Értékelés: 447 szavazatból A még kiskorú Desmond Doss (Andrew Garfield) egy tragikus helyzetben fegyvert fog erőszakoskodó apjára. Ebben a pillanatban születik meg a döntés, hogy soha többé nem vesz fegyvert a kezébe. Döntéséhez a végsőkig hű marad, melynek köszönhetően a katonaságnál rendszeres bántalmazás és megaláztatás éri. Végül parancsmegtagadás miatt hadbíróság elé kerül, ami fegyházzal végződne, ám menyasszonya értesíti Desmond veterán apját, aki egykori parancsnokához fordul segítségért. Lelkiismereti okokra hivatkozva végül felmentést kap, és katonaorvosként vetik be a második világháborúban. Desmond T. Doss amerikai katonaorvos lesz az amerikai történelem első embere, aki lövés leadása nélkül kapja meg a Becsületrendet. Bemutató dátuma: 2016. A fegyvertelen katona (Hacksaw Ridge) - Szinkronizált előzetes (18) - YouTube. december 29. Forgalmazó: ADS Service Kft. Stáblista: Díjak és jelölések Oscar-díj 2017 Legjobb hangkeverés Legjobb film jelölés Legjobb hangvágás 2017
Fájlhasználat Az alábbi lap használja ezt a fájlt: Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. JPEG fájlmegjegyzés CREATOR: gd-jpeg v1. 0 (using IJG JPEG v80), quality = 80
Értékelés: 447 szavazatból A Hacksaw Ridge Desmond Doss [Andrew Garfield] szinte hihetetlen története, aki a második világháború egyik legvéresebb csatájában Okinawa szigetén 75 bajtársa életét mentette meg úgy, hogy ő maga nem viselt fegyvert. Vallási meggyőződése volt, hogy noha hazája igazságos háborút vív, neki magának nem szabad ölnie. Szanitécként több alkalommal is egymaga hozta ki sebesült bajtársait az ellenséges vonalak mögül vagy a tűz alatt tartott senkiföldjéről, miközben ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett. Doss volt az első olyan katona, aki lelkiismereti okokból megtagadta a fegyveres szolgálatot, és megkapta a Kongresszusi Becsület Érdemrendet, Amerika legmagasabb katonai kitüntetését. A fegyvertelen katona magyarul. Bemutató dátuma: 2016. december 29. Forgalmazó: ADS Service Kft. Stáblista: Díjak és jelölések Oscar-díj 2017 Legjobb hangkeverés Legjobb film jelölés Legjobb hangvágás 2017
Munkaidőkeret a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. III. Munkaközi szünet A munkaközi szünet fő szabályként nem része a munkaidőnek, kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, ugyanis ezen munkakörnél a munkaközi szünet kiadása általában nem szakítja meg a tényleges munkavégzést. Az Mt. 103. alapján a munkáltató köteles a munkavállaló részére munkaközi szünetet biztosítani, ha a beosztás szerinti napi munkaidő tartama a hat órát meghaladja, (munkaközi szünet: 20 perc), a kilenc órát meghaladja, (munkaközi szünet további: 25 perc). Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a munkaközi szünetet a munkáltató csak a munkavégzés megszakításával tudja kiadni a munkavállaló részére.
Az ilyen munkarendben dolgozó munkavállaló heti két pihenőnapja szombatra és vasárnapra esik. Ettől eltérőek a szabályok egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Ilyenkor a heti pihenőnapok értelemszerűen egyenlőtlenül is beoszthatók. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy vasárnapra rendes munkaidőre a munkavállaló csak kivételesen, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( Mt. ) 101. §-ában meghatározott esetekben osztható be. Ilyen esetben a dolgozó számára hat munkanapot követően egy pihenőnapot be kell osztani. Ez alól néhány, az általánostól eltérő munkarendben történő foglalkoztatás kivételt jelent (a megszakítás nélküli, a több műszakos, illetve az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló). OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a beosztás egyéb szabályait, valamint, hogy hogyan döntött a Kúria! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
A munkáltató főszabály szerint a munkavállaló napi munkaidejét az egyes munkanapokra egyenlően osztja be. A munkáltató működését azonban gyakran nem tudja időben egyenletesen tervezni, mert a tevékenységére több általa nem, vagy csak korlátozottan befolyásolható körülmény hatással van (a megrendelői igények ingadozása, más szezonális hatások). Emiatt a munkáltató munkaidő felhasználására vonatkozó igénye is ciklikusan ingadozik és a hatékony működés érdekében ehhez igazodó munkaidő-beosztást kell terveznie, aminek egyik legalapvetőbb eszköze a napi munkaidő és/vagy a heti pihenőnapok (heti pihenőidő) egyenlőtlen beosztása. A gyakorlatban számos kérdést vet fel a munkabér elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén. Cikkünkben ezeket a kérdéseket tekintjük át. A munkabér elszámolása Elszámolás a munkajogviszony megszűnése esetén A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük jelentkezzen be. Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 124. § (1) bekezdése alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ebben az esetben a szabadságot órában kell nyilvántartania a munkáltatónak. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret) esetén a munkáltató döntése alapján napban vagy órában tartható nyilván a szabadság. Napban történő nyilvántartás esetén a szabadság kiadása tekintetében a dolgozó minden napja munkanapnak minősül, kivéve a heti két pihenőnapját. A munkavállalók munkaidő-beosztásában jelentős szerepe van annak, hogy a beosztás szerinti pihenőnapok és szabadnapok megfelelően el legyenek határolva egymástól, ugyanis a pihenőnapokra szabadság nem osztható be.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk munkavállalóinkat, a kérdéses csoportot napi négy órás részmunkaidőben. A munkaidő-beosztás úgy alakul, hogy minden kedden és szerdán hét-hét, pénteken hat órát dolgoznak, így teljesítik a heti húsz órát. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy keddi napra kér szabadságot? Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani, ám választását a naptári év során nem változtathatja meg. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 124. § (2) és (4) bekezdés].
A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. IV. Pihenőidő Fő szabály szerint (Mt. 104. alapján) a munkáltatónak a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani a munkavállaló részére. Ennek számítása során a munkavégzés befejezése és a következő napi munkavégzés kezdete közötti teljes időtartamot figyelembe kell venni, így beleszámít a munkavállaló munkába járáshoz felhasznált utazási ideje is. Vannak olyan esetek, amikor a napi pihenőidő tizenegy óráról nyolc órára csökkenthető (osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben). A nyári időszámításra történő átállás során a napi pihenőidő tizenegy óra helyett tíz, a feltételesen alkalmazható nyolc helyett pedig hét óra is lehet. A 2017. január 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás alapján azonban a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának el kell érnie legalább a huszonkét órát.
chevron_right Heti pihenőidő beosztása egyenlőtlen munkarendnél hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 05. 25., 12:35 Frissítve: 2020. 25., 10:48 A heti pihenőidő, illetve a heti pihenőnap beosztása egyenlőtlen munkarend esetén sokszor okozhat fejtörést. Helyesen megtervezett munkaidőkeretnél vagy elszámolási időszaknál azonban egyértelmű lesz, hogy mikor keletkezik rendkívüli munkaidő. A Kúria mozdonyvezetők ügyében döntött. Az Mfv. X. 10. 257/2019/7. számú ügy tényállása szerint a mozdonyvezető munkakörben foglalkoztatott dolgozók havi munkaidőkeretben végezték munkájukat. Elszámolási jogvitájuk keletkezett a munkáltatóval, ezért bírósághoz fordultak. Keresetükben elsődlegesen közel másfél évre rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlék megfizetését kérték, másodlagosan annak megállapítását, hogy a munkáltató jogellenesen foglalkoztatta őket, amikor nem jelölte ki és nem biztosította számukra a minimális 42 óra heti pihenőidőt.