Sziasztok! Mostanában kicsit lassabban hagyjuk jóvá a dalokat, de azért igyekszünk:) Küldjetek be továbbra is bátran, ha összegyűltek a pontjaid írj emailt! Ismét kérünk, hogy ne google translate fordításokat küldjetek be, ezeket amint észrevesszük töröljük, sőt az összes többi fordításod is. Ez mind felesleges erő és energia nekünk és nektek is. Köszi a megértést! :) Sziasztok! Valaki lefordítja légyszíves a 9067-es kérést? :) Nagyon szépen köszönöm! :) mehet az eredeti szöveg + magyar, köszi szépen:) Sziasztok! Csapatunkkal van pár főleg svéd és finn nyelvű dal (Grannen Mans, Robin Packalen és társai) melyeknek van magyar fordításuk általunk, viszont angol szövegünk nincs hozzá. Az lenne a kérdés, hogy ezen (nem angol) dalszöveget is fordítsuk le angolra, vagy az angol mezőbe mehet az eredeti szöveg? Legyen a Horváth kertben Budán... – Egy park és egy dal története. Köszi. Kedves peterx! Nincsen mit, örülök, hogy tetszenek a fordítások. :) szia, egyelőre nem lehet utólag szerkeszteni, de dolgozunk már rajta, hogy lehessen:) sziasztok! betudnátok esetleg rakni azt a lehetőséget, hogy utólag bele lehessen szerkeszteni a saját fordításunkba?
Bár a szobor rendkívül közismert, azt mégis kevesen tudják, hogy modellje a fiatal Bajor Gizi volt, aki korábban Herczeg Ferenc Déryné ifiasszony című drámájában színpadon játszotta el a legendás színésznőt. Maga a szobor nem lett hosszú életű, mert a második világháború idején megsérült; bár állítólag még meg lehetett volna menteni, mégis eltávolították. Az eredeti Déryné-szobor a Horváth kertben 1943-ban – forrás: Fortepan, adományozó: Archiv für Zeitgeschichteth Zürich / Agnes Hirschi / Carl Lutz felvétele Legendáját azonban fenntartották régi fényképek, sőt, az otthonokba is eljutó herendi porcelán-másolatok még terjesztették is. Legyen a horváth kertben buda musique. Aztán 2010-ben, másolatban, amelyet Polgár Botond készített, újra felállították. 1960-ban Kocsis András mellszobrával díszített Haydn-emlékművet létesítettek a parkban, Haydn budavári látogatásának emlékére. Ekkor a terület a Haydn park nevet kapta, ám az elnevezés nem tudott gyökeret verni, továbbra is Horváth kertként emlegette mindenki. Történetének máig utolsó zenei vonatkozása, hogy 2011. október 17-én felavatták Chopin mellszobrát.
A Horváth kert elnevezés napjainkban egy kedvelt közparkot jelent Budán, Krisztinavárosban, melyet a Krisztina körút, az Attila út és az Alagút utca határol. Nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond udvari tanácsosról kapta. A területet 1862-ben, az Alagút megépítésekor vásárolta meg Buda városa. Ma Déryné szobra emlékeztet arra, hogy ehhez a földdarabhoz jelentős színház- és zenetörténeti emlékek fűződnek. 1842 óta állt itt színház, a terület északnyugati részén, az Alagút utca és a Krisztina körút sarkán, a fából készült Aréna. Zeneszöveg.hu. Huber Ignác temesvári színigazgató Ságody József tervei szerint építtette nyári játszóhelynek, 1200 férőhellyel. Hozzá kertvendéglő csatlakozott. Az első évtizedekben főleg német társulatok bérelték ki. Az akkor még szinte kisvárosinak mondható Budán addig csak a Várszínházba járhatott a közönség, ahova a nyári hónapokra lehetetlenség volt a távolság miatt nézőket toborozni; így került sor arra, hogy Huber igazgató a Krisztinavárosban próbálkozzon színházalapítással.
Minden évben nyáron Balatonkenesén van a csapatépítőnk a telkünkön, amit általában egy közeli fellépéshez időzítünk. Ilyenkor eltöltünk egy kis időt felhőtlenül, mindenféle kötelezettség nélkül együtt. Legyen a horváth kertben budán. Bográcsozunk, dumálunk, és persze fürdünk, hajózunk. " – meséli DJ Newl, a zenekar dobosa, aki gyerekkorától kezdve a nyár nagy részét a Balatonon tölti. A New Level Empire új EP-jén helyet kap két korábbi dal is A Visszatérek, valamint a Látható akusztikus, csendes, minimalista feldolgozása, amelyek azért is különlegesek, mert a zenekar koncertjein ritkán hallhatóak. New Level Empire - Instagram New Levele Empire - Facebook
Már genetikai adottságaik is felkészítik őket arra a világra, amelyben megszületve majd élni fognak, de segíti ebben őket a tapasztalat, amely a saját életük során tanultakból alakul ki. Az ember ebben is tovább lépett, a beszélt nyelv segítségével közösségeiben környezetéről hiedelmeket konstruál, amelyek segítik az életét, szaporodását. Abban különbözünk az állatoktól tehát, hogy nemcsak a saját tapasztalataink segítenek az életben, hanem a közösség gazdag hiedelemkészlete, amely nem csak a közvetlen tapasztalatokat, hanem a társakét, de még az ősök tapasztalatait is tartalmazhatja, hiedelmek formájában. Csányi Vilmos biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár a hétvégi Budapesti Pszichológiai Napokon, a Pszinapszison tart előadást A hiedelmek szerepe a közösségekben címmel. A professzort előadása témájáról kérdeztük. Mik azok a hiedelmek és hogyan segítenek bennünket az életben? Csányi Vilmos: akik utálják a kutyákat, azok éppen az „akit” látják bennük - Az Én Kutyám. A hiedelmek természetét több mint másfélezer éve Szent Ágoston fogalmazta meg a legpontosabban. A közösség nagyon ügyel arra, hogy a tagjai ellenőrzött, elfogadott hiedelmekkel éljenek.
Csányi Vilmos Merre tart az evolúció? című előadása közben Csányi szerint az emberek mindennapi tudása olyan beszédeken és bizalmon alapszik, melyekhez tapasztalat nem tartozik. Ezzel elő is került a bizonytalanság problémája, hiszen a hiedelmek lazán kapcsolódnak a valósághoz és az igazsághoz. Az előadó gazdag példával illusztrálta, hogy mi mindenről szólhatnak a hiedelmeink, melyek az életünkkel kapcsolatosak. A hiedelmek tartósak, akár generációkon keresztül öröklődhetnek. Ezek szükségből jöhettek létre, és mára már lehet, hogy nem is tudjuk a miértjüket. Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek - Könyves magazin. Ha a hiedelem működik, használható, akkor az ember nem foglalkozik az igazságtartalmával. A modern közösségekről értekezve Csányi kifejtette, hogy valódi közösségek ma már nem léteznek. Szóba került a telefonok, a számítógépes hálózatok és a média miatt létrejövő globális hiedelemáradat, ennek problémája és hatásai. Felvetődtek a covid vírus mentén előkerülő hiedelmek is, mely jelenleg az egyik legaktuálisabb probléma. Nem biztos, hogy jók a mai globális közösségben a régi kis közösségekben kialakult módszerek a hiedelmek kezelésére.
Az ember hiedelemkészítő lény. Én is így tanítom az egyetemen: " Fontolóra vettem ugyanis, milyen tömérdek dologban hiszek, habár sohasem láttam őket, és megtörténtüknél sem lehettem jelen. Mennyi esemény akad a népek történetében, mennyi minden itt-ott, helyeken, városokban, és sohasem láttam őket. Milyen sokat hittem a jó barátaimnak, tömérdek dolgot az orvosaimnak és annyi különféle emberi szájnak. Ámde ha mindezeknek nem adnánk hitelt, a kisujjunkat sem mozdíthatnánk meg ebben a földi életünkben. És elvégre alapos szilárdsággal elhiszem, hogymiféle szülőktől származom, holott tudomásom erről sem lehetne, ha a hallomásnak nem adnék hitelt. " Rövid, tökéletes meghatározás, ma is érvényes. Szent Ágoston ebben az idézett bekezdésben kétféle hiedelemről beszél, az egyik a látható, hallható, szagolható, tapintható valamik osztálya, amelyeket érzékszerveinkkel észlelünk. Van valami a külső világban, ami látható, tapintható, esetleg szagolható vagy hallható – hogy az a dolog milyen, mire jó vagy miért kerülendő, arra vonatkozik a hiedelem; valamiféle ismeret, magyarázat, gondolat ezekről a dolgokról.
Mert a bacilus az jön magától, az független tőlünk. A többi, az egészség, a tisztesség, vagy ha tetszik, a tisztaság akarat dolga, méghozzá a lankadatlan akaraté. A tisztességes ember, az, aki a lehető legkevésbé önfeledt. Ahhoz pedig akarat és feszült figyelem kell, hogy sohase legyünk önfeledtek! Bizony, Rieux, nagyon kimerítő pestisesnek lenni. De még kimerítőbb, ha el akarjuk kerülni. Ezért van az, hogy mindenkin kiütközik a fáradtság, hiszen mindenki úgy érzi már, hogy kicsit magában hordja a pestist. És ezért van az is, hogy egyesek, akik szabadulni akarnak tőle, olyan szörnyen fáradtak, hogy már csak a halál szabadíthatja meg őket. " Ez is az emberi viselkedés fontos eleme: nem bírjuk se a bezártságot egyedül, se az összezártságot a családunkkal, a társadalmi kapcsolatokat nem pótolják a virtuális találkozások, szükségünk van a közvetlen emberi érintkezésre. Miért nem elég, ha telefonon, Skype-on, Zoomon, e-mailen, Facebookon, Twitteren érintkezünk? Cs. : Az állatok és köztük az ember viselkedésének nagyon sok elemét genetikai tényezők szabályozzák, illesztik pontosan abba az ökológiai fülkébe, amelyben hosszú ideig fejlődött.