A Salemi boszorkányoknak számtalan "tanulsága" van. A gyűlölet, a bosszúvágy, a félelem és a mérhetetlen indulat a primitív ösztönök szintjére veti vissza a szereplőket, emlékeztetve az embert az állatvilágtól elválasztó, hajszálnyi vonalra. A kollektív tudattalan és tudat egyaránt arra készteti őket, hogy különösebb ellenszegülés nélkül álljanak be a hamisan gerjesztett félelem árnyéka alá, félredobva bármiféle racionalitást, és hagyják, hogy egyenként vigyék el a megvádoltakat. Igazán szembetűnő, ahogyan a démoni jelenlét puszta feltételezése valóságos démonokká változtatta a szereplőket. Salemi Boszorkányok Weöres Sándor Színház. Az igazi gonosz nem köztünk él; bennünk van. Túlzás nélkül állíthatom, a modern magyar színház egy új és sokatmondó remekműve született meg Szombathelyen.
Huszonhét év után hasonló benyomásokkal távoztam a Weöres Sándor Színház előadásáról. Salemi Boszorkányok Weöres Sándor Színház | A Salemi Boszorkányok – Weöres Sándor Színház – Csokibonbon. Tovább a cikkhez Címkék: Alberti Zsófi, Benedek Mari, Brian Friel, Dunai Júlia, Herman Flóra, Lábodi Ádám, Nagy Cili, Nagy-Bakonyi Boglárka, Szerémi Zoltán, Valló Péter, Weöres Sándor Színház Akiket félelemre nevelnek, azok életében a személyes balsors és a társadalmi nyomorúság úgy összeadódhat, hogy a hazugság csodafegyvere pazar pusztítást tud véghez vinni benne. Az ellopott törvény stiklikre való alkalmazása minden esetben királyi út egy közösség megsemmisüléséhez. Alföldi Róbert, Arthur Miller, Avass Attila, Bajomi Nagy György, Bánfalvi Eszter, Bányai Kelemen Barna, Fekete Linda, Gonda Kata, Hartai Petra, Jordán Tamás, Kálmán Eszter, Kálmánchelyi Zoltán, Kelemen Zoltán, Kenderes Csaba, Kiss Mari, Mertz Tibor, Nagy Cili, Szerémi Zoltán, Vlahovics Edit, Weöres Sándor Színház Nem tudom, hogyan lehetne érdekes egy felnőtté válásában ijesztően hamar megrekedt fiatal férfi, aki valahol az orosz romantika és realizmus között maradt ágyban fekve, slafrokban.
Mary Warren (Hartai Petra) többszörös átállása, lelki átalakulása, és végső pálfordulása az egyik csúcspontja az előadásnak, a másik a Proctor házaspár végső vívódása, búcsúzása egymástól, az élettől. Kiss Mari és Jordán Tamás ugyan mellékszereplői a történetnek, de kicsi karaktereik is árnyalják a salemi népről mutatott képet. Zseniális színészi játék jellemezte mindkét felvonást, egyetlen percre sem lankadt a figyelem, az összes szereplő a maximumot tette bele az estébe. Nem könnyű ez a történet, téma, amihez Alföldi Róbert rendező nyúlt, és nincs happy end. Salemi boszorkányok weöres sándor színház prága. Csak a butaság valósága. Elkeserítően. Hazafelé csupán az a kérdés, hogy mennyi tragédiára van szükség még ahhoz, hogy a bégető bólogató birkák felelősséget vállaljanak tetteikért, döntéseikért, amivel mások életére is hatással vannak, amivel ezen kiskirályokat a hatalomban tartják. Amikor a szombathelyi színház tájelőadást tart, akkor irány a Katona! Fiatal lányok játszanak az erdőben: boszorkánytánc, szellemidézés… De van egy brutál társadalom körülöttük, ahol a papoknak olyan hatalmuk van, ami hihetetlen, és elfogadhatatlan.
A Notre-Dame a képzőművészetnek is komoly múzsája. 1330 körül 130 méter hosszú volt. Mert amióta áprilisban kigyulladt a világ egyik leghíresebb katedrálisa hirtelen újra divat lett a keresztény összetartozásról és a jóakarat felemelő erejéről papolni amellett hogy sokan egyenesen antikrisztust armageddont és hasonló. A katedrális hossza 128 szélessége 41 ikertornyainak magassága pedig 63 méter. A párizsi Notre-Dame tehát egyfajta történetbe csomagolt kiáltvány amelyben Victor Hugo nagyon aprólékosan leírta a székesegyházat. Tízezrek álltak térdeltek némán vagy imádkoztak Párizs utcáin azt nézve ahogy a Notre-Dame ég. Aki eddig nem tudta hogy hol és mi a párizsi Notre-Dame az már minden apró francia-gótikus csipkézett hajlatot ismer az épületen. Csak azt tudom hogy nem vigyáztak rá. A könyv sikerének hatására a katedrálist 1845 és 1878 között az eredeti tervek szerint felújították. Hétfő éjjel leégett a párizsi Notre-Dame katedrális tetőszerkezete az épület súlyosan megsérült. Egy hete égett le az épület teteje.
Azzal vádolják a tervezet szerzőit, hogy a Notre-Dame-ot a 19. században restauráló Eugène Viollet-le-Duc szándékával ellentétben "új élményt próbálnak teremteni a székesegyházban". Közel három éve már, hogy a világ megdöbbenve figyelte, ahogy a párizsi Notre-Dame székesegyház lángba borul, amelynek okát még mindig vizsgálják. És bár a történelmi műemlék újjáépítése már javában zajlik, a folyamat a vártnál ellentmondásosabbnak bizonyult. A baleset után felállványozott Notre-Dame (Forrás: Getty Images) Először is, Emmanuel Macron francia elnöknek a közfelháborodást követően el kellett vetnie azt a tervét, miszerint a székesegyház híres tornyát egy modernebbre cseréljék. Most pedig a jóváhagyott terv számos francia állampolgár kritikáját váltotta ki. A vitatott javaslatot, amelyet először májusban hozott nyilvánosságra a 850 éves gótikus építményt kezelő párizsi egyházmegye, december 9-én fogadta el a francia nemzeti örökség és építészet bizottsága. A rekonstrukciós terv részeként a székesegyházban egy új "felfedezőútvonalat" alakítanak ki, ahol a falakra több nyelven vetítenek ki részleteket a Bibliából.
Csaknem három évvel a párizsi Notre-Dame székesegyházban keletkezett tűzvész után Jean-Jacques Annaud rendező epikus és ambiciózus filmben követi nyomon a katasztrófát és a "hibák sorozatát", amely majdnem veszélyeztette a székesegyház megmentését. -illusztráció- (Fotó: TASR/AP) A Fekete-fehér színesben (La Victoire en chantant (1976)) és A tűz háborúja (La Guerre du feu (1981)) Oscar-díjas rendezője 78 évesen jegyzi az első filmet a 2019. április 15-i katasztrófáról, amikor Párizsban majdnem összeomlott a lángok martalékává vált gótikus katedrális. A thriller és a hollywoodi katasztrófafilm elemeit elegyítő film a késő délutáni első füsttől a tűz tizenöt órával későbbi teljes eloltásáig tartó történetet eleveníti fel. "Amikor a tűz után belenéztem a dokumentációba, és kiderült, mi történt, nem hittem el, hogy minden igaz... " - nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek Jean-Jacques Annaud. A rendező hozzáférhetett a nyomozati anyagokhoz és interjút készített a főbb érintettekkel is.
"Az elejétől a végéig zavarok, kudarcok és egészen hihetetlen akadályok sorozata volt... " - mondta el az interjúban a rendező, aki a film készítésekor támaszkodott a párizsi tűzoltóság technikai és tudományos tanácsaira is. A Notre-Dame leégése ügyében még tart a nyomozás, a bíróságok egyelőre két lehetséges okot vizsgálnak: a feltételezések szerint cigarettacsikk vagy rövidzárlat lehet a tűz véletlenszerű keletkezésének magyarázata. A film mindkét lehetséges okot megmutatja: az egyik munkás a restaurálás helyszínén a tilalom ellenére dohányzik az ezeréves gerendák "erdeje" mellett, miközben galambok csipegetik a harangok elektromos kábeleit. Kicsit odébb egy hegesztő a munkája közben lángokat vet egy elhagyott, gyúlékony folyadékot tartalmazó palack mellett... "Nem én végzem a nyomozást. A filmem nem erről szól. Én a meglévő nyomokról beszélek. Újságírói munkát végeztem az információk és vallomások felidézésével. Találkoztam a legtöbb érintett személlyel, a párizsi tűzoltóság tábornoki rangú parancsnokaival, vagy a Notre-Dame igazgatójával" - tette hozzá Annaud.