Teológiai műveket írt, s részt vett a református énekeskönyv megreformálásában. Hitéleti kötelezettségei mellett idejének nagy részét a botanika, a füvészkedés tudományának szentelte. Munkálkodását több tényező inspirálta: egyrészt a botanika, azaz a növénytan a kor kedves tudománya volt, melynek népszerűségét Linné munkálkodása még tovább növelte. Motiválta a vele való foglalkozást a gyakorlati szükség, az elmaradott magyar mezőgazdaság fejlődését elősegítő korszerű mezőgazdasági szakkönyvek hiánya, s ösztönzőleg hatott a gazdag füvészeti hagyományokkal büszkélkedő debreceni környezet is. Diószegi Sámuel Debrecenbe való költözése után kezdett hozzá az első magyar növényhatározó elkészítéséhez, amelyben barátja, egykori kollégista társa, egyben sógora, Fazekas Mihály költő segítette. Közös munkájuk gyümölcse, az eredetileg Debreceni Flórának nevezett könyvecske 1807-ben látott napvilágot "Magyar füvész-könyv, mely a két magyar hazában található növényeknek megismertetésére vezet, a Linné alkotmánya szerint" címmel.
Két rész. sógorával, Diószegi Sámuellel dolgozta ki.
Művük, amelynek Elöljáró beszédét is együtt jegyezték a svéd Carl von Linné növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználva, több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazta ékes magyar nyelven. A szerzők nem kevesebbet vállaltak, mint a hazai botanika terminológiájának és nómenklatúrájának létrehozását. Összegyűjtötték a növényneveket, mintegy félezer új szakkifejezést alkottak. A nyelvújítás lázában elnevezéseikkel néha túllőttek a célon, de több mint 300 növénynevük ma is használatos. Az erőltetett (és persze meg sem honosult) újításra példa a szirmanyúlt, a magiszák és a türempikk elnevezések, a sikeresre a ma is használatos szirom, hímpor, bibe és porzó szakszavak. A füvészkönyvből – a szakmai siker ellenére – kevés fogyott, a gazdák idegenkedtek attól, hogy "könyvből vessenek-arassanak". A szerzők munkásságát az utókor ismerte el igazán, a magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany János pl. így méltatta: "…óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi. "
Gertrud Franck: Növénytársítás az öngyógyító veteményesben (Mezőgazdasági Kiadó-Planétás Vgmk, 1985) - Növénytársítás az öngyógyító veteményesben lyrics Növénytársítás az öngyógyító veteményesben karaoke Növénytársítás az öngyógyító veteményesben Gertrud Franck: Növénytársítás az öngyógyító veteményesben (biofüzetek 7. ) | bookline Gertrud Franck Ennek a könyvnek nincsen fülszövege. biogazdálkodás kertészkedés magyar nyelvű növénytermesztés növényvédelem A következő kiadói sorozatban jelent meg: Biofüzetek >! Mezőgazdasági / Planétás, Budapest, 1985 34 oldal · ISBN: 963232076x · Fordította: Alföldiy Boruss Istvánné · Illusztrálta: V. Nagy Enikő Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke Most olvassa 1 Várólistára tette 2 Kívánságlistára tette 3 Hasonló könyvek címkék alapján Susanne Bruns: 100 ötlet biokertészeknek · Összehasonlítás Rasztik Viktória: Az ökokertek növényvédelme · Összehasonlítás D. G. Hessayon: Biokertészet · Összehasonlítás Gelencsér Margit (szerk. Növénytársítás az öngyógyító veteményesben - Franc - PS One (Playstation) játékok - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. ): Ökoporták kialakítása · Összehasonlítás Marie-Luise Kreuter: Kis biokert-kalauz · Összehasonlítás Tamás Enikő: Biokertészkedés · Összehasonlítás Oláh Edit: Biokerti praktikák · Összehasonlítás Tamás Enikő: Biokertészek könyve · Összehasonlítás Sebastian Ehrl – Jutta Langheineken: Biokertészek nagykönyve · Összehasonlítás Seléndy Szabolcs (szerk.
· Összehasonlítás Generali night run 2020 nevezés Eldorádó az elveszett város Iskolakezdés 2019 2020 romania youtube Kinek jár a cook county
kerti tömlőt a komposztra fektetjük (temészetesen időnként arrább tesszük), és ezzel teremtünk növényeink számára egy lassan, de egyenletesen ható nedves környezetet. így nem kell naponta a növényeket felülről, permetezve öntözni. Csöpögtetó öntözéssel - amihez a berendezést házilag is elkészíthetjük - a növények egyenletesen kapják a vizet. Könyv: Gertrud Franck - Növénytársítás az öngyógyító veteményesben. Jóllehet a kannás öntözés nagyon megerőltető, az embert mégis nagyon csábítja, hogy a növények levelét felülről lezuhanyozza. Egészen bizonyos azonban, hogy néhány betegség (mint a lisztharmat is) ezáltal terjed. A biológiai kertben kizárt az ilyen zuhanyozó öntözés, hiszen ez pontosan az ellenkezője volna annak, ami a természetben történik. Az eső egészen másként hat, mint a vízvezeték vize, ezért ha csak lehet, gyűjtsük össze az esővizet, mert ezzel a kertész rendkívül jó minőségű vizet nyer. Rendszerint azonban meg kell elégednünk a vezetékes vízzel. A frissen ültetett növények öntözésére azonban magától értetődően szükség van az öntözővízre, mint ahogyan nélkülözhetetlen a növényi trágyalevek készítésekor is.
Van egy világraszóló mozgalom, a Kulturális Kreatívok. Engem ez a szubkultúra Rousseau "vissza a természethez" elveire emlékeztet sajnos... Számomra inkább nosztalgikus, vagy inkább romantikus, ki tudja? Ők talán elindultak egy valódi irányba, ami a bolygót és az emberiséget a túléléshez segítheti! ?....
A levegő és a nedvesség a kis, nyitott komposztprizmán minden oldalról átjárja. Bár a giliszták ebben a lágy, tápdús talajban nagyon gyorsan szaporodnak, mégis, ha ez zárt helyen (pl. hordóban) történik, a kertésznek le kell mondania azokról a szabadban mindig előforduló komposztlakókról, mint az ászkák, a százlábúak és egyéb apró állatkák, amelyek szintén hatékonyan közrejátszanak a komposztálásban. Jóllehet a giliszták mindenhova bevándorolnak a komposztprizmába, talajtakaró komposztba, a nyesedékbe is, mégis, elszaporí— tásuk megrövidíti a korhadást, és így szinte. nélkülözhetetlen segítséget jelentenek. Ha már a gilisztákról van szó: szakítsunk azzal a téves nézettel, miszerint a giliszták kárt is okozhatnak, amennyiben az élő gyökereket felfalják. Gertrud Franck: Növénytársítás az öngyógyító veteményesben. Ez egyetlen esetben sem igaz. Amit eddig a gilisztákról állítottunk, vonatkozik a vörös színű komposztféregre (Eisenia foetida) is. Róluk is csak a legjobbakat állíthatjuk; a hulladékból is komposztot csinálnak. Hasonlóan hasznos a nagy földigiliszta (Lumbricus terrestris), amely szántóföldön és a kertben is általános.
Cookie (Süti) tájékoztatás Az cookie-kat, rövid adatfájlokat használ honlapjain, melyeket a meglátogatott honlap helyez el a felhasználó számítógépén. A cookie célja, hogy az adott internetes szolgáltatás használatát megkönnyítse, kényelmesebbé tegye. Az Európai Bizottság irányelvei alapján, az csak olyan cookie-kat használ, melyek az adott szolgáltatás használatához elengedhetetlenül szükségesek, ilyen cookie-k esetén elegendő a felhasználó tájékoztatása. Az kijelenti, hogy cookie-kban a felhasználó személyes adatait nem tárolja.
Ez szintén nem rágja meg a friss gyökereket, sem az egészséges, élő növényi részeket; mindenütt hasznos. A kertben tehát minden gilisztafaj (Magyarországon 42 különböző faja él — a ford. megj. ) hasznos, mindent meg kell tennünk, hogy számukat növeljük.