A KTE HUFBAU a Merkantil Bank Liga 31. fordulójában a Nyíregyháza vendége volt Balmazújvárosban. A fordulatos mérkőzésen mindkét együttes hátrányból tudott felállni, így végül megosztoztak a pontokon. Szabó István szokásához híven a hétközi fordulóban rotálta csapatát, míg az otthon erős Nyíregyháza viszonylag keveset változtatott az előző körhöz képest. Az 5. percben a hazaiak betalálták, de Szabó Bálint beadása után Kovács Ádám hiába gyűrte be valahogy a labdát az ötösről, estében kézzel is hozzáért, így nem adta meg a játékvezető. Merkantil - Rólunk. Újabb öt perc telt el, amikor viszont már érvényes gólt láthattak a nézők, ezt viszont a KTE szerezte. Szabó László és Tóth Dávid kényszerítőzött a bal oldalon, majd utóbbi laposan középre adott, az ötösön érkező Szalai pedig a hálóba passzolt (0-1). A 17. percben megint vendég lehetőség adódott, a tizenhatos jobb oldalánál vehette át Katona Tóth labdáját, éles szögből leadott lövése azonban Fejér kezeiben halt el. Sokáig mezőnyben gyűrték egymást a felek, de a hazai csapat egyre aktívabb lett, ami gólt hozott.
CEGLÉDI VSE–SOROKSÁR SC (Albertirsa, 17. 30) A ceglédiek az elmúlt hetekben visszaestek, szerdán kikaptak tatabányán a Budaörstől. Mindössze egy ponttal előzik meg a még kieső helyen álló Kozármislenyt. Pályaválasztóként a csapat az első tavaszi meccse óta veretlen, de egyben az utóbbi három alkalommal nyeretlen is maradt. A Soroksár mérkőzése szerdán félbeszakadt, mindazonáltal látszik, hogy a csapat túljutott a számára tényleg "bolond" hónap, az április megpróbáltatásain. A vendégek a legutóbbi hét idegenbeli meccsükből csak kettőt nyertek meg. CREDOBUS MOSONMAGYARÓVÁR–BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE (Mosonmagyaróvár, 17. 30) Mindkét csapat a korábbiakhoz képest más arcát mutatja. A mosonmagyaróváriak márciusban gyengén szerepeltek, de a legutóbbi öt fordulóban csak egyszer veszítettek, a legutóbbi három meccsükön kivétel nélkül döntetlent értek el. A Békéscsaba, hosszú győzelmi sorozata után, a legutóbbi két fordulóban nem szerzett pontot. A Mosonmagyaróvár február 19. óta nem tudott nyerni otthon.
LLC OTP Leasing ukrán lízingpiac meghatározó szereplője pénzügyi és operatív egyéb eszközök finanszírozására, speciális tevékenysége a vasúti vagonok finanszírozása.
2022. márc 14. 7:59 A Magyar Állami Operaház megújult díszlépcsője / Fotó: MTI-Szigetváry Zsolt Ünnepi gálaműsorral nyílt meg újra szombat este a Magyar Állami Operaház átfogó felújításon átesett, Andrássy úti főépülete. A nézők között helyet foglalt Áder János jelenlegi és Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is. Az ünnepi előadáson a világhírű tenor, Placido Domingo vezényelte a az Operaház zenekarát. - Mennyi mindent látott, mennyi mindent átélt ez az épület: 138 esztendő háborúit és forradalmait, hódítókat és változó államformákat, megszállást és visszanyert szabadságot. Megannyi, az operajátszásba virágkort hozó igazgatót és bizonyosan néhány méltatlant is. Régit és újat, konzervatív stílust és haladót" - emlékeztetett Áder János beszédében. ( A legfrissebb hírek itt) Mint azonban hozzátette, végül mindig győzött az érték, előbb-utóbb győztek azok, akik az Operát a legjobban, a legigényesebben akarták művelni. Akik tudták, hogy az épület Ferenc József akaratából ugyan kisebb lett, mint a bécsi operaház, de szebb, akik tudták, hogy az itt bemutatott előadásoknak fel kell venniük a versenyt Európa legjobbjaival - fogalmazott.
Budapesten 1884. szeptember 27-én nyílt meg az Operaház. 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a Budapesti Operaház, az ország legrangosabb zenei színháza. Az Operaház - mai hivatalos nevén a Magyar Állami Operaház építésének gondolatát 1872-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vetette fel először. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében, bizottságot hoztak létre a felépítendő operaház helyének kijelölésére. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épületre, amin Ybl Miklós terve nyert. A helyszín kiválasztásában Ybl, aki már vázlatterveket is készített kiváló minőségben, nem csupán az épület szerkezetét és a rendkívül gazdaságos belső térelrendezést dolgozta ki, de még a rézkilincsek, fogantyúk, falikarok és csillárok mintáit is maga tervezte. Az építkezés összköltségét végül 2 100 000 forintban szabta meg a hatóság, ami miatt az eredeti elképzelésekből némileg vissza kellett venni. A neoreneszánsz stílusú Operaház építése 1875. október 11-én kezdődött, és 9 évi munka után több mint 3 millió forint költséggel el is készült az épület.
– igazgató Radnai Miklós (1925. július 1. – 1935. november 5. ) – igazgató Márkus László (1935. november 15. – 1944. július 25. ) – igazgató Lukács Miklós (1944. július 26. október 26. ) – igazgató Sámy Zoltán (1944. október 20. december) – igazgató Székely Mihály, Nádasdy Kálmán és Komáromy Pál direktóriuma (1945. február 8. – 1945. április) Komáromy Pál (1945. április - 1946 augusztus 31. ) Tóth Aladár (1946. – 1956. október 30. ) – igazgató Palló Imre (1957. május 1. – 1958. ) – igazgató Fajth Tibor (1958. – 1959. ) – megbízott igazgató Fajth Tibor (1959. – 1962. ) – igazgató Nádasdy Kálmán (1962. – 1966. ) – igazgató Lukács Miklós (1966. – 1978. december 31. ) – igazgató Mihály András (1978–1986) – igazgató Petrovics Emil (1986–1990) – 1988-tól főigazgató Ütő Endre (1991–1995) – főigazgató Vámos László (1995) – megbízott főigazgató Szinetár Miklós (1996–2001) – főigazgató Locsmándi Miklós (2001. – 2002. június 26. ) – főigazgató Szinetár Miklós (2003. január 1. – 2005. [1]) – főigazgató Hegyi Árpád Jutocsa (2005.
Manapság, amikor sorra emelkednek, újulnak, szépülnek kulturális intézményeink, érdemes felidéznünk, miben is hiszünk, amikor a művészeteknek méltó otthont építünk vagy újítunk fel - hangsúlyozta megnyitó beszédében Áder János. Budapest, 2022. március 12.