Ezt a bejegyzést már 2 hónapja tervezem (most esett le, hogy milyen gyorsan telik az idő! ). Annyi írnivalóm van, amit pótolni szeretnék az idén, vagy legalábbis a közeljövőben (kezdve néhány kedvenc őszi animétől egészen az elmúlt hónapokban befejezett regényekig és egy-két mangáig – hogy azt se tudom mihez kapjak hirtelen). Ráadásul Murakami három okból is fontos volt az idén: 1) az őszi MondoConon előadást tartottam róla (ennek anyagával is tartozom a blogoszférámnak); 2) kuriózumként a világon elsők között jelent meg magyar fordításban legújabb regénye (még az angol kiadást is megelőztük, amit 2014-ben fognak megcsinálni); 3) idén (megint) várományos volt Murakami az Irodalmi Nobel-díjra, amit végül nem kapott meg, de Japánban óriási médiafelhajtás van körülötte egész évben. Érdemes a The Japan Times -t, a The Tokyo Times -t és az Asahi Shimbunt olvasni az iránta érdeklődőknek. Most pedig jöjjön a lényeg, avagy A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei kritikája. Eltűnt barátságok és a szeretet nyomában Murakami Haruki: A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei (2013) A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei Murakami 2013 áprilisában megjelent regénye (ez az eredeti japán megjelenés), amit a Geopen kiadó jóvoltából már október 27-én megvásárolhattak idén a magyar rajongók.
Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához. Elfogadom
A mi lehetett volna, ha? regénye Tazaki Cukuru 36 évesen egyedülálló férfi Tokióban, munkája egyben hivatása is: vasútállomásokat tervez, mindig is arra vágyott, hogy ebben élje ki gyermekkori nördségét. Máskor meg csak menetrenddel a kezében nézi a tovahaladó és beérkező vonatokat, és ez megnyugtatja. Magánya is oldódik, amikor végre barátnőre talál, ám Szala egy különös feltételt szab kapcsolatuk folytatása érdekében: Cukurunak meg kell fejtenie élete eltemetett, ám el nem felejtett mély elakadását. Merthogy, mint a szerző fogalmaz, "a nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak tűnő életutakban is feltétlenül megtalálható valahol az összeomlás időszaka. Vagy talán úgy is mondhatjuk, az őrületé. Az embernek bizonyára szüksége van ilyesfajta fordulópontokra. " Cukuru életében ez egyetemi évei kezdetére tehető, amikor érthetetlen és ismeretlen okból kitaszíttatott volt középiskolai baráti társaságából, az addig "háborítatlan harmóniában élő közösség" többi tagja, két lány és két fiú (Fehér, Fekete, Vörös és Kék – csak a főhős neve nem utal valamilyen színre) többé nem álltak szóba vele.
Miért fogadunk el hazugságokat társaink kedvéért? Egyáltalán, hol kezdődünk mi, és hol folytatódik a másik? Mennyire törékenyek és ambivalensek is valójában emberi kapcsolataink? Murakami Haruki 2013-as regénye tömény érzékiség, keserédes nosztalgia és terápiás olvasmánynak is kiváló. Az első, amit olvastam a szerzőtől, de már bizonyosan nem az utolsó. Apropó, érzékiség: 2014-ben a regényt is jelölték a legrosszabb irodalmi szexjelenet díjára, amit ugyan nem nyert meg, de én már a jelölés ténye ellen határozottan tiltakozom, így visszamenőlegesen is. Ford. : Nagy Anita, Geopen Kiadó, 2013, 3391. - Ft (A folytatásban a könyvhöz kapcsolódóan Szabolcs barátom jelentkezik egy fényképes bejegyzéssel a japán vasutakról és a vasutaknak az ország életében betöltött központi szerepéről. Szóval érdemes lesz visszanézni hozzánk! )
Mindez pedig egykori baráti köréhez vezeti őt vissza. Cukuru ugyanis fiatalkorában 2 fiú és 2 lány szoros és felfoghatatlanul meghitt barátságát élvezte, kik egyik napról a másikra hátat fordítottak neki. Ez az esemény megrendítő és végzetes következménnyel volt Cukuru életére. Vajon miért hagyták el barátai és milyen titkokról mesélhetnek neki, ha újra felkeresi őket immár felnőtt férfiként, 16 évvel a megrázó események után? Tipikusan Murakami, tipikusan "japán" Meglepően hangozhat, de Murakami egyik legjapánosabb regénye ez, mivel olvasmányos története, a benne megjelenő fordulatok, élethelyzetek, a visszaemlékezésekkel teli múltrendezés folyamata több más, azonos témát boncolgató japán alkotásban megjelent már (legyen szó másik regényről, animéről, japán élőszereplős filmről). Éppen ezért nem értek olyan meglepetések, mint az 1Q84, vagy a Kurblimadár krónikája alatt. Szerencsére, annak ellenére, hogy könnyen ki lehetett következtetni az eseményeket, még így is egy érzelmekben gazdag regényt kaptam, ami meg tudott érinteni.
A társaságiadó-alapot a 2014. év előtti években nem a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenéssel csökkentette, hanem a számviteli törvény szerint elszámolhatóval. Ezáltal a társaságiadó-törvény szerinti magasabb összegben elszámolható értékcsökkenés társaságiadóalap-csökkentő hatását nem vette figyelembe. A fentiek figyelembevételével kérdésünk az lenne, hogy a 2018. évi társaságiadó-alap meghatározásakor növelő tételként kell-e szerepeltetnünk ezen eszközök terven felüli értékcsökkenését, ha a 2014. év előtti években nem éltünk a csökkentés lehetőségével? Abban az esetben, ha ez nem növelő tétel, akkor milyen dokumentummal tudjuk ezt alátámasztani? 2017. 03. 29. Ingatlan értékesítése Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem ingatlant értékesített, mely épületből és a hozzá tartozó telekből áll. Az értékesítéskor a nyilvántartási értéket a könyvelésben a 8-ason kivezettem. Most a társasági adóbevallást készítem. Az adóalap-növelő és -csökkentő tételben a telek nyilvántartási értékét belevegyem-e, mert a telek után nem számolhatunk értékcsökkenést.
Ebben az esetben még fontosabb, hogy a vállalkozások ne fizessenek több adót, ha az nem szükséges. A jelentős árfolyamváltozás előtérbe helyezheti a nem realizált árfolyamnyereséghez kapcsolódó kedvezmények A forint leértékelődése számottevő mértékű árfolyamnyereséget is eredményezhet azon üzleti vállalkozások esetében, melyeknél például a devizás befektetett pénzügyi eszköz vagy devizás követelés jelentős értéket képvisel. Akiket ez érint, jó, ha tudják, hogy bizonyos esetekben, az adózó döntése alapján kivehető az adóalapból a kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszközökhöz, illetve hosszú távú kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamnyereség. Kevesen tudják, hogy vállalkozásuk jogosult lehet különböző adóalap-csökkentő kedvezményekre. A társasági adótörvény ugyanis több kisebb és jelentősebb adóalap kedvezményt tartalmaz, ilyen többek között a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó jelentős kedvezmények, a jogdíjból származó nyereséghez, illetve startup vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó kedvezmény, a megváltozott munkaképességűek és/vagy szakmunkástanulók foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmények, az adományok, az elektromos töltőállomáshoz kapcsolódó kedvezmények vagy a műemléki ingatlan karbantartásához kapcsolódó adóalapcsökkentés.
Veszteségelhatárolás – tao Az új szabályok szerint a veszteségelhatárolás nélkül számított "adóalap" 50 százaléka vehető csak figyelembe csökkentő tényezőként. Ellenőrzés folyamán derült ki, hogy a cég helytelenül állapította meg a levonható 50 százalékot, ezért tao-ban adóhiánya keletkezett. Kérdésem az, hogy a tévesen csökkentőként beállított elhatárolt veszteség, a következő évben (2015. ) vagy években, felhasználható-e adóalap-csökkentő tételnek, a 1429-ben ennél kevesebb összeg lett beállítva továbbvihető összegként. Köszönöm. 2014. 07. 2013. évi társasági adó kérdés Tisztelt Cím! 2013. 08. hóban vásárolt a kft. egy nem új ipari csarnokot, az üzembehelyezés 2014. hónapban történt. 2013. 12. hóban új fűtési rendszert alakított ki a kft. A fűtési rendszer kialakításáról szóló számla összege - mely 2013. havi és az ipari csarnok aktiválása előtt merült fel -, lehet adóalap-csökkentő kedvezmény a társasági adóróló szóló törvény 7. § (1) zs pont alapján? A másik kérdésem az, hogy az ipari csarnok vagyonszerzési illetéke lehet adóalap-csökkentő kedvezmény a társasági adóról szóló törvény 7.
6. Kapcsolt vállalkozások által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység utáni adóalap kedvezmény A társasági adó alanya a saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység után, ha nem érvényesíti teljes összegben a kedvezményt, akkor a fennmaradó részt a kapcsolt vállalkozása is figyelembe veheti adózás előtti eredményt csökkentő tételként. Így érdemes lehet a kapcsolt vállalkozásoknak ezzel az átadható opció val élni. Az átadáshoz az alábbi feltételek teljesülése szükséges: a kutatásfejlesztési tevékenységnek mindkét kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódnia kell, a maradék kedvezményt igénybe vevő vállalkozás rendelkezzen az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása előírás szerinti adat tartalmú írásos nyilatkozatával is. A fenti lehetőségek egyrészt csökkentik a 2020. évi társasági adó összegét és így csökken a május 31-én fizetendő adókülönbözet, amennyiben a tényleges adó összege magasabb volt az év közben megfizetett adóelőlegnél, vagy ha az adókülönbözet magasabb volt a tényleges adónál, akkor a különbözet vissza is igényelhető.
Az adóalap csökkentő tétel figyelembevételének feltétele, hogy a lekötött tartaléknak az adóév utolsó napján is fenn kell állnia és csak meghatározott beruházások következő négy adóévben való megvalósítása során oldható fel. A döntés során fontos tisztában lenni azzal, hogy a fejlesztési tartalék nem kedvezmény, csupán halasztott TAO fizetési kötelezettséget eredményez, viszont akár jelentős összegű kamatmentes forráshoz is juttathatja a vállalkozást tervezett beruházásai megvalósításához. 2. Kkv-k adókedvezménye Amennyiben az adózó a tárgyi eszköz beszerzéshez, vagy előállításhoz pénzügyi intézménytől igénybe vett hitelszerződésének megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősül, akkor ebben az esetben az eredeti hitelszerződés, a hitel visszafizetésére előírt határidő évének végéig, de legfeljebb amíg a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel, az elszámolt kamatok összege adókedvezményként érvényesíthető. Ez az adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékáig érvényesíthető, továbbá mivel ez minimális támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.
9. Adóellenőrzés, önellenőrzés során költségként elszámolt összeg 10. Azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszerese, amelyet az adózó a negyedik év végéig azt elidegenít, nem helyez üzembe, nem vesz használatba 11. Alultőkésítési szabály: nem kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsönre (kivéve hitelintézettől) fizetendő kamat összege, amennyiben a tartozás napi átlagos állománya nagyobb, mint a saját tőke napi átlagos állományának háromszorosa. 12. Átlagos állományi létszám csökkenésénél a csökkenés és az előző évi minimálbér szorzata 20%-al növelten (de előző években ilyen címen elszámolt adóalapot csökkentő összeg 20%-al növelten), ha három éven belül történik a létszámcsökkenés. Kivéve, ha a csökkenés betegség, katonai szolgálat, halál, szülés miatt következik be Bízom benne, hogy ez a kis összefoglaló segítségedre lesz a feladatok megoldása során.