14. Pf. : 2. (24) 260-127 Dr. Lomnici Katalin Szakterület: családjog, gazdasági jog, ingatlanjog, kártérítési jog, mediáció, polgári jog és további 1 kategória 1056 Budapest, Duna utca 3. 318-1123; Dr. Gunics Katalin, Dr. Gunics László Szakterület: családjog, gazdasági jog, mezőgazdasági jog, munkajog, polgári jog, társasági jog 1164 Budapest, Vidámverseny u. 57. Telefon:, 1 303 8966 Dr. Krasznai István Szakterület: bankjog, biztosítási jog, családjog, ingatlanjog, munkajog, öröklési jog és további 3 kategória 1025 Budapest, Tömörkény u. 3/a. 06 1 785 7771 Dr. Rétvári Beáta Szakterület: ingatlanjog, társasági jog 1163 Budapest, Cziráki utca 26-32. (EMG irodaház) fsz. 43. 1/273-0459 Dr. Dr Zotter Zsuzsanna — Dr Kahán Zsuzsanna Szeged. Grimaldi Zsuzsanna Szakterület: büntetőjog, családjog, építési jog, gazdasági jog, ingatlanjog, kártérítési jog és további 5 kategória 2000 Szentendre, Tómellék u. 18. I. emelet 3. 06 26 314 359 Tovább
Ilyenkor az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot (ám legfeljebb három alkalommal! ) a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban ki kell adni. Jelenleg még az szerepel a törvényben, hogy a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Ez azonban a kormány tervei szerint megváltozhat a jövőben, lehetőség nyílik majd a szabadság "elaprózására". A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Nem tolhatjuk át a következő évre A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, és pénzre nem váltható át. A munkáltató ez alól két pontosan körülhatárolt esetben tehet kivételt. Munkavállaló jogai szabadság overview. Az egyik az úgynevezett "kivételesen fontos gazdasági érdek", illetve a "működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok", ilyenkor az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén pedig június 30-ig adható ki. Ha a dolgozó táppénzen vagy gyesen van, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály merül fel, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell megkapnia a szabadságot.
Kollektív szerződés a minimálisan fizetendő alapbérre vonatkozó szabályoktól akár a munkavállaló javára, akár a kárára is eltérhet. Ha a helyettesítésre tartósan szükség van, és időtartama így - a munkaszerződéstől való egyéb, eltérő foglalkoztatásokkal együtt - meghaladná a törvényben (kollektív szerződésben) meghatározott kereteket. Ez esetben a munkáltatónak három lehetősége van. Szervezeten kívülről von be munkaerőt (új munkavállaló felvétele, munkaerő-kölcsönzés stb. ) keretében. Új munkavállaló felvétele csak az igazán tartós (hónapokra, évekre nyúló) távollét esetén tanácsolható. Ekkor érdemes az új munkavállalót határozott időre felvenni, jelezve, hogy munkaviszonya a helyettesített munkavállaló visszatérésig tart, és - a helyettesített személlyel való egyeztetés alapján - tájékoztatni kell őt ennek várható hosszáról. Munkavállaló jogai szabadság rabszolgái. Ha a helyettesítés tartósan megoldható azonos munkakört betöltő személy(ek) bevonásával, akkor csupán arra kell odafigyelni, hogy az esetlegesen elrendelt rendkívüli munkaidő mennyisége ne lépje túl a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott korlátokat.
Egy munkavállaló sokféle okból lehet távol (betegség, gyermekápolás, gyermekszülés, szabadság, üzleti út) ekkor felmerül a helyettesítés kérdése. Hogyan helyettesíthető a dolgozó és mennyibe kerül ez a munkáltatónak? - írja az A helyettesítés megoldása mindig a munkáltató feladata. Nem várhatja el a dolgozótól, hogy maguk gondoskodjanak saját helyettesítésükről betegség vagy kiküldetés esetén is - írják. A legegyszerűbb eset, amikor a távollévő munkavállalóval azonos munkakört betöltő munkatárs (vagy több munkatárs) el tudja látni a helyettesítendő személy feladatait. Egy cég nyaralásra kötelezi dolgozóit,mielőtt munkába állnak - Haszon. Ekkor a helyettesítésről elegendő egy egyszerű - akár röviden, szóban, ráutaló magatartással közölt - munkáltatói utasításban rendelkezni. A helyettesítő személyt ilyenkor, ha a munkaidejébe beleférnek a helyettesítés során elvégzendő feladatok, nem illet meg semmilyen plusz juttatás a többletmunka elvégzéséért. Nincs szó tehát arról - ahogyan a közgondolkodásban gyakran helytelenül jellemzik ezt a helyzetet -, hogy a helyettesítő munkavállaló "két munkakört lát el" vagy "két státuszt tölt be".
Ami persze rögvest a szabadságnapok csökkenéséhez vezetne, s így a számítás újabb korrekciójára lenne szükség. Összességében a tárgyévre rendelt pl. 25 munkanap szabadságból akkor lehet ténylegesen 25 szabadságnap, ha magukat a szabadságnapokat is szabadságra jogosító időként kezeljük. Lényeges, hogy e szempontból mind az alap-, mind a pótszabadságok jogszerző időnek számítanak. „Kipihenni a távolléteket” – szabadság gyűjtése munkában töltött időn kívül - Adó Online. A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja A szülési szabadságon lévő anyák valamint a gyermekükkel fizetés nélküli szabadságon (gyeden, gyesen) lévő szülők esetében szintén uniós jogi kötelezettség annak biztosítása, hogy e szabadságok igénybe vételében ne érje őket hátrány a munkaviszonyból származó egyes jogok gyakorlása terén. Ezzel összhangban a szülési szabadság valamint az ezt követő gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja (vagyis kb. a gyermekkel való otthonlét első éve, a szülési szabadság kezdőidőpontjától függően) tehát szabadságra jogosító idő.
Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie (például a keresőképtelenségi időszak betegszabadságon túlnyúló része, gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság stb. ). Kapcsolódó cikkek 2022. július 7. Munkavállaló jogai szabadság demokrata közösség. A munkaszerződés munka törvénykönyvétől való eltérési lehetőségei vezető állású munkavállalók esetén A vezető állású munkavállalók esetében az alárendeltségi szerep kevésbé jellemző, ennélfogva a jogalkotó nagyobb teret enged a munkaviszony feltételeinek felek általi kialakításához, a szerződési szabadság gyakorlásához. A vezető állású munkavállalókkal tehát olyan munkaszerződést is köthetünk, amely nagymértékben eltér a munka törvénykönyvétől, sokkal kisebb védelmet biztosít a munkavállalónak. Ebben az esetben sem beszélhetünk azonban teljes korlátlanságról.
Annak azonban nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkavégzéssel töltendő felmondási idő tartamára a munkavállalónak szabadságot adjon. További cikk a szabadsággal kapcsolatban: Szabadság kisokos Hasznosnak találta a cikket?