrás, amit több irányból is meg lehet közelíteni. Olyan túraútvonalak közül választhatunk, amelyek közül az egyik egy patak völgyét követi, egy másik egy különleges barlang mellett vezet el. De akár mindkettőt is bevállalhatjuk, hiszen összesen két-három óra alatt kényelmesen bejárható a teljes "kör".
Igazából csak ajánlani tudjuk mindenkinek, ennek a csodaszép, és kristály tiszta levegőjű tájnak a felkeresését a sajnálatos "magyar módra" lehúzásos negatívumok ellenére is, a természetben, a friss levegőn lenni nem csak hasznos, de nagyon szép és szívet melengető is, még ha déli part fürdőiben olcsóbban kaphatunk is más jellegű élményeket, de azt a rossz időben is lehet élvezni!
Székesfehérvár 1543-as elfoglalásával Fejér megyében is állandósult a török uralom. A több évszázados múltra visszatekintő települést a törökök feldúlták, lakóinak jelentős részét megölték. A 16. század végi és a 17. század eleji betelepítési kísérleteket újabb pusztulások követték. 1637-ben a Tolna megyei Bikácsról reformátusok érkeztek, felépítették a romokban heverő templomot és fejlődő falut hoztak létre. 1699-ben a törökellenes harcokban kitűnt Heister generális birtokába került Lovasberény. Az új földesúr és a falu református lakói hamar konfliktusba kerültek, az ellentétek a Rákóczi-szabadságharc idején különösen élessé váltak. Heister a kurucokkal együttérző jobbágyait megbüntette, a református istentiszteleteket betilttatta, a templomot bezáratta. A falusiak azonban a templomot visszavették, Heister az urasági kastély közelében építtetett egy kápolnát, melyet csak ő és családja használt. A Rákóczi-szabadságharcot követő évtizedekben a magyar reformátusok közé katolikus németek települtek és megkezdődött a zsidók bevándorlása is.
Szombaton pedig a Margitszigeten családi napot tartanak. A közmédia csatornái élőben közvetítik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus legmeghatározóbb eseményeit, így a vasárnapi ünnepélyes megnyitót és szentmisét, a szeptember 11-ei szentmisét és körmenetet, valamint a szeptember 12-ei pápai zárómisét is. Az első eucharisztikus kongresszust 1881-ben tartották az észak-franciaországi Lille-ben. Az elmúlt másfél évszázadban a mozgalom világméretű rendezvénnyé nőtt, kezdetben évente, majd kétévente, az utóbbi évtizedekben négyévenként más-más kontinensen tartják meg. Az eucharisztia szó egyszerre jelent szentmisét, az utolsó vacsorát megjelenítő cselekményt és az Oltáriszentséget, a szentmisén – a katolikus egyház tanítása szerint – Jézus Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyeret és bort. Forrás: MTI
Minden nap 4 és 5 óra között gyermekprogramokat tartanak. Sokan megosztják majd a hitükről szóló tanúságtételüket, köztük: Csókay András, Böjte Csaba, Varga László és Székely János püspök, Hodász András atya, Damian Stayne, Mary Healy és Barbara Heil amerikából… Többen az Eucharisztikus Kongresszus más fontos eseményein is megszólalnak. 9-től 21 óráig a Széll Kálmán téren, az Örs vezér téren, s a Móricz Zsigmond körtéren; 7-től 21 óráig a Keleti és Nyugati, valamint a Déli pályaudvaron és a Liszt Ferenc repülőtéren, azaz a város főbb helyein információs pontokon önkéntesek tájékoztatják a zarándokokat, vagy az érdeklődő járókelőket a jelentős rendezvényről. Minderről a honlapon nagyon sok információt megtalálható. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal egy időben rendezik meg a XV. "Ars Sacra Fesztivált" szeptember 4. és 12. között. A programok ingyenesek. Részleteket a Papageno nevű ingyenes különszámból tudhatnak meg, illetve a honlap segít a tájékozódásban. Nemcsak a fővárosban, hanem vidéki városokban és községekben is lesznek programok.
76 éves nyugdíjas gépészmérnökként annak idején hallottam az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ismertetőjét, de akkor nem gondoltam, hogy önkéntes leszek itt. Amikor azonban Erdő Péter bíboros úr egy kérdésre azt válaszolta, hogy az önkénteseknél nincs felső korhatár, jelentkeztem. Egy hétig az önkéntesek részére ruhacsomag-összeállításban és szétosztásában, majd másfél hétig a logisztikai központban különböző tárgyak szortírozásában, csomagolásában vettem részt. Sajnos a regisztrálási időszak már lezárult. Ezért a gazdag program nagy részén már nem vehetnek részt a most indulók. A szeptember 5-i (vasárnapi) ünnepélyes megnyitón (ahol több mint 1200 gyerek lesz elsőáldozó) Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a szentmise főcelebránsa. Szeptember 11-én (szombaton) "Családi nap" lesz a Margitszigeti Alsó-Nagyréten. A meghívott vendégek a produkciókon túl beszélni fognak hitükről, Istennel való találkozásukról. Összesen 70 sátorban minden korosztálynak szóló programmal várják a látogatókat.
A németek és Ausztria azt szeretnék, ha a pincérek, a termést leszedők, és az idősekre felügyelők, maximum autó összeszerelők legyenek a magyarok, azaz kiszolgáló személyzetként tekintenek ránk. Sajnos, most a járvány után is nőtt az Ausztriában dolgozó magyarok száma: 110. 000 főre. A magyar politika fő célja az kellene legyen, hogy ezeket az embereket Magyarországon tartsa, ami nyilván nem megy máról holnapra. Ha ezek a magyarok egy varázsütésre eltűnnének Ausztriából, egyesek rögtön leszállnának a magas lóról és emberi hangot ütnének meg. Az 1868-as kiegyezéshez is harc vezetett. Magyarországnak erősödnie kell! A magyar fiatalokkal meg kell értetni, hogy vagy nyelveket beszélő, kiművelt emberekké lesznek, vagy jöhetnek Bécsbe postásnak. (A mi utcánkban egy fiatalember hozza a postát már tíz éve, aki minden nap Győrből utazik Bécsbe és vissza. ) És szövetségeseket kell szerezni. (Barátokat? ) A jelenlegi bécsi magyar diplomácia, akinek ez lenne a feladata, erre alkalmatlan. Az 52. Eucharisztikus Kongresszus remélem sok honfitársunknak adott örömet és megerősítést.
"Tárt karokkal várjuk Ferenc pápát már most, és imádsággal készülünk a találkozásra". Forrás: Gedő Ágnes /Vatican News
[2] Tartalomjegyzék 1 Történelem 1.
Nézzük a szeptember 12-i híradásokat. A Kronen Zeitungban egy szó sincs arról, hogy Ferenc pápa Budapestre jön! Kétszer is átlapoztam, mert nem akartam elhinni, hogy a legnagyobb osztrák újság ilyen aljas! Itt a sajtószabadság hazájában! A hétvégi színes mellékletben, mint minden vasárnap, egy írás található Schönborn bíborostól. A NEK-ről pedig semmi! Az egyházmegye újságja a Vasárnap (Der Sonntag) szintén e napi (! ) száma (Nr. 36) elenged egy viccet. A címoldalon a parlamenttel ez áll, "Ferenc pápa, herzlich willkommen". A NEK utolsó napján! Korábban, egy betű sem volt az eseményről! Ami a lapban van, abban sincs köszönet. A 3. oldalon, a Budapesten élő németek papjával egy rövid beszélgetés olvasható. A fő téma itt is, "milyen nézeteltérések vannak az egyház és az Orbán-kormány között. " A 6. oldalon már a szlovákiai programok a téma, a 7. -en egy-két mondat a programokról és hogy a pápai misét a Hősök teréről közvetíti az ORF. A misét semmilyen német állomás nem közvetítette! Mielőtt elmondom, miként használta fel az ORF az egész misét politikai agitációra, egy dicsérő szó a mise rendezésről.