Regi Luca napi hagyomány a pogácsa sütés. Ilyenkor a pogácsába pénzérmét tettek, és aki ráharapott, annak garantálva volt a következő évben az anyagi gyarapodás. Sok szerencsét 🙂 Hozzávalók: 50 dkg liszt 20 dkg vaj 1 tk cukor 1, 5 tk só 2 dkg élesztő úgy 2, 5 dl tejföl (szükség szerint) A tetejére: 2 kanál tejföl 1 ek szezámmag (vagy 5 dkg reszelt sajt) A lisztben elkeverjük a sót, belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáadjuk a cukrot, és 15 dkg puha vajat. Annyi tejfölt adunk hozzá, hogy puha tésztát készíthessünk. Simára gyúrjuk, majd konyharuhával lefedve, meleg helyen a duplájára kelesztjük. Ez legkésőbb egy óra múlva meglesz. Ekkor lisztezett deszkán téglalap alakúra nyújtjuk a tésztát, és megkenjük a maradék felolvasztott vajjal. Feltekerjük, mint a bejglit (ezzel megspóroljuk a hajtogatást, de aki azt jobban kedveli, hajtogassa 3-szor). Ha megvan, másfél centi vastagra nyújtjuk, megkenjük a tetejét tejföllel, és egy éles késsel bevagdossuk. Luca pogácsa - sütőporos | Nosalty. Pogácsa szaggatóval kiszagattjuk, és tepsire tesszük.
Ezért ezen a napon sok mindent jósoltak meg. Sort kerítettek a termékenység varázslására, házasság-, halál- és időjóslásra, és bizonyos női munkák tiltására. A nap első látogatójából a várható állatszaporulatot jósolták, hiszen ha Luca reggelén férfi lépett a házba, a szaporulat bika lett, ha pedig nőlátogató érkezett, üszőre számíthattak. Luca napját gonoszjáró napnak is tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Az állatok fejét például fokhagymával dörzsölték be, míg az istálló és az ólak ajtajára keresztet rajzoltak. Hamut szórtak a kapuk elé, hogy lássák benne a boszorkány nyomait, és lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy a szagával elriasszák a gonosz szellemeket. Annyira elővigyázatosak voltak, hogy még a seprűket is elzárták, nehogy azon közlekedhessenek a boszorkányok. Szerelmi jóslásokba is bonyolódtak aznap. Luca-nap: Skandináviában fényt hoz, Magyarországon boszorkányokat | Szeged Ma. A lányok gombócokat készítettek és mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször feljött a víz felszínére, az abban talált nevű lett a férjük.
Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetni. Szent Lucia ugyanis a katolikus egyház egyik szentje. A legenda szerint az ókereszény időkben előkelő szicíliai családban született. A fiatal szűzleány egy alkalommal Szent Ágota sírjánál segítségért imádkozott súlyos beteg édesanyja gyógyulásáért. Eközben elaludt, s álmot látott, aminek hatására elhatározta, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja valóban meggyógyult, de a család nem fogadta el a fiatal lány szándékát, és pogány vőlegényhez akarta őt kényszeríteni. Miután Lucia nem tágított elhatározásától, elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtani az engedetlen lány lekötözött testén, de az állatok megtorpantak előtte. Így végül megégették Luciát, bár a legenda szerint csak azután halt meg, hogy befejezte imáját. Szent Luca Decemberben a zsidó családok ilyenkor ünneplik a Hanukát. Nyolc napon keresztül minden nap meggyújtanak egy újabb gyertyát a nyolcágú gyertyatartón. Ezzel ünnepelik meg, hogy Makkabeus Júdás kr. e. 169-ben visszahódította Jeruzsálemet, aminek során a templomban talált apró fiolányi olaj csodás módon nyolc napig egyfolytában égett.
Kazettás mennyezetét aranyozott gipszstukkó borítja. A nagyméretű kandalló egy 1567-ben készült kandalló másolata. A Nagy Lajos-terem szűkebb körű (mintegy 30 fős) rendezvények megtartására alkalmas, ablakai szintén színes ólomüvegből készültek. Mennyezete aranyozott gipszstukkó, kandallója faragott kő. A 110 fő befogadására alkalmas Mátyás-terem étterem különleges hangulatát boltozatos mennyezete, faragott bútorai mellett színes ólomüveg ablakai adják. A 9 nagyméretű ablak egy-egy történelmi nevezetességű, ma már az országhatáron kívül lévő magyar városát (Lőcse, Kassa, Pozsony, Vajdahunyad, Kolozsvár, Brassó, Bártfa, Árvaváralja, Késmárk) idézi meg képben és versben. A Palota története Az 1930-as években a szálló több rangos rendezvénynek is otthona volt, rendeztek itt pénzintézeti kongresszust, magyar filmhetet, nemzetközi teniszversenyt, nevezetes Anna-bálokat, de mind közül az Írói Hét lett a legismertebb. Lillafured palotaszálló története . Az 1933 júniusában lezajlott esemény 200 résztvevője között ugyanis ott volt József Attila is, akit a környék ihletett a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes vesének tartott Óda megírására.
A lillafüredi kastély történetének utolsó szakasza a '90-es évekre tehető, ekkorra szűnt meg a beutalórendszerű nyaraltatás, majd 1993-ban egy nagy szállodalánc tagjává vált a hotel, hogy immár a fizető vendégek vegyék át az uralmat ódonnak tűnő falai között. Lillafüred manapság is egy csodálatos kirándulási célpont, amelyet érdemes meglátogatni az év bármely szakaszában, mert tele van izgalmas és színes programlehetőségekkel, a Palotaszálló pedig továbbra is egy mesebeli helyszín, amelynek ugyan nincs a múltjában se hercegkisasszony, se több száz éves rejtély, de a maga módján így is nagyon érdekes és színes a története. Az élet női oldala, személyesen neked! Iratkozz fel a Life-hírlevélre! Sztárok, életmód, horoszkóp és kultúra egy helyen. A lillafüredi Palotaszálló története – ismerjétek meg Ti is ezt a mesés üdülőhelyet. Feliratkozom