Épület-beléptető rendszerek a Debreceni Egyetem több campusán található oktatási épületben, illetve kollégiumban is működnek. Azon egyetemi polgárok számára - dolgozók, hallgatók -, akiknek munkavégzés, illetve kollégiumi lakhatás céljából szükséges a beléptető rendszer használata kezdeményezhetik, hogy egyetemi kártyájukhoz ezen jogosultság beállításra kerüljön. Azon dolgozók, PHD hallgatók részére, akik munkájuk ellátása érdekében az épületek nyitvatartási időszakán kívül a munkahelyükre a munkakörük ellátása érdekében be kívánnak jutni, belépési jogosultság kérhető. Debrecen egyetemi kollégium tv. A belépési jogosultság a Szolgáltatási Igazgatónál írásban igényelhető az adott kar dékánja, önállóan gazdálkodó intézet vezetője, illetve egyéb szervezeti egység vezetője által. Kérjük, hogy amennyiben Ön UniPass kártyát igényel és munkakörének ellátása érdekében épület belépésre is használni kívánja azt, a kártyaigényléssel párhuzamosan a Szolgáltatási Igazgatónál kezdeményezze annak engedélyezését a fentebb leírt módon.
Az épület beléptető rendszer meghibásodása, vagy belépési jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben Kéki László biztonsági vezető az illetékes. Elérhető e-mailben, telefonon: (52) 512-900 / 73083 -as mellék, vagy személyesen a Debreceni Egyetem Főépületében (Egyetem tér 1. sz. I. em. 122. szoba). A 2016/2017-es tanév I. félévétől a Borsos József Kollégiumban kizárólag egyetemi kártyás beléptető rendszer működik a kollégium hallgatóinak, illetve azon oktatóinak, akik a kollégium területén található termeket oktatási célból igénybe kívánják venni. Belépési jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben Hegedűsné Stion Éva kollégiumi ügyintéző az illetékes. Elérhető e-mailben, vagy telefonon: (52) 415-155 / 73071 -es mellék. A 2017/18-as tanév I. Debrecen egyetemi kollégium az. félévétől a Markusovszky Lajos III-as Kollégiumban kizárólag egyetemi kártyás beléptető rendszer működik a kollégium hallgatóinak, valamint vendégeinek. Belépési jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben Nagy-Szűcs Viktória kollégiumi ügyintéző az illetékes. Elérhető e-mailben, vagy telefonon: (52) 512-900 / 72472 -es mellék.
Dézsi Lajos Arcképe Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás c. műből (1928) Született Dézsi Lajos 1868. augusztus 22. [1] [2] Debrecen Elhunyt 1932. szeptember 17. [3] (64 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása irodalomtörténész egyetemi oktató bibliográfus Iskolái Debreceni Református Kollégium (–1890) Budapesti Tudományegyetem (–1895) Kitüntetései MTA -tag A Wikimédia Commons tartalmaz Dézsi Lajos témájú médiaállományokat. Dézsi Lajos ( Debrecen, 1868. augusztus 22. – Budapest, 1932. ) [3] magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1923). Kutatási területe a 16–17. századi magyar irodalom volt. Életpályája [ szerkesztés] Felsőfokú tanulmányokat a debreceni református teológián folytatott, ott végzett 1890-ben, majd a berlini és a budapesti egyetemen is folytatott tanulmányokat (1892–1894). Dézsi Lajos – Wikipédia. Egyetemi doktorátust nyert a pesti egyetemen Bogáti Fazekas Miklósról írt tanulmányával, majd 1902-ben magántanárrá habilitálták szintén a budapesti egyetemen Magyar irodalomtörténet tárgykörből.
Budapest, 1906. 27 p. Tinódi széphistóriája Jasonról. Akadémiai Értesítő, 1907. Arany János irodalomtörténete. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1908. Tinódi Sebestyén. Budapest, 1912. 229 p. 11 t. [1] Báró Jósika Miklós. 1794-1865. Budapest, 1916. 451 p. 7 t. Online Erdélyi arcképek és képek. Kolozsvár, 1926. 115 p. Verses görög regények és regék a régi magyar irodalomban. Szeged, 1926. 23 p. Magyar történeti tárgyú szépirodalom, Budapest, 1927 ( A Magyar Történettudomány Kézikönyve) Magyar irodalmi hatás Shakespeare költészetében. Irodalomtörténet, 1929. XVI. századbeli magyar költők művei, 1566-1577. Budapest, 1930. Online Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995. I. köt. Erasmus Debreceni Egyetem - YouTube. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Dézsi Lajos lásd 106-107. p. ISBN 963-482-037-9 További információk [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Klukovitsné Paróczy Katalin – Rácz Béláné – Iványi Szabó Éva: Dézsi Lajos szakirodalmi munkássága.
A 2017/18-as tanév II. félévétől a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar hajdúböszörményi kollégiumában is kizárólag egyetemi kártyás beléptető rendszer működik. Belépési jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben Dalmi Judit kollégiumi ügyintéző az illetékes. Elérhető e-mailben, vagy telefonon: (52) 560-004. A 2019/2020-as tanév I. félévétől a Weiner Leó Kollégiumban is kizárólag egyetemi kártyás beléptető rendszer működik. Belépési jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben Zákány Ferenc kollégiumi ügyintéző az illetékes. Elérhető e-mailben, vagy telefonon: (52) 512-900 mellék / 73027 mellék. Debreceni Egyetem - Unipass. A 2021/22-es tanév I. félévétől a Kossuth Lajos I-II-III-as Kollégiumban, valamint a Campus Hotelben kizárólag egyetemi kártyás beléptető rendszer működik a kollégium hallgatói, valamint vendégei számára. Belépési jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben a Kossuth Lajos Kollégium esetében Czére Miklós Front Office Manager az illetékes. Elérhető e-mailben vagy telefonon: (52) 238-500 / 73012 -es mellék. A Campus Hotel esetében Miklósiné Takács Nikolett Front Office Manager az illetékes.
Szeged, 1993 Magyar életrajzi lexikon I–IV. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8 Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. Debrecen egyetemi kollégium 2020. 1926. Magyar irodalmi lexikon I–III. Benedek Marcell. 1963–1965. Új magyar irodalmi lexikon I–III. Péter László. 1994. ISBN 963-05-6804-7 Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (1911–1935) Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944., 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János Szakirodalom [ szerkesztés] Karácsonyi Béla: Dézsi Lajos kézirathagyatéka. Régi könyvek és kézirataink katalógusai, Hungaria, Szeged, 1989 Magyar Történeti Életrajzok, Báró Jósika Miklós, MEK Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert, MEK Dézsi Lajos: Tinódi Sebestyén, MEK Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 4987824 OSZK: 000000001086 NEKTÁR: 120385 PIM: PIM51538 LCCN: n90611368 ISNI: 0000 0001 0864 719X SUDOC: 13893066X NKCS: jn20031111023 BNF: cb12252364c
Számára Matvej atya hangja az egész kereszténység, magának Krisztusnak a hangja volt. Két lehetőség között kényszerült válaszolni: vagy élni, az egyház által kiátkozottan, vagy egyáltalán nem élni. Az utóbbit választotta. " (Dmitrij Merezskovszkij: Gogol és az ördög) Nyikolaj Vasziljevics Gogol (orosz nyelven: Николай Васильевич Гоголь, ukrán nyelven: Микола Васильович Гоголь) a poltavai kormányzóság Szorocsinci falujában (ma Veliki Szorocsinci), ukrán kurtanemes családban született 1809. március 20-án. Ukrán apja tehetséges műkedvelőként barátai szórakoztatására verseket és vígjátékokat írt. Orosz származású édesanyja szinte a fanatizmusig vallásos asszony volt, miszticizmus iránti fogékonyságát Gogol tőle örökölte. Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg (elemzés) – Jegyzetek. Tanulmányait 1819-ben Poltavában kezdte meg, majd 1821-től a nyezsini gimnázium hallgatója lett. Testvére, Iván halála (1820) mély nyomot hagyott a fiatal Gogolban, aki tehetséges és meglepően sokoldalú ifjú volt, nem is igen tudta eldönteni, milyen pályára lépjen tanulmányai végeztével.
1848-ban Jeruzsálembe ment zarándokútra, onnan visszatérve már csak a vallásnak élt. 1852. február 24-én elégette kéziratainak többségét, köztük a Holt lelkek második kötetének nagy részét, mint az ördögtől való dolgokat, ezt követően pedig ágynak esett, s elutasított minden ételt. Szenvedéseinek 1852. március 4-én bekövetkezett halála vetett véget. "Istenem, de szép is vagy olykor, te messze-messze út! Hányszor kapaszkodtam beléd, mint a haldokló, mint a fuldokló, s te mindannyiszor nagylelkűen kihúztál a bajból, megmentettél. A te jóvoltodból mily sok nagyszerű gondolat, költői kép született bennem, milyen csodálatos élményekkel gazdagodtam! Nyikolaj vasziljevics gogol: a köpönyeg. … " (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek) Hatása óriási volt a következő nemzedékre, Dosztojevszkijtől származik a híres mondás: "Mindannyian Gogol Köpenyéből bújtunk elő. " A magyar irodalomban Arany János és Gyulai Pál figyelt fel rá először, Arany fordította le – igaz, németből – A köpönyeg et. A revizor t hatalmas sikerrel mutatták be a hazai színpadok, semlékezetes volt a Darvas Iván főszereplésével készült Egy őrült naplója című előadás is.
Egy templom falánál napokig étlen-szomjan imádkozott, kérte az ég bocsánatát. 1852. március 4-ének reggelén ott találták halva. Éhen halt. Nyikolaj Vasziljevics Gogol teremtette meg azt a diadalmas szépprózát, amelyből kisarjadt a következő évtizedek világhatású orosz realizmusa, mely az egész világra nagyon nagy hatást gyakorolt. Nyikolaj vasziljevics gogolles. Műveit már éltében ismerték külföldön is, a harmincas évek végén pedig több elbeszélését is lefordították francia, német, cseh és más nyelvekre. Fő művei: Esték egy gyikanyai tanyán, Mirgorod, Pétervári elbeszélések, A revizor, Holt lelkek, A köpönyeg, Egy őrült naplója, Az orr, Az arckép 2014 Viy 5. 0 forgatókönyvíró (orosz-ukrán-cseh kalandfilm, 127 perc, 2014) 2009 Tarasz Bulba 8. 1 író (orosz akciófilm, 129 perc, 2009) 2007 1990 Játékosok 7. 7 (magyar tévéfilm, 68 perc, 1990) Sveto mesto (jugoszláv filmdráma, 90 perc, 1990) 1985 A köpeny 10 (orosz animációs film, 15 perc, 1985) 1984 1977 Holt lelkek 8. 2 (magyar színházi felvétel, 131 perc, 1977) 1972 1966 Kártyások 8.
Értelmezés: többféle értelmezési lehetőséget nyújt a történet. Akakij Akakijevics halálának mindkét értelmezése tartalmaz tragikus és komikus mozzanatokat is. A köpönyeg a főhős életében a fő érték, a tárgyiasult "örök idea", s az elvesztése miatti bánatba hal bele. A köpönyeg adott neki emberi méltóságot, a köpönyeg adott az életének új távlatot. Gogol Nyikolaj Vasziljevics | Broadway.hu. Amikor elrabolják tőle, nem csupán a köpönyegtől fosztják meg, hanem emberi méltóságától és élete értelmétől is, így a végén kísértet képében visszatérve emiatt áll bosszút. A hivatalnok áldozat, élete tragikus, csak halála után tehet meg dolgokat: igazságot szolgáltat önmagának. Kísértetként való bosszúállása azonban komikus is, ezzel Gogol ítéletet is mond Akakij Akakijevics felett, akinek az élete sem ért többet, mint a köpönyege. Éles társadalomkritika a mű: egy olyan világot ábrázol, ahol az ember és munkája úgy elértéktelenedett, hogy egy köpönyeg egy élet értelme, célja lehet. Ahol egy új köpönyeg ad emberi méltóságot és önérzetet. A műből nemcsak konkrétan Akakij Akakijevics sorsát ismerjük meg, hanem általában a pétervári csinovnyikok világát is.
A mű 1842-ben jelent meg Csicsikov úti kalandjai avagy a holt lelkek címen, és megrázta egész Oroszországot. A közvélemény ismét Gogol ellen fordult, aki újfent megrémült a mű hatásától és meggyötörten, betegen, elbizonytalanodva visszatért külföldre. Hat éven át nyugtalanul vándorolt (Olaszország, Németország, Franciaország). Világnézeti válsága egyre jobban elmélyült, végül vallásos rajongásba csapott át. Elzarándokolt Jeruzsálembe, majd 1848 tavaszán végleg visszatért Oroszországba. Önvád gyötörte az orosz világ sötét ábrázolása miatt és ki akarta engesztelni olvasóit. Folytatta a Holt lelkek írását, és azt hangoztatta, hogy a második kötetben hazája szebb arcát fogja megmutatni. Nyikolaj vasziljevics gogol bordello. Meghasonlott lelkiállapotát jelzi, hogy megtagadta korábbi műveit ( Egy szerző vallomásai, 1847), cár-és egyházhű nézetekre tért át ( Válogatás barátaimmal folytatott levelezésemből, 1847) és szakított nyugatos, felvilágosult barátaival (pl. Belinszkij). Élete utolsó éveit súlyos depresszióban, a világtól elzárkózva töltötte.