A lakás mint a fenyegetés kitüntetett helyszíne és a klausztrofób atmoszférateremtés Roman Polański pszichothrillerei – kivált az Iszonyat ( Repulsion, 1965) – óta gyakori a műfajban, ezek az elemek itt is érvényesülnek, különösen azután, hogy Robi magára marad Lacival a lakásban. "A végletek embere vagyok" – magyarázkodik Laci, amikor bocsánatot kér a büfében, ahol jelenetet rendezett. Bár a főszereplők valamennyien kitűnőek (Bodnár Erika meggyötört, hisztérikus és szeretetre vágyó asszonyként éppoly hiteles, mint Csontos Róbert – egyetlen filmszerepében – érzékeny és zárkózott kamaszként), mégis elsősorban Máté Gábor hátborzongató alakítása teszi nehezen feledhetővé a Mielőtt befejezi röptét a denevér t. Eszelős vásárló, morcos szerető, bizalmaskodó apapótlék, aljas manipulátor, zokogó idegroncs és rémálomban kísértő, vámpírarcú fantom – egyetlen személyben. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A világszerte népszerű thriller a mai napig a magyar film egyik hiánycikkének számít. Bár már Tímár Péter alkotása előtt is készültek a műfaj elemeit nyomokban tartalmazó mozgóképek, a Mielőtt befejezi röptét a denevér az első, egyértelműen thrillernek nevezhető filmünk. A homoszexualitás nyílt ábrázolása, még ha kifejezetten tragikus és komor fénytörésben is, szintén fontos filmtörténeti fejlemény. Máté Gábor szenvedélyes alakítása rendkívül emlékezetes, a megszállott férfi egy-két jelenetben már-már a horrorfilmek túlvilági rémeit idézi. Bár Tímár Péter úttörő műfaji variációit a korabeli kritika nem értékelte, a film némileg megelőzte a korát, s jóval közelebb áll a mai közönség ízléséhez. A Mielőtt befejezi röptét a denevér nemcsak fontos előképe és hivatkozási pontja a sötétebb magyar műfaji filmeknek, de újrafelfedezésre váró, rendkívül különleges darab. Egy emlékezetes jelenet Tímár Péter trükkoperatőrként kezdte a pályáját, így szinte törvényszerű, hogy a filmjeit rendkívül markáns vizuális stílus jellemzi.
Klausztrofób domestic thriller Hogyan készült? A forgatókönyv egy valóban megtörtént tragikus esetből íródott. Tímár Péter egy akkoriban népszerű rádióműsorban hallott a tizenöt éves ipari tanulóról, aki a gyárban aludt, az anyja szeretője ugyanis le akart feküdni vele. A legszörnyűbb azonban, hogy a fiú végül azért szökött el, mert az anyja maga könyörgött neki, tegyen eleget a kérésnek, különben a szeretője elhagyja. A történetet Tímár Péter számos személyes élményével bővítette. A rendezőt kamaszkorában két rendőr erőszakkal elhurcolta az otthonából, és ártatlansága ellenére fizikailag is bántalmazta. Szintén életrajzi elem a gyűlölt műhely, Tímár Péter ugyanis apai büntetésből néhány hétig valóban kénytelen volt esztergályosnak tanulni. A film baljós hangulatú, azonnali figyelmet és várakozást keltő címe Shakespeare Macbethjéből származó, nem szó szerinti idézet. A rendező elmondása szerint a denevér a fiúra utal, hiszen Robi érzelmi hullámokat keltve, a kiváltott reakciókat figyelve navigál a környezetében.
A bizalmatlanságot, a napi gyakorlattá vált önáltatást, képmutatást és fásult közönyt, a kapcsolatteremtés elvesztett képességét s az ebből kinövő fenyegetés-fenyegetettség, az ezernyi apró erőszaktétel légkörét. Ehhez a duplafenekű bravúrhoz Timárnak nincs szüksége különleges rekvizitumokra, rendkívüli eseményekre, verbális magyarázatokra: terepismerete kiváló, érti a legszokványosabb tárgyak és cselekedetek jelenté-sét-jelentőségét a pesti világ metakommunikációjában, s képes ezeket az egyébként jellegtelen motívumokat látványként kiemelni közegükből. (Kifogásunk talán annyi lehet, hogy Kardos Sándor, az új hullámos fényképezés vezéregyénisége, immár sokadik kiemelkedő film igazi társalkotója, egyszer-egyszer már öncélú, túlspekulált beállításokra kényszerül. ) Így lesz képi jel egy tányér gombasaláta, egy csirkedaraboló olló, egy tokmány-kulcs, a televízió képernyője, a borotva, a paróka; s így a hozzájuk tartozó mozdulatok: ahogyan azzal a gombasalátával Máté Gábor "tüntetni" is, támadni is, ismerkedni is tud, ahogyan Bodnár Erika az ollóval minden elcsigázott hazajövetel után minden áldott nap gépiesen vagdalja – úgy érzed, ugyanazt – a grillcsirkét, ahogyan hadonászik vele mérgében (s válik ezáltal az olló talányos-hétköznapi rémképpé, hogy amikor élesbe váltanak az események, természetes módon meredjen ki egy ajtódeszkából).
A gyakran egészen meghökkentő filmnyelvi játékokat a szélesebb közönség elsősorban a vígjátékaiból és szatíráiból ismeri ( Egészséges erotika, Csinibaba), pedig a szerzői kézjegyek a thriller jóval sötétebb műfajában is működnek. Tímár Péter jellegzetes rendezői megoldásai a feszültség fokozásához, a nyomasztó mikrovilágokhoz is hibátlanul passzolnak. A néptánc dübörgő hangjaira komponált montázs tökéletes példája a szorongást keltő hangulat megteremtésének, ráadásul a film szövetéből kiragadva, önállóan is megállja a helyét. Plakát Tervező: Dizájn Kommandó (forrás: NFI)
Kiderül azonban, hogy a fiú iránt szexuális vágyat érez. Bár Teri kidobja Lacit, a férfi mégis visszatér, s ez végzetes események láncolatát indítja el. Szomorú pikantériája a történetnek, hogy valós szituáció ihlette, amelyről Szilágyi János rádióműsorában hallott a rendező. Tímár néhány személyes motívumot is beépített a filmbe: rendőrökkel kapcsolatos negatív tapasztalatát áttételesebben, esztergályos tanulóként szerzett élményeit (Robi iskolájának megjelenítésével) konkrétabban. Az pedig, hogy a fenyegetést jelentő figura nem más, mint megszállott, pederaszta rendőr, egyúttal markáns – ha nem is kifejtett – rendszerkritikai éllel dúsítja az államszocializmus utolsó éveiben készült filmet. A csonka család unott, örömtelen mindennapjainak fürkészése, a zaklató s az áldozat macska-egér játékára kihegyeződő végkifejlet közötti váltást a korabeli – a műfajiságtól, műfajfilmektől vállaltan idegenkedő – szakkritika többnyire a film gyenge pontjának értékelte, s az alkotás erősségeit az első kétharmadban vélte fölfedezni.
1. 2898 Kocs, Szabadság u. 7. épület, híd, alagút, közművezeték építése, magasépítés 2898 Kocs, Komáromi U. 2. (20) 5324436 orvos, szakorvos, gyógyászat, egészségügy, orvosi rendelő 2898 Kocs, Kossuth Lajos utca 1-5 (34) 471221, (34) 471221 elsőbbségi, befizetés bankszámlára, díszlap, értéknyilvánítás, újság, marketing szolgáltatások, tértivevény, csomag, levél, kötvények, csomag belföldre, előfizetés, vagyonbiztosítás, pénzküldés, befizetés 2898 Kocs, Igmándi út 1 (34) 471060, (34) 471060 fővállalkozás, tervezés, építőipari bonyolítés, generálkivitelezés, építőanyag kereskedelem, műszaki vezetés, műszaki ellenőrzés 2898 Kocs, Arany J. utca 20. Kossuth Lajos utca, Kocs. (34) 471080, (34) 471080 vízszigetelés, hangszigetelés 2898 Kocs, Komáromi utca 2. orvos, háziorvos 2898 Kocs, Komáromi utca (34) 571026, (34) 571026 fogászat, fogorvos, fogorvosok, fogorvosi rendelő, fogorvosi ügyelet 2898 Kocs, Kossuth L út (70) 5542809 festés 2898 Kocs, Kis U. 6. (34) 571010, (34) 571010 árfolyam, valutaváltó, megtakarítás, számlavezetés, hitel, kölcsön, kondíciók, értékpapír, takarékszövetkezet, e bank, takarékpont, netbank, takarek, deviza, tataitakarék 2898 Kocs, Kossuth utca 7.
1727-től egész a II. világháború végéig az Eszterházy család a birtokos. Eszterházy József buzgó katolikus lévén elrendelte, hogy a reformátusok templomukat adják át a katolikusoknak. Ezzel évszázadokig tartó vallási ellentétre ítélte a falut. 1747-ben hatalmas tűzvész pusztított. A földesúr fával, téglával segítette a jobbágyokat, bár ők adómentességet kértek. A gazdasági fellendülés mellett, kulturális felemelkedés is nyomon követhető. 1790-ben Halász József kocsi református lelkész és püspök latin iskolát alapított. Még 1867-ből is találunk feljegyzést a magas színvonalú oktatásról. – Egy Süle nevű jobbágyról azt mesélték, hogy latinul adta elő panaszát a gróf társaságában tartózkodó angol urak előtt. – Az évek multával egyre nagyobb pénzbevételre törekedett az uradalom. Kocs kossuth lajos utca pecs. A terhek növekedésével egyre több család süllyedt a házatlan zsellér sorsára. A lakosság és az uraság között szaporodott az összeütközés. Az 1848-as forradalom idején elrendelt jobbágyfelszabadítás megpezsdítette a falu életét.
– Sinan pasa átvonulása után, majd húsz évig lakatlanná vált e vidék; ezért úgy is emlegették a "győri puszta". 1612. április 12-én Pápán Enyingi Török István, az akkori földesúr levelet bocsátott ki. 6 évi adó- és szolgálatmentességet ígért azoknak, akik Kocson letelepednek. A nyílt levél hatására visszatértek az elmenekültek, és telepesek érkeztek a Kiskunságból. Innen ered az "ő"-zés és a nyílt "e" használata, amit sajnos már egyre ritkábban hallunk. A lakosság a református felekezethez tartozott. Kb. 1643-tól 1727-ig a Zichyek birtokolták a falut. A török megszállás után a Habsburg uralom vált egyre nyomasztóbbá. Az elégedetlen nép Rákóczi Ferenc zászlaja alá rendeződött kuruc hadseregként. Eladó lakóház, udvar - Kocs, Kossuth Lajos utca - Ingatlanvégrehajtás. Ezekben az években Komárom vármegye két részre szakadt. Egyaránt volt kuruc és labanc alispánja. Az összeírások alapján Kocs a kuruc oldalon állt. A nép ajkán maradt meg egy 1705-ös csata emléke, melyet Vak Bottyán csapatai nyertek meg a falu határában. A szabadságharc leverése után a falu egyre gyarapodik.
A postakocsi járat is itt haladt át. Itt pihent meg és cserélt lovakat. Nem lehet véletlen, hogy kocsi kovácsmester fejében született meg az első utazószekér gondolata. A monda szerint Habermayer Péter székely kovács keze nyomán Mátyás király is szívesen használta az úgynevezett "kocsi" szekeret. Ezt a magyar szót több európai nép is átvette. /Mi, a ma élők 1998 óta évről-évre kocsitoló verseny megrendezésével adózunk őseinknek. / A falu virágzó életének 1594-ben Sinan pasa Győr vára elleni támadása vetett véget. A török feldúlta, felégette az útjába eső falvakat. Kocs is erre a sorsra jutott. –Ebből a korból származhat a "sírák" vagy "sírók"- hídja mondánk, ami a törökök könyörtelenségéről mesél. Mivel több alkalommal is felégették a törökök a falut, ezért jöttük hírére a település határában húzódó nagy kiterjedésű nádasba rejtőzködtek a férfiak. A törökök ezt megtudva felgyújtották a nádast. A nádast körülállva, a menekülőket lekaszabolták. Kocs kossuth lajos utca 48. Az ellenség elvonulása után a túlélők a nádast átszelő patak hídján siratták el szeretteiket.