Ez végül döntőnek bizonyult, mert amikor a magyar sereg egy része megfutamodott, a királynak is menekülnie kellett. Egyes krónikák szerint már a csatamezőn elfogták és megölték, mások szerint egy közeli faluban fogták el és ölték meg, míg az is lehet, hogy egészen Füzesabonyig menekült, s ott ölték meg. A krónikák szerint lefejezték. A ménfői csata következményei A holttestet először a feldebrői kolostorban helyezték el, majd évekkel később, amikor a sírt felnyitották, azt látták, hogy sebei begyógyultak, így átvitték az abasári monostorba, s a nép szentként kezdte tisztelni. A csata és a magyar király halála után Péter a német királlyal Fehérvárra vonult, ahol ismét magyar királlyá emelték. Az első magyar király felesége. Henrik személyesen ültette a trónra 1044 júliusában. Henrik elérte amit szeretett volna, hiszen Péter a német jogot léptette életbe az országban és 1045 május 26-án pünkösdkor, Péter kérésére Henrik újra az országba jött, egy aranyozott lándzsát és a koronáját ajánlotta fel a Henriknek, vagyis hűbéresnek ajánlkozott.
Aba úgy döntött megütközik az ellenféllel. Egyes krónikák szerint akár 200. 000 fős seregek is lehettek, míg más (visszafogottabb) krónikák 18-20 ezer főre becsülik a seregeket. A német seregben ott volt Gebhard a harcias regensburgi és Bruno würtburgi püspök, valamint Adalbert osztrák őrgróf és Bretiszláv cseh herceg is. Aba követeket küldött Henrikhez, amelyben békét és engedményeket ajánlott, cserébe a magyar rendbontókért. Ugyanakkor ismerve Henriket, a seregeit Kapuvár környezetében gyülekeztette. A németek meglepődtek Kapuvár erős védettségén, de a seregükben lévő magyarok segítségével meg tudták kerülni a város védelmét, s jelentős élelmiszermennyiséghez is jutottak. Végül Henrik a mai Ménfőcsanak közelében összecsapott az őt már váró magyar sereggel. Egyes krónikák szerint a harc kezdetekor egy hatalmas szélvihar támadt, amely megakadlyozta a magyar harcmodorra annyira jellemző nyílharcot, így azonnal hátrányba kerültek. ISTVÁN KIRÁLY, MAGYARHON ELSŐ JÓTEVŐJE / ATHÉN ROMJAI – Opera. A két sereg közel azonos nagyságú volt, de a németek az ilyen nyílt harcokban gyakorlottabbak voltak, s számtalan magyar főúr átállt a német oldalra vagy egyszerűen cserben hagyta a magyar királyt.
Ezzel lezárult a magyar történelem csaknem ötszáz éves szakasza, Habsburg-korszaka is. ( MTVA Sajtóarchívum, Origó)
klasszikus opera 12 premier Közel száz évet kellett várni Ludwig van Beethoven István király, Magyarhon első jótevője című kísérőzenéjének 1927-es magyarországi bemutatója után, mire a darab újra megszólal az Opera színpadán. " Egyszerre rózsafénybe tündökölve, / derült elébük egy szelíd vidék, / ezüst habot rázott a szirtek öble, / virág himezte a mezők szinét " – szól Kosztolányi Dezső Honfoglalás előtt című verse, mely bár I. István király előtti kort idéz, a történelmi távlat közel hozza őket egymáshoz. Első magyar király megkoronázása. Ez a közelség nagyon fontos Oberfrank Pál rendezőnek – s Kosztolányin kívül más magyar költők szövegeivel, így Babits Mihályéval és Sík Sándoréval is kiegészíti az eredetileg August von Kotzebue által írt színpadi játékot. A ritkán hallható Beethoven-darabot, akárcsak az ugyanazon az estén látható Athén romjait, Oberfrank Péter vezényli. " A legnagyobb ajándék, hogy a testvéremmel dolgozhatok, mert rendkívül felszabadítóan és inspiratívan hat. Közös célunk, hogy egy hozzánk közeli István-képet mutassunk be, aki Szűz Máriának ajánlotta Magyarországot.
1921. március 26-án kísérelte meg először az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly a magyar trón visszaszerzését: ez volt az első "királypuccs". Miután az osztrák parlament kimondta a trónfosztást, és Ausztria köztársaság lett, a Habsburg családot száműzték az országból. 1921-ben Magyarország viszont még mindig királyság volt, és IV. Károly trónfosztása sem lett "de jure" kimondva. " Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Első magyar kiraly . Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. " (IV. Károly lemondó nyilatkozata a magyar államügyek intézéséről) Létrejött a király nélküli királyság Az első világháború végén összeomlott a vesztes Osztrák-Magyar Monarchia, az 1916-ban megkoronázott Habsburg IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, 13-án pedig magyar királyi jogainak gyakorlását.
A harmadik részben Bor lágerparancsnokának, Marányi Edének alakjával ismerkedhetünk, majd a bori menet stációit járja végig a szerző, aztán a bori keret tagjainak furcsa sorsát veszi számba, hogy végül az abdai exhumálás szintén hökkentő részletei zárják a hatszáz oldalas kötetet, amely telis-tele van rejtéllyel, ta lánnyal, titokkal és megannyi igazi magyar képtelenséggel. Laufer György autószerelő minden orvosi képzettség nélkül végzett bicskával sikeres vakbélműtéteket bajtársain. Volt olyan bori rab, aki túlélte a mintegy ezer áldozatot követelő ósziváci, cservenkai vérfürdőket, föl is szabadult, de aztán szovjet fogságba esett, és még kilenc évet töltött a Távol-Keleten. A bori orvosok közül sokan különös életutat jártak be: Borban raboskodott és gyógyított Csányi Károly, aki Charles Chany néven Párizsban lett világhírű kutatóorvos, Fried Tamás az ötvenes években a Honvéd és így az Aranycsapat labdarúgóinak sportorvosa volt, Rétsági György a Kútvölgyi kórház igazgatójaként és – mások mellett – Kádár János doktoraként szolgált.