Ha van kiből válogatni, nagyon erős lesz az utánpótlás, és általa az élsport is – magyarázta Szabó Tünde, akin hatéves korában vette észre az iskolai úszóedző, hogy a többieknél jobban fekszik a vízen. Ha valaki uszodát szeretne Mivel a történetben viszonylag sok a változó, eltérő lehet a térség lakosságának megfelelően az alapterület, a medencék száma, akárcsak azok funkciói, különösebben nem érdemes átlagos uszodabekerülési költséget számolgatni. A nyíregyházi uszoda esetében a teljes beruházás összege például 3 milliárd forint, ebből 1, 7 milliárd tao, a fennmaradó 1, 3 milliárd forint pedig az Emmi által biztosított állami forrás volt, majd a létesítmény a műszaki átadás után az önkormányzat tulajdonába került. Ha egy város jelzi a kormány felé, hogy uszodát szeretne, a szakmai bizottság megvizsgálja a feltételeket, majd javaslatot tesz a kormánynak. A tanuszoda-építési program mindig kormány által támogatott beruházás, ami persze nem zárja ki azt, ha az adott települési önkormányzat szeretné, akkor üzemeltethetik ők a létesítményt.
Ezt az arányt szeretné a kormány éveken belül száz százalékra emelni, mindezt úgy, hogy az úszásoktatást országszerte beépítik a tanrendbe. Éppen ezért a szakemberek, köztük úszóedzők, pedagógusok és oktatáspolitikusok által összeállított Úszó Nemzet Program a logisztika, a gyerekek uszodába szállítása mellett számol azzal is, hogy a megvalósulásához éveken belül több ezer szakemberre lesz szükség, aki a medence széle mellől megtanítja úszni az óvodásokat, kisiskolásokat. Bár Szabó Tünde szerint már most sem állunk rosszul, jelenleg 800 és ezer közé tehető itthon a hadra fogható profi úszásoktatók száma. A pedagógusutánpótlás-nevelésről a Testnevelési Egyetemmel közösen a MÚSZ gondoskodik, elsősorban a testnevelő tanárok továbbképzésével, amely egyértelműen a legegyszerűbb módja annak, hogy helyi szinten legyen, aki az úszás alapjait átadja a gyerekeknek. Arról nem is beszélve, ha minden gyerek mielőbb úszni tanul, a jó szemű szakemberek már kicsi korban ki tudják emelni a tehetségeket.
Szabó Tünde ugyanakkor egyike annak négy Bureau-tagnak, aki sportolóként komoly eredményeket ért el: rajta kívül az elnök Paolo Barelli, illetve a sportolói bizottság elnöke, a román Camelia Potec, valamint a szerb Aleksandar Šoštar mondhatja el magáról, hogy egykoron olimpián szerepelt (utóbbi kettő aranyérmes is volt). Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke az eseményeket értékelve kiemelte: "Minden úgy alakult, ahogy azt szerettük volna. Szabó Tünde államtitkár asszony révén rendkívül erős képviselete lesz Magyarországnak, és az is fontos, hogy régi barátunk, Paolo Barelli újabb négy éven át irányíthatja a LEN-t, ez sportdiplomáciai szempontból tökéletes végkimenetel. A Magyar Úszó Szövetség jövőre egy fantasztikus Európa-bajnoksággal kíván hozzájárulni a LEN sikertörténetének folytatásához. Őszintén remélem, 2021 májusában már minden adott lesz ahhoz, hogy a hagyományokhoz méltó, kimagasló színvonalú Eb-t rendezhessünk. " A Magyarországot 2004 óta képviselő, korábban az alelnöki, majd 2012 óta a gazdasági vezetői (LEN Treasurer) tisztséget betöltő Gyárfás Tamást a közgyűlés a LEN tiszteletbeli tagjának választotta.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt, olimpiai ezüstérmes úszót választották a Európai Úszószövetség (LEN) alelnökévé a szervezet vasárnapi választókongresszusán, amelyet a koronavírus-járvány miatt online tartottak meg. A Magyar Úszó Szövetség beszámolója szerint a választási procedúrát egy, a területre szakosodott nemzetközi cég programjával bonyolították le, amelynek londoni központjában egy közjegyző felügyelte a folyamatot. A szavazás nem hozott meglepetést: a 2012 óta hivatalban lévő olasz elnök, Paolo Barelli elsöprő többséggel nyert újfent francia kihívója, Gilles Sezionale ellenében, így harmadik terminusát kezdi meg a szövetség élén. Magyar szempontból az alelnökök megválasztására irányult a legnagyobb figyelem: Szabó Tünde sportért felelős államtitkár rögtön az első körben megkapta a szükséges szavazatmennyiséget, így négy éven át töltheti majd be ezt a tisztséget (a magyar szövetség két regisztrált delegátusaként Wladár Sándor elnök és Szabó Tünde vett részt a kongresszuson a MÚSZ margitszigeti székházában).
Nyitókép: MTI/Varga György
Hiába húztuk fel nemrég az uszodát, hirtelen kevésnek bizonyul a vízfelület ott, ahol korábban nem volt – számol be a pozitív tapasztalatokról a sportállamtitkár. (Borítókép: A Lőver Uszoda az átadás előtti napon Sopronban, 2021. június 21-én. Fotó: Filep István / MTI)
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető 1848. március 17-én Batthyány Lajost, az Ellenzéki Párt vezérét kinevezték az első felelős magyar miniszterelnöknek. Vele kezdődik azoknak a magas közjogi méltóságoknak a sora, akik immár több mint százötven éve a mindenkori magyar kormány élén álltak. Reprezentatív összeállításunk a tárgyalt személyiségeket tehetségük, felkészültségük, szorgalmuk, vezetői képességeik számbavételével, tetteik mérlegének megvonásával állítja elénk, illetve életútjukat, tevékenységüket, benne a magyar minisztertanácsban, a képviselőházban, a jogalkotásban, a kül- és belpolitikában betöltött szerepüket veszi szemügyre. Emellett nem hagyja figyelmen kívül a miniszterelnökök és a pártok viszonyát, a politikai taktikázást vagy éppen ennek hiányát sem. A magyar miniszterelnökök bemutatása során mindvégig arra törekedtünk, hogy a népszerű, olvasmányos mű tartalmazza a tudományos kutatás mai eredményeit is, és hogy a gazdag képanyag - esetenként első közlésként - közelebb hozza az olvasóhoz a miniszterelnökök személyiségét.
Termékadatok Cím: Magyar miniszterelnökök - Az első felelős kormánytól napjainkig Oldalak száma: 240 Megjelenés: 2020. november 20. Kötés: Keménytáblás ISBN: 9789635442188 Méret: 300 mm x 230 mm
Batthyány felesége utolsó látogatásán tőrt csempészett a cellájába, amivel a nyakán csak megsebesíteni tudta magát a volt miniszterelnök. Ezért a kötél általi halált golyó általi halálra változtatták. Batthyány Lajost október 6-án végezték ki az egykori pesti Újépület udvarán. A kivégzőosztag előtt fél térdre ereszkedett, majd a lövés eldördülése előtt azt kiáltotta: "Éljen a haza! Rajta, vadászok! ". Ugyanaznap Aradon 13 honvédtisztet végeztek ki a császáriak, az ő emlékükre minden évben az aradi vértanúk napján emlékezik az ország. Október 6-a 2001 óta nemzeti gyásznap. Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán (Fotó:) Kivégzése után Batthyány Lajos holttestét titokban a ferencesek belvárosi templomába vitték, és csak 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án a Kerepesi temető mauzóleumában helyezték el.
A válságos helyzetben István nádor, mint Magyarország teljhatalmú helytartója a király szóbeli beleegyezésével mégis kinevezte miniszterelnökké Batthyányt. Eme "legális, de nem lojális", az Államtanácsot megkerülő lépés miatt vonta kétségbe később a bécsi udvar az ezt követő események törvényességét, végeztette ki a szabadságharc leverése után Batthyányt és küldte száműzetésbe István nádort. Batthyány a felgyorsult események miatt március 23-án úgy terjesztette kormányának névsorát az alsótábla elé, hogy több jelölt beleegyezését nem is volt ideje kikérni, majd másnap Bécsbe utazott a "felelős ministerium" (azaz kormány) megalakításáról szóló törvény szövegével. Az Államtanács által készített válasz fenntartotta a kancellária felügyeletét a kormány felett, csak a jelenlegi nádornak biztosította a teljhatalmat a király távollétének idejére, követelte az osztrák államadósság egy részének átvállalását és a magyar bevételek befizetését a közös kincstárba, végül feleslegesnek minősítette a magyar hadügyminisztérium létét.