2022. július 1. 13:20 Turbucz Dávid A Horthy Miklós személye köré felépített vezérkultusz részét alkotta a kormányzói család és tagjainak méltatása, amely saját arculattal rendelkezett. Ennek intenzitása 1919 és 1944 között fokozatosan nőtt. Az 1930-as évek második feléig ugyanis a kormányzó gyermekeiről – ellentétben a kormányzóval és a nejével – elsősorban többé-kevésbé tárgyilagos írások jelentek meg a sajtóban. A valóságtól elrugaszkodott cikkek még nem voltak jellemzőek, ha meg is jelentek ilyenek, a számuk alacsony volt. A korszak utolsó éveiben azonban ez megváltozott. A Horthy-korszak és a rendszerváltás elitje között ég és föld a különbség | Alfahír. Elsősorban Horthy István, a MÁVAG vezérigazgatója, a szenvedélyes pilóta, a későbbi kormányzóhelyettes alakját használta fel a kormányzati propaganda. Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona 1940. február 1-jén találkozott először egymással, mégpedig a kormányzó feleségének kezdeményezésére – a nehéz anyagi helyzetben élő művészek megsegítésére – rendezett bálon az Operában. Néhány randevút, beszélgetést, közös síelést követően február 28-án sor került az eljegyzésre.
Éppen ezért tehetséges emberekkel vette magát körül. Bethlen, Klebelsberg, Keresztes-Fischer, vagy Teleki ilyenek voltak. Az utóbbi halála után ezek a figurák elfogytak a kormányzó körül. Holott épp a háború idején lett volna a legnagyobb szükség arra, hogy komoly kaliberű emberek vezessék az országot. Ehhez képest jött a könnyen hajlítható Bárdossy, és az ország elindult a rossz irányba. - 2016-ban hányadán állunk a Horthy-korszakkal? A Horthy-korszak díszművei – Wikipédia. Milyen képe van az átlagembernek a két világháború közti Magyarországról? - A történettudomány egyik legnagyobb problémája, hogy a történészek munkájából nagyon kevés jut el a széles közvéleményhez. Megjelenik egy könyv, a bemutatóra elmegy húsz ember, a kötetet elolvassák kétszázan. Borzasztóan hiányzik az a fajta tudományos ismeretterjesztés, amely közelebb hozhatná az emberekhez ezt a korszakot. Mi a blogunkon és a Facebook-oldalunkon éppen arra próbálunk kísérletet tenni, hogy ennek az időszaknak a mindennapjait is bemutassuk. Ez lehet akár csak annyi is, hogy egy korabeli kávézóban készült fényképet kiszínezünk, hogy láthassuk, ilyen volt akkoriban egy reggel egy kávé mellett.
A Pozsonyi Egyetem Pécsre költözött, a Kolozsvári Egyetem pedig Szegedre. További nagy egyetemi központ volt még Debrecen. A magyar diákok Berlinbe, Bécsbe és Párizsba is továbbtanulhattak.
Carter írt Lord Carnarvonnak, hogy azonnal utazzon Egyiptomba. November 26-án a két férfi kinyitotta a lépcső végén lévő kamra ajtaját és egy gyertyát tartva benézett a helyiségbe. A különlegességet megalkotó cukrász felismerte a kínálkozó lehetőséget, és egy ügyes marketingfogással Rigó Jancsinak nevezte el a vendégei körében hatalmas sikert arató nyalánkságot. A Rigó Jancsi történetéről korábban itt írtunk >>> 22 év után happy enddel ismétlődött meg a szerelmi történet, amikor a világot a saját zenekarával járó Kiss Jancsi veszprémi cigányprímás bemuzsikálta magát egy dúsgazdag angol grófnő, Dawson Datree Eleonora szívébe. Vele kötötte második házasságát, és Balatonalmádi-Öreghegyen éltek boldogan egy 10 szobás, lovagvárszerű villában. A "TURÁNI ÁTOK". Mayer János cukrászmester, akinek Budapesten, az Üllői út 101. alatt volt üzlete, róla nevezte el a Rigó Jancsihoz nagyon hasonlító süteményét, de a Kiss Jancsi nem aratott akkora sikert. Tippek a Rigó Jancsi készítéséhez: 1. A tepsibe töltött massza tetejét óvatosan simítsd el, mert ha "összetöröd", akkor összeesik a tészta.
A XIX. századi magyar történelemben sor került politikai küzdelmekre, forradalomra és szabadságharcra – polgárháborúról azonban nem beszélhetünk. A nagyvilágban viszont polgárháborúra került sor Argentínában, Chilében, Svájcban (1847), Kínában (1851–64), Kansasben (1854–58), Mexikóban (1854–61) és Japánban (1868–69, 1877). Az amerikai polgárháborúban (1861–65) a polgári áldozatokkal együtt pedig több mint egymillió ember halt meg. Turáni átok legendája 2. A XX. században Magyarország története távolról sem tekinthető sikersorozatnak. Olyan véres polgárháborúkra azonban mégsem került sor, mint Oroszországban (1917–21, 15 millió áldozat), Kínában (1928–36, 2 millió áldozat; 1946–49, 1, 2 millió áldozat) vagy Spanyolországban (1936–39, félmillió áldozat). Ha pedig figyelembe vesszük a görög polgárháborút (1946–49, több mint 16 000 halott), Észak- és Dél-Korea ellentétét, valamint más államok számtalan nagyobb, belső konfliktusát, akkor el kell ismernünk, hogy a világ országainak jelentős részével összehasonlítva a magyar társadalom az elmúlt századok folyamán inkább békésnek és összetartónak bizonyult.