Ha pedig túl szigorúak a szabályok, akkor túl sok ügyfél fog elpártolni tőlük, mert elutasítják a hitelkérelmeket, így ugyan kedvezőtlenebb időben kisebb lesz a nemfizető ügyfelek aránya, de ez visszafoghatja a hitelkihelyezést és a lehetséges nyereséget. A kockázatkezelési kultúrát különböző tényezők befolyásolják. Ilyenek lehetnek például a tulajdonosi kör elvárásai, például, akinek az anyabankja a magyar szabályoknál megengedőbb, az könnyebben elmegy a törvényi határokig, mint aki egyébként más országokban is szigorúbb. Ahol nagyobb a magyar érdekeltség a tulajdonosoknál, azok például a mostani körülmények között is jellemzően pozitívan tekintenek a közalkalmazottakra. Meddig tart a gazdasági válság szó jelentése. Az is számít a kockázatkezelési gyakorlatban, hogy az adott bank inkább a vállalati hitelezés felől nyitott a lakosság felé, vagy esetleg fordítva. Mivel a hitelfelvétel során rengeteg adatot meg kell adni, lényegében ezek mindegyike szigorítható, így a lehetőségek tárháza elég széles, de a fenti táblázat mutatja, hogy a bankok elsődlegesen jövedelemoldalon szigorítottak, hiszen alapvetően ebből várják a hitelek megtérülését.
Ez részvényeknél vagy áruféleségeknél nem működne, hisz még a legstabilabb egyedi eszközök is könnyedén mozognak ennél többet, ezzel szemben a két, napjainkban is legfontosabb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 és a Nasdaq Composite már elég stabil ahhoz, hogy ez a szabály működjön. Mindkét index úgy emelkedik immár 9 és fél éve, hogy nem volt közben 20 százalékos, vagy annál nagyobb visszaesés. Meddig tart még minden idők leghosszabb tőzsdei emelkedése?. Az S&P 500 index a válság idején 700 pontig esett, most 2870 körül van: ez négyszeres, azaz 300 százalékos emelkedés. A Nasdaq esetében még szebb a teljesítmény: 1300 pont volt 2009 márciusában, most pedig közelíti a 8000 pontot, így hatszoros, azaz ötszáz százalékos emelkedés zajlott. Akárhogy is nézzük, páratlan teljesítmény. Nos, a 20 százalékos szabály szerint valóban ez a leghosszabb fellendülés, de ha egy kicsit többet engedünk meg, azzal a feltétellel, hogy az ennél nagyobb visszaesés és annak korrekciója pár hónapnál többet nem vesz igénybe, akkor valóban 12 évesnél is hosszabb volt az előző fellendülés.
Itt, a XI. kerületben más a vásárlóerő, "reagálni" kellett a válságra, ne- hogy az éppen összeálló vendégkört elveszítsük. Sok szempontból jó, hogy az Allee tövében működünk, de legalább ennyire nehezebbé is teszi a helyzetünket. Éppen csak elkezdődött a válság, amikor nyitottunk, tehát nem számoltunk túl nagy bevétellel, ráadásul az üzletközpontnak beígért nagy forgalom sem a tervek szerint alakult, mégsem volt túl nagy csalódás a 2010-es év. Az átlagos forgalom 20 százalékkal alulmúlta az előző évit, viszont az idei számok már újra a 2009-es helyzetre emlékeztetnek. Új ajánlatokat találtunk ki. Nagyon bejött a déli menü, amin alig van haszon, de a 990 forintos ebéd havi ezer embert behoz. Ezek közül aztán később jó néhányan este is visszajárnak. Meddig tart még a válság? (videó). Figyelünk a törzsvendégeinkre, némi kedvezményt is biztosítunk nekik, de ennél nagyobb hatással van rájuk a jól kiválasztott személyzet. Az az elvünk, hogy fontosabbak felszolgálókollégáink emberi kvalitásai, mint a szakmaiak – az úgyis tanulható és gyorsan pótolható.
Unod a Rám-szakadékot, a Kékes-tetõt és Dobogókõt? Íme öt kevésbé ismert, de csodálatos kirándulóhely Magyarország öt különbözõ hegységében. Velencei-hegység: a magyar Stonehenge Tudtad, hogy a fővárostól nem messze, Pákozdon található a magyar Stonehenge? Itt találhatók ugyanis azok a bizonyos ingókövek. Bakancslistás kirándulóhelyek: 5 titkos túraútvonal - Ripost. Ezek a hatalmas gránittömbök absztrakt alakzatot formálva egyensúlyoznak egymáson; innen kapta a nevét. Az ingókövek kialakulását számos legenda ötvözi. Egyes nézetek szerint a pákozdi ingókövek nem természetes képződmények, hanem azokat egy korai civilizáció állította, csakúgy, mint Angliában a Stonehenge-et. Egyébként a 300 millió éves, erősen lepusztult Velencei-hegység hazánk egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, így az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége, amely a földtörténeti ókorban alakult ki. A geológusok szerint ennek a maradványa a képződmény. Bükk-hegység: rejtélyes Kaptárkövek Az ingókövekhez hasonló misztérium övezi a Bükkalján található Kaptárköveket. Ezek riolittufa sziklák és kőtornyok, melyekbe kis fülkéket vájtak.
A szabályos kis mélyedések keletkezésére máig nincs magyarázat. Annyi bizonyos, hogy emberek faragták; egyes feltételezések szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, és a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték, míg mások bálványtartó szereppel ruházták fel őket. Azt sem tudni, hogy mely korból származnak a fülkék, kötötték már őket a szkítákhoz, a keltákhoz, sőt, a honfoglaló magyar törzsekhez is. A Mátráról mindenkinek hazánk legmagasabb pontja, a Kékes jut eszébe, pedig érdemes mást is megnézni, például a siroki várat. A siroki a legnagyobb és legvadregényesebb várrom a Mátrában. A látogatót a vároromról csodálatos panoráma és egy izgalmas föld alatti barlangrendszer is várja, valamint tájház játszóházzal, így kisgyermekkel is érdemes felkeresni a csodálatos fekvésű kis mátrai falut. Börzsöny: vadregényes Csóványos A Börzsönyben található Pest megye legmagasabb pontja, a 938 méter magas Csóványos. Néhány éve, 2014-ben újították fel itt a kilátót, ahonnan csodálatos panoráma tárul a szemünk elé; tiszta időben akár a Tátráig is elláthatunk.