Próbáljuk meg kicselezni... Akciós ár: 2 618 Ft Online ár: 3 490 Ft 4 157 Ft Eredeti ár: 4 890 Ft idegen 5 942 Ft Eredeti ár: 6 990 Ft 4 497 Ft Eredeti ár: 5 290 Ft 2 819 Ft Eredeti ár: 2 967 Ft 5 - 10 munkanap 6 658 Ft Eredeti ár: 7 008 Ft 5 - 10 munkanap
Joseph de Maistre (1753–1821) jogász, diplomata és író volt. A savoyai-piemonti politikai elit tagja. Legismertebb művei az Elmélkedések Franciaországról (1796), A pápáról (1818) és a Szentpétervári beszélgetések (1821). A felvilágosodás egyik legélesebb és legeredetibb kritikusa, művelt, jó megfigyelő és problémaérzékeny. A francia konzervatív hagyomány egyik megalapozója. Nagyon sok, ellentétes nézeteket valló szerzőre hatott: Saint-Simonra, Comte-ra, Balzacra, Baudelaire-re, Donoso Cortesre, Carl Schmittre, James Fitzjames Stephenre és Morrasra. Az Elmélkedések Franciaországról című írás és a Tanulmány a politikai alkotmányok és más emberi intézmények rendezőelvéről szoros tematikai összefüggése miatt jelenik meg egy kötetben. De Maistre a francia forradalom alapján bírálja az alkotmány- és társadalomalkotó reményeket. A szerző rajongója, a nevét rejtve tartani kívánó orosz nemes kiválóan foglalja ezt össze: "Igen, az ember csak tervezésre képes: ez óriási igazság. Megadatott neki a gondolkodás képessége is, a szabad döntés lehetőségével.
A boldogság után vágyódó nő sorsának egyetemes problémáit fogalmazza meg a kisemberek tragédiáját gogoli groteszkséggel ábrázoló drámai szöveg, a Fodrásznő. A derűbe, a szeretetbe csomagolt fájdalom, amely a rendező, Viktor Rizsakov színházi nyelvének egyik jól felismerhető sajátossága, az emberi vágyak és a rideg valóság között feszülő ellentmondást emeli költői szintű látomássá. Az előadás minden korosztály érzékeny rétegét képes megszólítani, részvétre és életének újragondolására késztetni. Az előadás rendezője a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus figurája, a "Kiszlorod" (Oxigén) elnevezésű színházi mozgalom elindítója, a rendezőként és színházi pedagógusként is ismert Viktor Rizsakov. A szakmai zsűri döntése alapján a Fodrásznő nyerte 2010-ben a X. Fodrásznő - eSzínház. POSZT legjobb előadásának díját, a címszereplő Szűcs Nelli pedig a legjobb női alakítás díját kapta a Maszk Színészegyesülettől. Az előadás vendégszerepelt Sepsiszentgyörgyön a REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálén, Minszkben a Panorama Fesztiválon, Jaroszlavlban a Volkov Fesztiválon, 2013 szeptemberében a kijevi GogolFesten, 2015-ben Algériában a Béjaia-i Nemzetközi Színházi Fesztiválon (FITB).
A történetre visszatérve, azt, hogy az értelmetlen ragaszkodás létező jelenség, mindenki tudja. De akinek nem volt dolga ehhez hasonló szituációval, az sohasem fogja megérteni, hogy hogyan képes valaki újra és újra megbocsátani. Lehet itt pszichológiai elemzéseket végezni és magyarázatokat keresni, de a színdarab egyetlen mondata megoldást ad erre az ellentmondásra. A fodrásznő csak azt akarta, hogy szeressék, és hogy ő is szerethessen. Talán ilyenkor elgondolkodik a néző azon, hogy milyen szerencsés is ő, mivel lehetősége volt-van ezt az oda-vissza működő érzelemspirált átélni, legalább egyszer az életben. Mert valóban... milyen szerelem az, ami azon alapul, hogy megalázzuk, esetleg bántalmazzuk a másik félt. Annyira nem lehetnek magányosak az emberek, hogy bármit eltűrjenek. A válasz: sajnos de! Lehetnek! *** Szergej Medvegyev: Fodrásznő Bemutató: 2009. május 8. Rendező: Viktor Rizsakov Szereplők: Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László, Kristán Attila
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. november 25. csütörtök 12:00 Különleges relikviát mutattak be a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A hajtincs feltételezések szerint Erzsébet királyné, azaz Sisi frizurájából származik. Különleges relikviát mutattak be a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A hajtincs – amellyel a közgyűjtemény előrukkolt – feltételezések szerint Erzsébet királyné, azaz Sisi frizurájából származik. Az intézmény tájékoztatása szerint az ereklyetartóban őrzött tárgyat egy magángyűjtő vásárolta meg egy régiségkereskedőtől, a régiségkereskedő egy idős hölgytől szerezte meg, az idős hölgy pedig a bécsi karmelita apácák főnöknőjétől örökölte. A legendárium szerint a hajszálakat a magyarok legkedveltebb királynéjának fodrásza, Fanny Feifalik vágta ki Erzsébet hajkoronájából, hogy ajándékként megörvendeztessen vele valakit. A történészek inkább azt tartják valószínűnek, hogy amennyiben ez megtörtént, Sisi nem tudott róla, hiszen megtagadott minden olyan kérést, amely erre irányult.