Az első esetben a reakciót színváltozás jelzi, és ezt méri fotometriásan a készülék, a másik esetben a reakció során létrejött elektromos változást jelzi a vércukormérő. A fotometriás módszer előnye, hogy az eredmény szemmel is ellenőrizhető, az elektrokémiai módon működő készülékeknél viszont nem áll fenn a szennyeződés veszélye. Komoly előrelépés, hogy a korszerű készülékeket és a legújabb tesztcsíkokat alkalmazva ma már mindkét technológia esetében nagyon kismennyiségű vér elegendő, a korábbi szükséglet töredéke. A vércukor méréstől leginkább a szúrás miatt ódzkodnak a betegek. A félelem azonban nem indokolt, hiszen a legújabb fejlesztések eredményeképpen ma már gyakorlatilag fájdalom nélkül nyerhető a méréshez szükséges vér és nagy előny, hogy ehhez ma már nagyon kis vérmennyiség is elegendő. Étkezés utáni vrcukor. A korszerű ujjbegyszúró speciális élesítésű tűjének szilikonos bevonata egyrészt jobb csúszást biztosít, másrészt kevésbé ingerli az idegvégződéseket. Nem tépi fel a bőrt, így a szúrás helye szinte azonnal, és heg nélkül gyógyul.
Ez úgy történik, hogy 3 napon át, minden főétkezés előtt, után, valamint lefekvés előtt meg kell mérni a vércukorszintet (3 nap alatt összesen 21 alkalommal). Ezen méréssorozattal teljes képet kapunk a vércukor ingadozásairól. Kiszűrhetjük a táplálkozásra, testmozgás hatására bekövetkező szélsőséges vércukorértékeket. Étkezés utáni vércukor érték. Rosszullétek esetén vagy rendkívüli élethelyzetekben a fentieknél gyakrabban ellenőrizze vércukorszintjét! Fontos, hogy az eredményeket az erre kialakított kezelési naplóban rögzítse, és mindig vigye magával kezelőorvosához! Ezzel nagymértékben megkönnyíti és gyorsítja az adatok áttekintését és a terápiás döntések meghozatalát. Bizonyos vércukormérő készülékeknél lehetőség van a mérési adatok számítógépre, mobiltelefonra történő letöltésére is. A rendszeres vércukor-önellenőrzést végzők gondozását tovább segíti az interneten keresztül elérhető, felhőalapú, telemedicinális rendszer. Segítségével vércukorátlagok, tendenciák, mérési naplók, grafikonok, statisztikai adatok több felhasználó számára (orvos, szakdolgozó, beteg) – bejelentkezést követően – elérhetővé válnak.
Ha a vér glükózszintje túl alacsonyra esik, akkor glukagon termelődik, amely utasítja a májat, hogy valamennyi glikogént alakítson át glükózzá, megemelve a vér glükózszintjét. Ha a glükóz/inzulin visszajelzési mechanizmus megfelelően működik, a glükóz mennyisége tökéletesen stabil marad. Ha az egyensúly felborul, és a glükóz szintje megemelkedik a vérben, akkor a szervezet megpróbálja az egyensúlyt helyreállítani, akár az inzulintermelés növelésével, akár a glükóz vizelettel való kiürítésével. A vércukorszint az étkezésektől és aktivitásunktól, energiafelhasználásunktól függően szüntelen változik ugyan, mégis mindig egy viszonylag szűk tartományon belül kell maradnia. Reggel például, miután éjszaka rendszerint nem eszünk, a vércukorszint normálisan 3, 9-6, 1 mmol/l közé esik. Étkezés után mennyi a normális vércukorszint?. A szervezet kiegyenlített vércukorszintje egyes szerveink működéséhez végképp elengedhetetlen. Az agysejtek például képtelenek máshonnan, mondjuk zsírból energiát nyerni. Szénhidráthiány esetén vagy intenzív izommunka idején, ha a szükség úgy hozza, a szervezetnek némi energia-befektetés árán tejsavból, aminosavakból és glicerinből kell glükózt készítenie (glükoneogenezis).
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom IRODALMUNK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYAR NYELVŰ IRODALOM (Madas Edit) Ómagyar Mária-siralom Teljes szövegű keresés 1922-ig azt lehetett hinni, hogy a magyar nyelvű költészetnek a középkor végéig nem sikerült kiszabadulnia a latin fogságából. Ekkor azonban váratlanul felbukkant egy, az addig ismert fordításoknál jóval korábbi, káprázatos szépségű magyar vers. A latin domonkos prédikációs kódexet, melynek egy majdnem üres lapjára 1300 körül, utólag másolta be valaki a Siralmat, (1250 k. / 1300 k. ) háborús kártérítésként vették a németek a leuveni egyetemi könyvtár számára. A feldolgozás során találtak az ismeretlen nyelvű szövegre, melyet Gragger Róbert a megfejtés után rögtön ismertetett a magyar közvéleménnyel. A Leuveni Kódex 1982-ben került addigi őrzési helyéről az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába. A kódex itáliai eredetű, de a Siralom mellett több magyar glossza (bejegyzés) és magyar domonkos szerzőtől származó beszéd feltételezhetővé teszi, hogy már a középkorban Magyarországon használták.
Ómagyar Mária-siralom - Martinkó András olvasata szerint Valék siralm-tudatlan, siralmmal szepedek, bútól aszok, epedek. Választ világomtúl Zsidó, fiadomtúl, ézes örömemtűl. Ó, én ézes uradom, egyen egy fiadom, síró anyát teküntsed, búja belől kinyúhadd. 4. Szemem könnyvel árad, én jonhom bútól fárad, te víröd hullotja én jonhom alélatja. Világ világa, Virágnak virága, keserűen kínzatol, vas szegekkel veretöl. Óh, nekem én fiam ézes mézűl! Szégyenül szépségöd, víröd hull vízűl. Siralmam, fohászatom tertetik kívül, én jonhomnak bel búja ki soha nem hűl. Végy, halál, engömet, eggyedöm íljen, maradjon uradom, kit világ féljen. 9. Ó, igaz Simeonnak bezzeg szava ére, én érzem a bútőrt, kit níha ígére. Tűled válnám, de nem valállal, hogy így kínzassál, fiam, halállal. Zsidó, mit tész, törvénytelen, fiam mert hal bűntelen! Fogva, húsztozva, öklelve, kötve ölöd. Kegyüggyetök fiamnak, ne légyen kegyelem magamnak, avagy halál kínjával anyát ézes fiával egyembelü öljétök.
A halandóság okait az első emberpár bűnbeesésére vezeti vissza. Ádám és Éva tette miatt valamennyi leszármazottnak bűnhődnie kell, így a sírt körülállóknak is. Majd felszólítja a hallgatóságot a halott lelkéért való imádkozásra. A szöveg második részében egy kötöttebb, szertartásrendhez igazodó, Istenhez szóló könyörgés, azaz ima hangzik el. Bizonyára felmerül benned a kérdés: biztos, hogy magyar nyelvű ez a szöveg? Hiszen a mai nyelvhasználatunktól igencsak eltér néhol a szöveg kifejezőeszköze. Például a jövő idő –md/-nd jele eltűnt, így az ómagyar kori emdül a mai nyelven így hangzik: enni fogsz. De találunk példát azóta már kihalt szavakra is: például az isa azt jelentette bizony, vagy a heon azt, hogy csupán, pusztán. 1300 körül keletkezhetett az első magyar nyelvű, verses formájú lírai alkotásunk, egy himnusz: az Ómagyar Mária-siralom. 1922 óta ismerjük, Leuven (lőven) városában fedezte fel a Sermones kódexben (szermonesz kódexben) Gragger Róbert. Ebben a keresztre feszített Jézus édesanyja, Mária szólal meg E/1.
Fiam miért hal bűntelenül? Megfogván, rángatván, öklözvén, kötözvén megölöd! Kegyelmezzetek fiamnak, nem kell kegyelem magamnak! Avagy halál kínjával, anyát édes fiával vele együtt öljétek! Molnár Ferenc értelmezése Nem ismertem a siralmat, Most siralom sebez, Fájdalom gyötör, epeszt. Elválasztanak fiamtól, Édes örömemtől. Egyetlen egy fiam, Síró anyát tekintsed, Fájdalmából kivonjad! Szememből könny árad, Szívem kíntól fárad, Te véred hullása, Szívem alélása. Virágnak virága, Keservesen kínoznak, Vas szegekkel átvernek! Jaj nekem, én fiam, Édes, mint a méz, Megrútul szépséged, Vízként hull véred! Láttatik kívül, Szívem belső fájdalma Soha nem enyhül. Végy halál engemet, Egyetlenem éljen, Maradjon meg Uram, Kit a világ féljen! Biztos szava elért, Érzem e fájdalom-tőrt, Amit egykor jövendölt. Ne váljak el tőled, Életben maradva, Mikor így kínoznak Fiam, halálra! Zsidó, mit tész törvénytelen! Fiam meghal, de bűntelen! Megfogva, rángatva, Öklözve, megkötve Ölöd meg! Kegyelmezzetek meg fiamnak, Ne legyen kegyelem magamnak, Anyát édes fiával Együtt öljétek meg!