Éppen ezért a tárgyaláson a bíró is azt mondta, hogy a matracot felgyújtó fiatalok felelősek az épület leégéséhez vezető és egy ember halálát követelő tűzesetért, de olyan dologért nem kaphatnak büntetést, amiért nem csak ők tehetők felelőssé – tette hozzá a Blikk nek nyilatkozva dr. Gál András, aki szerint ugyan a szakértői vélemény nem teljesen precíz, mégis egyértelmű, hogy ha minden tűzvédelmi előírást betartanak, akkor a tűz nem terjed tovább az épületre. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Károli Kollégium Tűz. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Ezt követően sietve távoztak a helyszínről. Fotó: MTI/Mihádák Zoltán Felelősen kijelenthetjük, hogy a három fiatal együttes ténykedése hozzájárult a kollégium kiégéséhez – közölte Terdik Tamás. Palotai Zsolt Gábor, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a tűzoltók a riasztást követően nyolc percen belül a helyszínre érkeztek, a kollégium épülete nagy terjedelemben, több szinten égett. A tűzoltás három órán át tartott, a végleges munkák másnap délelőttig tartott, a helyszínen mintegy száz tűzoltó dolgozott. 60 férőhelyet ajánlott fel az ELTE a kollégiumi tűzeset károsultjainak. Már az oltás során sikerült meghatározniuk, hogy hol keletkezett a tűz. Vizsgálatok még mindig zajlanak. Az oltás során egy elhunyt embert, egy 45 éves családos férfit találtak – közölte. Kérdésekre válaszolva Terdik Tamás elmondta: a fiatalokat csütörtökön fogták el, a tettüket "egyfajta heccnek" tekintették, motivációjuk ebből fakadt. Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya Fotó: MTI/Balogh Zoltán Palotai Zsolt Gábor közölte, a falhoz támasztott szivacs mögött egy használaton kívüli ajtó volt, és a mögötte lévő berendezési tárgyak is begyulladtak.
Kollégium | BorsOnline - Sztárhírek - Pletyka - Krimi - Politika - Sport Kollégium | Alfahír Kós Károly Kollégium Kollégium | Hír TV Cassandra clare mennyei tűz városa pdf letöltés ingyen Részletek Készült: 2019. január 24. Kiégett a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday utcai kollégiumának épülete január 23-án. Károli kollégium tűz tuz kaybi sendromu tedavide. A tűzoltók emberfeletti erőfeszítéseinek köszönhetően a tüzet sikerült megfékezni, a hallgatók közül senki nem sérült meg. A tűzben elhunyt egy 47 éves veszprémi férfi, aki vendégként tartózkodott az épületben. A református kollégiumban 165 hallgató lakott, többek közt Egyetemünk hallgatói is, akiknek személyes tárgyai (könyvek, ruhák, cipők, telefonok) vesztek oda a tűzben. Az Egyetem felfüggesztette a vizsgaidőszakot a Hittudományi Karon, hazaküldte a hallgatókat, valamint kétmillió forint gyorssegélyt különített el a kollégium lakóinak. A beszámolók szerint sok lakó csupán egy-egy papucsban hagyta el az épületet, számukra már az éjszaka és a másnap délelőtt folyamán számos felajánlás érkezett.
Napokon belül megszűnhet a bő két éve működő magyarországi Neo Fm rádió, miután 750 millió forintos adósságot halmozott fel és a héten csődvédelmet kért a rádiót üzemeltető FM1 Kommunikációs Zrt. Amúgy nehéz különösebben sajnálni a zenei, szórakoztató rádiót mostani kálváriája miatt, hiszen a Neo Fm volt az a baloldali körökhez lazán köthető csapat, amely 2009 őszén átvehette a Sláger Rádió frekvenciáját, miután a Médiatanács-előd ORTT szocialista és fideszes tagjai úgy döntöttek, hogy egymás közt osztják szét a Sláger és a Danubius rádiók lejáró frekvenciáit. Ezzel annak idején nemzetközi botrányt keltettek az ORTT-be delegált pártkatonák és egyre inkább akkurátusnak tűnt Dávid Ibolya, az egykori MDF egykori elnökének megjegyzése, aki úgyanis azt állitotta, hogy az MSZP és a Fidesz lényegében 70-30 arányban osztja az állami vagyont és értékeket egymás közt. Ez az arány mára elég dramatikusan megváltozott, természetesen a Fidesz javára. Tehát elbukott a balos Neo Fm, miközben legnagyobb konkurrense, a jobboldali Class Fm virul.
Így múlt ki a Neo A médiatanács 2012. július 24-i tájékoztatása szerint a Neo FM-et üzemeltető vállalkozás tartozása 770 millió forint volt, ez azóta közel 900 millió forintra nőtt a kamatok és az esedékes havi díjak miatt. Az összeg médiaszolgáltatási díjtartozásból, a bankgarancia hiányából, valamint az ezekért kiszabott bírságokból áll össze. A médiahatóság azóta jelezte: az FM1 Zrt. továbbra sem fizet, így folyamatosan növeli elmaradását. Augusztus 6-án azonnali hatállyal felmondott a Neo FM mind a 26 dolgozója, mert nem értettek egyet az új tulajdonos elképzeléseivel és hónapok óta nem kaptak fizetést. A kollektív döntést Berényi Attila, a rádió volt vezérigazgató-helyettese és hírigazgatója azzal indokolta, hogy a rádiót korábban üzemeltető, súlyos adósságot felhalmozó FM1 Zrt. részvényeit július 3-án felvásárló Dr. M-MEDIA Kft. az öt forintos vételáron felül egyetlen petákot sem fektetett a rádióba, a dolgozók pedig már hónapok óta nem kaptak fizetést. A Fővárosi Törvényszék szeptember elején elutasította a Neo FM rádiót működtető FM1 Zrt.
De ennek oka nem az, hogy ennyivel sikeresebb üzleti-tervvel állt volna elő a Class, hanem az, hogy a Fidesz kormányra kerülése óta a jobbos szórakoztató rádióba tömi az állami hirdetéseket, a Neo Fm-től pedig ezeket mind, egytől-egyig elvonta. Tavaly Simicska Lajos üzlettársa, Nyerges Zsolt Class Fm-je 16 állami intézménytől kapott reklámokat, miközben a baloldalhoz köthető Neo Fm csupán hattól. Idén pedig az összes állami hirdetést elvonták a Neo-tól. Ezért a FM1 Zrt. egyik tuljadonosa, Horváth László jelezte, hogy egy forintért oda adná bárkinek rádióját, aki találna állami hírdetéseket. Eleve szomorú az a helyzet, hogy magáncégek csak állami szubvenciókkal tudják elképzelni a jövőt, amikor a cél természetesen a piaci finanszírozás lenne. De ennél is nagyobb probléma a fideszes oligarchák térnyerése. Nem a Fidesszel kezdődött az állami vagyon pártcimbik közti szétosztása, de ez a folyamat mindenképpen megerősödött kormányzásuk alatt. Ennek legújabb példája az, hogy Simicska Lajos egyik cége, a Mahir nyerte el az Országos Vízügyi Főigazgatóság 37 millió forintos tenderét.
A kormányváltás azonban egyértelműen nem tett jót a NeoFM-nek, reklámbevételei például rendre alulmaradtak a tervezettnél, eltűntek az állami hirdetők, és egyre több pletyka keringett arról, hogy az Est Média cégei nem tudnak időben fizetni az alkalmazottaknak. Az Est-csoport még a kormányváltás előtt eladta másik rádióját, a Radiocafét a KV Barát Kft. -nek, amelynek legfőbb tulajdonosa az a Stalmayer Róbert, aki pár éve a Ferihegy fapados alternatívájának hirdetett, azután csendben eltűnő székesfehérvári Alba Airport igazgatója volt. Bár a reklámidő értékesítése itt is a cég sales house-ánál maradt. Ekkor kezdődött a budapesti rádió agóniája. Bochkorék a Neo Fm studiójában Fotó: Beliczay László A Radiocafé eladásával az Est-csoport a médiatörvény azon passzusát akarta kikerülni, amely szerint országos és helyi adóban nem lehet 25 százaléknál nagyobb tulajdonrésze ugyanannak a cégnek, de mivel később eladták a NeoFM 75 százalékát, végül visszavásárolták a Radiocafét. Ezután 2011-ben a ZónaTaxi tulajdonosaként ismertté vált, majd májusban a reptéri szerződések miatt csalás vádjával rövid időre őrizetbe is vett Veres István vállalkozóhoz került a Radiocafé, de pár nappal később az NMHH végleg elvette a rádió frekvenciáját.
A baloldal vállalkozása A NeoFm a Sláger Rádió frekvenciáját nyerte el még 2009-ben, pedig az akkori médiahatóság pályázatát már akkor sokan aggályosnak látták. A pályázati kiírásban elrejtett kiskapuk miatt mondott le annak idején az ORTT elnöke, Majtényi László. Az akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon és Sólyom László köztársasági elnök is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Sláger és a Danubius frekvenciájára kiírt pályázat elbírálásában politikai szempontok is közrejátszottak. A médiabotrány és a tiltakozás ellenére végül a kormányváltás után másfél évig nemzeti fejlesztési miniszterként is tevékenykedő Fellegi Tamás akkori cége, az Infocenter nyerte a Danubius frekvenciáját, míg a Sláger helyén az Econet tulajdonában lévő Est-csoport indíthatott új rádiót. Ez utóbbi lett a NeoFM, amely alig egy évvel később már tulajdonost is váltott, amikor az SZDSZ egykori politikusa, a Szerencsejáték Zrt. korábbi vezérigazgatója, Székely Gábor 2010 augusztusában megvette a NeoFM 75 százalékát.
Az NMHH Médiatanács szerdán döntött arról, hogy különböző kedvezményekkel próbálja rávenni a NeoFM-et, hogy fizesse be a médiahatóság felé felhalmozott adósságát. Dr. Auer János médiatanácsi tag sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rádiót működtető FM1 Zrt. már 700 millió forinttal tartozik az NMHH-nak, többek közt a sugárzási díjat sem fizetik, illetve eddig egyetlen kiszabott bírságot sem rendeztek. A 2009-es indulás Fotó: Kovács Attila Auer szerint a Médiatanács mai döntése az utolsó mentőöv a rádiónak: elengedték a 40 millió forintnyi késedelmi pótlékot, illetve felajánlják, hogy a tartozást egy év alatt, egyenlő részletekben rendezzék. A rádiónak az első törlesztőrészletet pár napon belül kell megfizetnie. Ha ezt nem teszi meg, az NMHH Médiatanácsa már következő ülésén, azaz még a nyáron dönthet a rádió sugárzási engedélyének visszavonásáról. Azaz megszűnhet a NeoFM, amely a Sláger Rádió helyén a bal- és a jobboldal alkujának eredményeképpen született, és több szálon is kötődik a 2010-es választásokon alulmaradó pártok gazdasági köreihez.