Milyen esetekben kell illetéket fizetni ajándékozás után? Ami általában az emberek számára a leglényegesebb az ajándékozási illeték kapcsán, az a mentesség kérdése. Habár számos mentességet felsorol a törvény (1990. évi XCIII. 16. §), a legfontosabb az, hogy egyenes ági rokonok, azaz szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, illetve házastárs stb. közötti ajándékozás illetékmentes (2010 óta). Ebből viszont az is következik, hogy az olyan oldalági rokonokat, mint a testvér, unokatestvér, stb. viszont nem illeti meg az illetékmentesség. Az ajándékozási illeték mértéke egyébként lakóingatlan, illetve hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében 9 százalék. Lényeges, hogy nem csak ingatlan, hanem haszonélvezet ajándékozása is illetékfizetési kötelezettséggel jár. Ajándékozási illeték | Dr. Szász ügyvédi iroda. Itt az illeték alapja a forgalmi érték és a haszonélvezet értéke közötti különbözet, mértéke az előbb említett. Ha illetéket kell fizetni ajándékozás után, akkor az illetékkötelezettség az ajándékozási szerződés megkötése napján keletkezik.
Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén ajándékozási illetéket kell fizetni. Ajándékozás tárgya lehet ingatlan, ingó és vagyoni értékű jog alapítása vagy arról ellenszolgáltatás nélküli lemondás. Leggyakrabban ingatlan ajándékozásnál merül fel az illeték kérdése és ott is a leggyakrabban előforduló mentességi esetekre és felmerülő kérdésekre térek ki. Mikor nem kell ajándékozási illetéket fizetni? Mentes az ajándékozási illeték alól: Az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, gyermek, unoka, dédunoka. Az illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is. Az ajándékozó házastársa, bejegyzett élettársa által megszerzett ajándék. Az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék. Az illetékmentesség vonatkozik a vér szerinti testvérekre, a féltestvérekre és az örökbefogadáson alapuló testvéri kapcsolatokra is. A házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
A felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete el kell, hogy érje a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni. Ricinus olaj. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) anyagként használják. Enyhén ragadós érzetet hagy maga után a bőrön. Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a "normális" alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.
Itt található a technológiák áttekintése: