Az Alcsúti Arborétum leginkább a hóvirágtengerről, illetve a szentjánosbogarak rajzásáról híres, és bár mindkettő káprázatos, nemcsak februárban és júniusban érdemes ellátogatni ide. Még számos különleges növényfajt vehetsz szemügyre itt, de látványos épített emlékekben sincs hiány: a klasszicista kastély megmaradt része, a Babaház és a kápolna is nagyon szép; utóbbiban még filmeket is forgattak. Az Alcsúti Arborétumban általában februártól március közpéig lehet gyönyörködni az ország legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezejében. Hét hóvirágfaj 28 változata nyílik az ország egyik legelső angolparkjában, mintegy 2, 5 hektáron. A növények között csak apró, árnyalatnyi különbségeket fedezhet fel közelről a hozzáértő, esetleg a levél erezetében vagy a szirom csúcsának színárnyalatában - az összhatás azonban szemkápráztató fehér-zöld szőnyeg, ami finoman hullámzik a szélben. De az arborétumba nem csak a hóvirágok miatt érdemes ellátogatni. Különlegességekben nincs hiány: az egykori tulajdonos, Habsburg József nádor ugyanis számos egzotikus fát és növényt ületetett a 40, 5 hektáros területen.
Érdemes élőben is megcsodálni. A Hóvirágünnep pontos időpontjáról az arborétum facebook oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők. Ster Andrea Galéria Már virágzik a hóvirág és a téltemető az Alcsúti Arborétumban Kapcsolódó
A házasságkötés helyszínének ajánljuk az arborétum közvetlen szomszédságában lévő Puskás Akadémia Sport Hotelt és festői környezetét. Igény szerint polgári szertartását lebonyolíthatja a felejthetetlen élményt nyújtó csónakázótó hangulatos kis szigetén, melyet az erdő szépsége és megnyugtató csendje vesz körül. - olvasható az arborétum honlapján. Esküvői szertartást követően lehetőség van a hotelben különféle típusú lakodalom megtartására, a 120 fő befogadására alkalmas fedett teraszon, 50 fős belső étteremben, a konferenciateremben, és a kerthelyiségben. Az arborétum története Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának. Az arborétum főleg óriásira fejlett idős fáiról ismert, de szép elrendezése, az itt látható külföldi egzotikus fák, cserjék is megérnek egy látogatást a természet kedvelőinek.
A képen hóvirág-mező az Alcsúti Arborétumban Fotó: Szabó Gábor - Origo Hóvirágok az Alcsúti Arborétumban 2022. február 16-án Fotó: Szabó Gábor - Origo Hóvirágmező végig az út mentén az Alcsúti Arborétumban 2022. február 16-án Fotó: Szabó Gábor - Origo Hóvirág a Téltemető virágmező közepén az Alcsúti Arborétumban 2022. február 16-án Fotó: Szabó Gábor - Origo A délutáni napsütésben sütkérező hóvirágok az Alcsúti Arborétumban Fotó: Szabó Gábor - Origo
Az Alcsúti Arborétum Székesfehérvár és Tata között helyezkedik el, a Vértes hegység lábánál. A természetvédelmi terület pontosan a Csaplári-erődben található, közel 40 hektáros területen. Az Alcsúti Arborétum mellett helyezkedik el az Acsútdobozi kalandpark, illetve innen indul útjára a Vál-völgyi Kisvasút is. A fővárostól körülbelül 40 km-re található, így nincs túl messze egy nagyszerű, egész napos kiránduláshoz sem. A kezdetek Az Alcsútdoboz területén található arborétum kialakítása még 1825-ben kezdődött meg. József Nádor nevéhez fűződik. Ő felismerte a helyi adottságokat és különleges növényfajokat telepített. Az egykori kastélyának parkja helyén lett telepítve végül a későbbi arborétum. Jámbor Vilmos főkertész irányításával készült, angolkert rendszerben. Miért érdemes ellátogatni az Alcsúti Arborétumba? A természeti értékek mellett a régmúlt emlékeit őrző épületek nyújtanak az idelátogatók számára további élményekben gazdag kirándulási lehetőséget. Az ország egyik legszebb látványossága is itt található, mely rengeteg látogatót vonz, a hóvirágmező.
Új!! : Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület és Somogyhárságy · Többet látni » Vál-völgyi Kisvasút A felcsúti vasútállomás A Vál-völgyi Kisvasút (közismertebb, nem hivatalos nevén felcsúti kisvasút) egy keskeny nyomtávú vasútvonal Fejér megyében, a felcsúti Puskás Akadémia és az Alcsútdobozi arborétum között. Új!! : Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület és Vál-völgyi Kisvasút · Többet látni » Városliget A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben. Új!! : Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület és Városliget · Többet látni » Vértes (hegység) A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában. Új!! : Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület és Vértes (hegység) · Többet látni » Átirányítja itt: Alcsútdobozi arborétum, Alcsúti Arborétum.
Megijedt erre az uraság, s csak hogy panaszt ne tegyen, annyi pénzt adott a bolondos legénynek, hogy alig bírta el. Hazament a sok pénzzel, s a bátyjai nem győzték eleget csudálni, hogy az a féleszű megint annyi sok pénzt tudott szerezni. Kérdezték: - Hát azt hol kaptad? - Búzaírért adták - felelt Istók. Hiszen a bátyjainak sem kellett több, ők is megraktak egy csebret búzaírrel, s azzal elmentek a szomszéd faluba. Kiabálták torkuk szakadtából: - Búzaírt vegyenek! Búzaírt vegyenek! Össze is szaladt az egész falu népe, de úgy kiverték a faluból a legényeket, hogy alig győzték futással. Kinizsi pál budavárban monde entier. Szerencsét próbáltak egy más faluban is, de itt is csak úgy jártak. Eddig is haragudtak bolondos testvérükre, de most még inkább, s összetanakodtak, hogy vagy így, vagy úgy, kioltják az élete gyertyáját. Elmentek a bíróhoz, s beárulták a testvérüket, hogy az ördögökkel cimborázik, hogy mindegyre tenger pénzzel állít haza, s most meg a falut akarja elveszeszteni. A bíró el is hitte, de még a falubéliek is, mert az már csakugyan ördöngösség lehet, amit ez a bolondos legény cselekszik.
357 Thököly Imre bujdosása 358 A magyar oroszlán 360 A budavári eperfa 362 Az árulás 364 Kanizsa felszabadítása 367 Munkács vára 368 Caraffa tábornok halála és halhatatlansága 374 Török vendégek Kismartonban 375 Küzdelem a tatár rablók ellen Házsártos mező 379 Kár-hágó 380 A tatár kán csengettyűje 381 Tatárhídja 383 Les-hegy 385 Sólyom-kő 387 Lakatos Imre hőstette 388 Egy tatár rabságba esett prédikátorról és kisfiáról 389 A régi Magyarország A cigányok diplomája 395 Lipót császár és Szavojai Eugén 397 Gül Baba 398 A porció 399 Porció-ének 401 Ha úr vagy, ne járj szolga nélkül! 402 A hévízi forrás 403 Körülgondolta, mint Préda a barátok szénáját 404 Csáki szalmája 406 A fancsali feszület 407 Rákóczi Ferenc szabadságharca Tokaji Ferenc felkelése 411 A tarcali vásár 412 Rákóczi hazatér 414 Rákóczi fogsága 416 Esze Tamás, a talpasok vezére 417 A nagyenyedi fűzfák 420 Az ónodi véres nap 422 Sajt és szabadság 426 Kuruc-e vagy labanc? 427 Kuruclapos 428 Bercsényi Miklós rézágyúja 428 Szepes vára 429 Jóltevő Bottyán János generális 432 Vak Bottyán lakomája 433 Vak Bottyán testét nem fogja a fegyver 436 A fejedelem dajkája 437 A Táltos 438 Rákóczi kincsei 439 Rákóczi öröksége 440 Rákóczi kincstárosa 440 Bezerédy Imre párviadala 442 Bezerédy Imre elbúcsúzik az élettől 443 Holló-kő 444 Fodor László halála 448 A kisbojtár 450 Milyen a nagy kurucok ereje?