A szakirodalom egységesen bronzból készült alkotásoknak tartja, de pl. a Kazinczy dombormű egészen biztosan patinázott gipsz. Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy a rengeteg alkotás elhelyezésének végére már kevesebb volt a pénz, és első ránézésre meg nem látszik ez a megoldás. Az eredeti jubileumra készült domborműveket az utóbbi években számos új alkotással is bővítették, de azt már a kollégium más épületrészeiben találtam meg. Igazság szerint nem számoltam meg az alkotások számát, de a végén belerakom egy csoportba, és akkor ki fog derülni. Pátzay Pál szobrásznak is elhelyeztek itt három domborművét 1938-ban. Bethlen gábor debrecen szóbeli. Elsőként Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem domborművét mutatom be. Ő, mint erdélyi fejedelem támogatta az intézmény működését. 1580 - 1629 között élt. Részletes életrajza: Bethlen Gábornak Debrecenben volt az első nagy toborzó központja. Bőkezűen segítette a kollégiumi diákok külföldi tanulmányútjait, főként Hollandiába és Angliába. Az ő anyagi segítségével épült fel a 64 évig romokban álló öregtemplom.
A Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola alapítási éve: 1857. Ekkor jött létre hazánkban először itt magyar nyelvű szakképzés. Több mint egy évszázadig a Debreceni Kereskedő Társulat tartotta fenn az iskolát az 1948-as államosításig. A közbeeső évtizedekben az oktatás szervezeti keretei, céljai a társadalmi és gazdasági igényekhez igazodva változtak. Így a kezdeti vasárnapi iskolából reálkereskedelmi, majd kereskedelmi középiskola, 1886-tól pedig Kereskedelmi Akadémia lett. A városi milleneumi ünnepségek keretében muzeális értékű, díszes iskolazászló avatására került sor, amely ma is szimbóluma az iskolához való tartozásnak. A század elejétől polgári fiú iskola, később női felsőkereskedelmi oktatás is elsőként nálunk indult az országban. Iskolánk 1957. december 14-én ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A centenáriumi ünnepséggel összekapcsolódott a névadó-ünnepély. Bethlen gábor szakgimnázium debrecen. Ezen a napon vette fel intézményünk a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor nevét. A művelt uralkodó előremutató gazdasági, politikai és kulturális törekvései ma is példaértékűek.
Negyedszázaddal ezelőtt a közgazdasági képzés postaforgalmi tagozattal bővült. 1968-ig mint technikum, majd szakközépiskolaként működik napjainkig. 1997-ben az épületben néhány évtizedig szervezetileg önállóan működő felnőtt oktatás újra a Bethlen Szakközépiskolába integrálódott, s ettől kezdve a közös szakképzés már az új törvények alapján működik. 1998 szeptemberétől pedig a Bethlen Szakközépiskola része lett a Móricz Zsigmond Tagintézmény is. 1997. tavaszán ünnepeltük iskolánk fennállásának 140. Az egyhetes rendezvénysorozat méltó módon reprezentálta a múlt és jelen értékeit és eredményeit. 2007-ben jeles évfordulóhoz érkeztünk. 150 éves lett intézményünk. Ez alkalomból virágkocsit is indítottunk a Virágkarneválon a "múlt és jelen" jegyében. 2012 őszére újabb programsorozatot terveztünk, mivel iskolánk fennállásának 155. évfordulójához érkeztünk. 2012 őszére újabb programsorozatot terveztünk, mivel iskolánk fennállásának 155. Bethlen utcai cipészet | debrecen-portal.hu. évfordulójához érkeztünk.
Ekkor letartóztatták, s először Kistarcsára internálták, majd a recski kényszermunkatárborba zárták. Faludy György: Szerelmes vers - Irodalmi Jelen. 1953-ban szabadult, s elvette szerelmét, Szegő Zsuzsannát, akitől két évvel később megszületett a fia, András. Három évvel később ismét elhagyta az országot, Londonba, Firenzébe, majd Máltára ment, itt ismerte meg második nagy szerelmét, a nála 28 évvel fiatalabb balettművészt, Eric Johnsont, akivel Torontóban éltek, majd 1988-ban visszatértek Budapestre. 2002-ig alkottak egy párt, ugyanis a költő és Fanny kapcsolata ekkor fordult komolyra. Faludy György Faludy Fanni özvegy költő Blikk extra
Ford. : Lotte Eskelung. Koppenhága. Forlaget Fremad, 392 p. francia Les beaux jours de l'enfer. : Gara László. Paris. 1965. John Didier, 376 p. német Faludy György – Tatár Mária (Faludy Zsuzsa) – Pálóczi-Horváth György: Tragödie eines Volkes. [Egy nép tragédiája. ] Ungarns Freiheitskampf durch die Jahrhundert. Bécs. 1957. Europa Verlag, 116 p. + 37 t. Heitere Tage in der Hölle. FALUDY GYÖRGY VERSEK - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. : Hans Wagenseil. Rütten und Loening. Erasmus von Rotterdam. : Walter Seib és Waltraut Engel. Frankfurt am Main. 1973. Societäts Verlag, 290 p. = Frankfurt am Main. 1981. Fontosabb díjak, elismerések: 1991 – A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje 1993 – a Soros Alapítvány Életműdíja 1993 – Nagy Imre-emlékplakett 1993 – Budapest díszpolgára 1994 – Kossuth-díj 1997 – a MÚOSZ örökös tagja 1998 – Pulitzer-emlékdíj 2000 – Aranytoll 2001 – Don Quijote-díj 2002 – Obersovszky-emlékplakett 2002 – Gundel Művészeti-díj 2002 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal 2006 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje Forrás:
Jöjj, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem, vágy kínoz, mikor nem szeretkezem. S mint harcos, ha ellenségre talál: lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll. Öved délkörét oldozd meg hamar: Pruszlidat vesd le, olyan feszesen tapad; más nem lát bele, de nekem hadd suttogja a susogó selyem esése, hogy most lefekszel velem. Fűződre régtől féltékeny vagyok, de megnyugtató, mikor kikapcsolod. Oly szép vagy, ha ruhád leengeded: kibukkanó nap nyári kert felett. Cipődet rúgd le gyorsan; várja lágy talpadat nászi templomunk, az ágy. S le fejdíszed filigrán, csupa fény hálójával; hajad szebb diadém. Ily fehér ingben égi angyalok szállnak a földre; magaddal hozod azt, mit Mohamed Paradicsoma ígér nekünk, örök gyönyört, noha a kísértet is vászoningben jár, de főleg égnek nem a hajam áll. Öt gyönyörű Faludy vers - Mizu 18. Engedd szabaddá szeretőd kezét, hadd nyúljon alád, mögéd és közéd. Amerikám! Frissen fölfedezett földem, melyet bejárok, fölfedek, aranybányám, országom, hol mohó kényúr vagyok, egyeduralkodó, s boldog pionír, miközben sötét kincseskamrádon ujjam a pöcsét.
A keleti szemhatár mögött mocskos felhők, nyugatról álszent röfögés; – mentünk a kétszázezerrel: nem bírok újabb börtönt, s ha nem is jött velem: Árpád óta bennem lakik az ország, minden völgyét meg dombját ösmerem; – a Bach-huszárok tankban tértek vissza: eddig sem ápolt, s ha más föld takar, mit számít az? és mit, hogy fiam majd Dad-nek szólít és nem lesz már magyar?
hogy elkísérjelek. Lehet, s túléled még az ezredet, s pár kurta évre kiderül, mert a bacillusok dühödt revánsa mégse sikerül, s a technológia mohó hadosztályai több erőt mozgatnak, mint a földgolyó – memóriádból szedd elő s dúdold el még egyszer velem e sorokat: mert hova lett a szépség és a szerelem? hadd kísérlek, ha nem leszek, mikor nyűgödre van a ház, hol laksz, mert nincs se víz, se gáz, s elindulsz, hogy odút keress, rügyet, magot, barkát ehess, vizet találj, bunkót szerezz, s ha nincs szabad föld, elvegyed, az embert leöld s megegyed – hadd bandukoljak ott veled, romok alatt, romok felett, és súgjam néked: tetszhalott, hová mégy? Lelked elfagyott, mihelyst a várost elhagyod. Az is lehet, hogy odafenn már nincs világ, s te odalenn a bunker mélyén kérdezed: hány nap még, míg a mérgezett levegő az ólomlapon meg a betonon áthatol? s mire való volt és mit ért az ember, ha ily véget ért? Hogyan küldjek néked vigaszt, ha nincs vigasz, amely igaz? Valljam meg, hogy mindig reád gondoltam sok-sok éven át, napfényen át és éjen át, s bár rég meghaltam, most is rád néz két szomorú, vén szemem?
Aludni mentél. S én még aznap éjjel az utcákon bolyongtam szerteszét, mocskos lányok közt, kik vad szenvedéllyel hívtak magukhoz, míg szennyes, sötét sikátorokban, szemét közt, a sárban kivert gyermekek, rokkant nagyapák hevertek, akik szemük olajában hordozták népük roppant bánatát. Egy kis lebujba tértem, hol a mécses bizonytalan világot szőtt a kétes falakra és egy meztelen leányra, ki ott táncolt a rojtos szőnyegen. Uszálynak lengett mögötte az ámbra- illat s fejét unottan dobta hátra, mint hogyha húzná nagy, vörös haja, s nedves szemét, mint hogyha csókra várna, félig lezárta s a lassú, parázna táncot oly álmos, barbár kéjjel járta, hogy szebbnek tűnt nekem, mint Kleopátra s azontúl minden nap megnéztem őt. És hangja, amely durva volt és édes, megrészegített, míg a kormos mécses mellett ültem a néptömeg között, és már nem kellett kérlelnem hiába, míg egy napon, kifestve, meztelen, a langyos judeai éjszakában az Olajfák hegyére ment velem. Még ott ültünk a cédrusok tövében, midőn a dombok közt kikelt a nap, és ekkor néztem először a szemébe, mely hosszú volt, mint egy datolyamag.