A közgyűlés úgy döntött, hogy az ingatlanrészre jelenleg nem ír ki új pályázatot. Az egykori laktanya egy másik istállójára a TVG-INVEST Kft. és a NaNiNo Kft. közösen nyújtott be pályázatot, amelyben leírták, hogy az épületet felújítanák vagy lebontanák és újjáépítenék, a léteítményben hazai és kistérségi termékeket és helyi értékeket kínálnának, szolgáltatnának. Kecskemét decemberi közgyűlésének legfontosabb döntései. Az önkormányzat az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytatott, amelyek erdményeként az ajánlattevők bruttó 9, 1 millió forintért vásárolhatják meg a felépítményt, a hozzá tartozó földterület használati jogáért pedig 14, 2 millió forintot fizetnek. Ingyenesen használhatja a jövőben az egykori Tó Hotel épületét a Kecskeméti Labdarúgó Club Közös Torna Egylet Sportiskola (KTE-KLC SI), a Kecskeméti Labdarúgó Akadémia működtetése céljából. Az akadémia megvalósítása két ütemben történik, első ütemben a volt Tó Hotel mellett 2 nagyméretű labdarúgópálya jött létre, második ütemben pedig a hotel épületben az akadémia központi épülete alakul ki.
A Szovjetúnióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékére állít Gulág emlékoszlopot a város a Rendőrfaluban, a Nagyváradi utcai közparkban. E célra az önkormányzat 1, 5 millió forint támogatást nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatán. Az emlékoszlop avatása februárban lesz, ezzel zárul majd Kecskeméten a Gulág Emlékév eseménysorozata.
Az egyéb adó és közhatalmi bevételekkel összesen 11 milliárddal lehet számolni 2018-ban. Az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények – összesen 80 feladatellátási hely - finanszírozása 9 milliárd forintba kerül, ebből 4, 3 milliárd az állami támogatás, 4, 7 milliárd forint pedig az önkormányzati forrás. Kecskemét decemberi közgyűlésének döntései. Lényeges, hogy a közel 45 milliárdos főösszeg mintegy 50 százaléka fejlesztésre fordítódik, a Modern Városok Program, a hazai és uniós támogatású projektek és az önerős önkormányzati beruházások keretében. Ágazatonként is jelentősek a finanszírozási tétetel: az egészségügyi és szociális szféra 500 millióba, a helyi közösségi közlekedés 600 millióba, a városüzemeltetés 2, 7 milliárdba, a közműépítések 1, 4 milliárdba, a sport támogatása 1, 9 milliárd forintba kerül. Az oktatási intézmények esetében a szolidaritási hozzájárulás 866 millió forint. A költségvetésben hangsúlyos az óvatosság elve, általános tartalékként ugyanis több mint 1, 1 milliárd forint áll majd rendelkezésre. További négy elektromos töltőállomás telepítését tervezi Kecskeméten az e-Mobi Kft.
623 Ft 37, 5 óra 2016. 08. 9. 198 Ft 40 óra 2016. 09. 12. 877 Ft 56 óra 2016. 10. 8. 278 Ft 36 óra 2016. 11. 2016. 12. 9. 888 Ft 43 óra Összesen 61. 741 Ft 268, 8 óra Mivel dolgozónknak az irányadó időszakban kifizetett éjszakai pótlékkal érintett óraszáma több volt, mint a beosztás szerinti munkaidejének harminc százaléka, ezért az irányadó időszakban kifizetett éjszakai pótlékokat figyelembe vehetjük a távolléti díj összegének megállapításakor. Figyelembe vehető bérpótlék teljes összege az irányadó időszakból: 61. 741 Ft. Bérpótlék alapján számított napi távolléti díj: 427 Ft (azaz (61. 741=868) * 6 = 427 Ft) Napi távolléti díj az alapbér + teljesítménybérek + bérpótlékok alapján = 5. 227 Ft (4. 800 Ft + 0 Ft + 427 Ft Az alapbér és az irányadó időszakban kifizetett éjszakai bérpótlékok figyelembevételével tehát az 1 napi távolléti díj összege 5. 227 Ft. Tehát a 3 munkanapra elszámolt távolléti díj pedig összesen: 15. 680 Ft. Ahogyan láthatjuk is, a távolléti díj számítása igen összetett is lehet, több szempontot is figyelembe kell vennünk.
vonatkozó rendelkezései alapján: 148. § (1) A távolléti díjat a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §), b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett ba) teljesítménybér (150. §), bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani. (2) Az esedékesség időpontja a) a távollét kezdő időpontja, b) a végkielégítés tekintetében ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni. (4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket – a 149-151.
A betegszabadság számítási alapja is a távolléti díj. Tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A feltett kérdés egyértelműen tartalmazza, hogy az érintett munkavállalók nem teljesítménybérben részesülnek, ezért a távolléti díjuk számításakor már csak az alapbér és a bérpótlékok jöhetnek számításba. A bérpótlékok közül a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, valamint a készenlét és ügyelet esetén járó pótlékok vehetők figyelembe akkor, ha a munkavállaló munkaideje a távollét időtartamára nem volt beosztva. Amennyiben ugyanis a munkavállaló munkaideje be volt osztva, akkor a tényleges […]
§-ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni. 149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. 150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. (2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni. (3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. (4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).
A távolléti díj összegének kiszámítása igen összetett is lehet, amennyiben az alapbér mellett bérpótlékokat, teljesítménybéreket is kapnak dolgozóink. Cikkünkben szeretnénk összefoglalni a legfontosabb szempontokat, melyekre figyelnünk kell ezzel a témával kapcsolatban. Számos olyan eset előfordulhat, amikor távol vagyunk munkahelyünktől, s ezáltal mentesülünk a munkavégzési kötelezettségünk teljesítése alól, mégis díjazásban részesülünk. Ilyen eset lehet például, amikor törvény szerinti szabadságunkat töltjük, kötelező orvosi vizsgálaton vagy továbbképzésen veszünk részt. A Munka Törvénykönyve részletesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a távol töltött időre távolléti díj jár. Fontos tudnunk, hogy a távolléti díj összege 3 összetevőből áll, s ezek mindegyikét figyelembe kell vennünk a törvényi feltételek teljesülése esetén. A távolléti díjat az az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (azaz az irányadó időszakban) kifizetett teljesítménybérek, bérpótlékok figyelembevételével kell megállapítanunk 2013. augusztus 1-jétől.
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. április 30-án (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4074 […] százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. A garantált bér megállapításának kötelezettségét a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén írja elő a törvény úgy, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező. A garantált bér tehát a teljesítménybérrel összefüggő intézmény. A kérdésbeli esetben a "garantált bér" mindössze annyit jelenthet, hogy a munkáltató legalább a megállapodás szerinti alapbért az elvégzett munka mennyiségétől függetlenül megfizeti a munkavállaló előzőekben ismertetett szabályoktól sem a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodásban, sem kollektív szerződésben nem lehet érvényesen eltérni. Kérdésként még felvetődhet, hogy ha a munkabér a díjazás formájától függően teljesen eltérhet az alapbértől, akkor mi szükség van az alapbérben történő megállapodásra.