Az ókori világ hét csodája megnevezés egy kicsit félrevezető az ókorban fennállt és népszerű építményekre. A lista megalkotói nem csodaként tekintettek ezekre az alkotásokra, hanem érdekes, értékes, fontos látnivalóknak vélték ezeket. A hét pontos felsorolás valójában nem más, mint az ókori világ legfőbb látványosságainak első rangsorolása. Különleges építményekről nem csak egy lista létezett, hisz nem is volt egyszerű ismerni az egész világot és az ízlések is eltérőek voltak. Néhány listán szerepeltek például Babilon városfalai, a perzsa király, Kürosz Palotája is, az egyiptomi Memnón-kolosszusok, jeruzsálemi Salamon templom, Noé bárkája, az isztambuli Hagia Szophia és Bábel tornya. Ez utóbbinak a létezése sem bizonyítható. Ma az ókori világ hét csodájának azokat az építményeket tekintjük, amelyeket Szidóni Antipatrosz az i. e. 2. században írt epigrammájában megemlített. A lista által a görög utazók megismerhették az egyiptomi, a perzsa és a babiloni civilizációkat is. A felsoroltakból mára már csak a gízai nagy piramisok léteznek, az összes többi építményt elpusztították a tűzvész, földrengések vagy a háborúk.
Az ókori világ hét csodája Név Helye, építése Pusztulása Gízai nagy piramis I. 26. század Egyiptom Ma is áll, csúcsa megsemmisült, építkezésre használták Szemiramisz függőkertje I. 600 Babilon (a mai Irak területén) I. 1. század, földrengés Az epheszoszi Artemisz-templom I. 550 Lüdia (ma Törökország) I. 356, tűz Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra I. 435 Olümpia, Görögország 5–6. század, tűz Halikarnasszoszi mauzóleum I. 351 Bodrum, Törökország 1494, földrengés A rodoszi kolosszus I. 292–280 Rodosz, Görögország I. 224, földrengés A pharoszi világítótorony I. 3. század Alexandria, Egyiptom 1303–1480, földrengés Gízai Piramisok A gízai piramisok a mai napig fennálló emlékei az ókor fantasztikus és hatalmas élpületeinek. A Kairo melletti piramisokat a Kr. 2613-tól 29 évig uralkodó Sznofru fia, Kheop fáraó és annak örökösei, Khephrén, illetve Mükerinosz építették. Kheopsz sírhelye a legrégebbi és a valaha épített legnagyobb piramis. A nagy piramis építése 20 évig tartott, a felhasznált 2, 3 millió mészkő téglát a közeli kőbányából hoztak.
A rodoszi kolosszus A Rodoszi Kolosszus, a Héliosz görög istent ábrázoló hatalmas szobor Rodosz városa fölé emelkedett. 292-280 között építették bronzból és vasból. Több mint 30 méteres magasságával az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt. A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i. 226-ban. Egyiptom fáraója felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a Delphi jósda ezt nem javasolta. Mivel attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, végül nem engedték újjáépíteni. A pharoszi világítótorony Az egyiptomi Alexandria város melletti Pharos sziget világítótoronya i. 280-247 között épült, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé. Hatalmas világosszínű tömbökből építették 120-140 méter magasra, háromszintesre. Az alsó szint négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú volt. Több földrengés is súlyosan megrongálta, még végül az utolsó 1480-ban teljesen lerombolta. A világítótorony maradványait felhasználva egy erődöt építettek a helyére.
Sajnos Kr. 238-ban Rhodost földrengés érte, és a város szeretett Kolosszusa elesett. A történelmi beszámolók szerint azonban Rodosz látogatóit még mindig rettegte a szobor, még akkor is, ha romokba borult a földön. 652-ben egy betörő arab hadsereg elpusztította az elesett Kolosszust, és néhány történelmi beszámoló azt állítja, hogy a hadsereg ezután eladta a darabokat "egy szíriai zsidónak", aki "900 teve" hátán szállította őket. Az alexandriai világítótorony (Pharos) Az alexandriai világítótorony az ősi Pharos szigeten volt, közvetlenül az egyiptomi Alexandria város partjainál. Cnidus Sostratus tervezte a Kr. harmadik században a világítótorony építése Kr. 305-ig kezdődött, Ptolemaios Soter uralma idején. az ember által évszázadok óta létrehozott legmagasabb építmények, amelyeket kezdetben csak landmának szántak rk hajók számára, amelyek megpróbálnak bejutni az alexandriai kikötőbe, de az első században a rómaiak világítótoronnyá alakították át úgy, hogy éjszaka tüzet gyújtottak, nappal pedig tükröző tükröket használtak.
2560 körül épült, a gízai nagy piramis az egyetlen csoda, amely továbbra is az eredeti hetes listán áll. Az egyiptológusok úgy vélik, hogy a lenyűgöző emlékmű körülbelül 2 millióból épült kőtömbök, amelyek feltehetően körülbelül 20 évet és 20 000 embert igényeltek, a negyedik századi Pharoah Khufu sírjaként épült. A történelem során a szakértők csodálkoztak a piramis figyelemre méltó pontosságán " s építése. A 13 hektáros alap szinte tökéletes négyzet, és minden sarka szinte pontosan illeszkedik az iránytű négy pontjához. Az ásatások három kamrát tártak fel, az úgynevezett Befejezetlen Kamra, a Királynő " kamara és a király kamara. Ezenkívül egy robot segítségével a kutatók számos alagutat és sikátort fedeztek fel, amelyek mélyen belemennek az emlékműbe. A babiloni függőkertek A babiloni függőkertek állítólag Babilon ősi metropoliszának középpontja (mintegy 50 mérföldre délre a mai Bagdadtól délre). Furcsa módon a babilóniaiak történeti feljegyzései nem említik a csodálatos függőkerteket, ami néhány kutatót kétségbe von, hogy valaha léteztek.
A Veszprémi Petőfi Színház kiemelt színházként működik a királynék városában. Veszprém városának és a megyének legjelentősebb kulturális attrakciója, hiszen átlagban évadonként 100 ezer néző fordul meg színvonalas, feltöltést kínáló előadásokon. A színház két kiemelt fesztiválja – Veszprémi Rátonyi Róbert Operettfesztivál, Lélektől-lélekig Érzékenyítő Fesztivál – hagyományosan minden évben megrendezésre kerül, melynek látogatottsága nagyon jelentős. Évről-évre egyre több nézőt fogadnak szerte az országból és határon túlról egyaránt az előadások során. 2021 nyarától kezdődően Balatonalmádiban, a Vörösberény Kolostor kertjében és a Kerényi Imre Kult-Magtár termében és pincéjében is várják kiemelt kedvezménnyel, feltöltő előadásokkal és zenés estekkel a nézőket. Minden évadban új kínálattal 5 nagyszínházi-, 5 játékszíni-, 2 gyermek- és az ifjúsági korosztálynak szóló bemutatókkal várják bérletet- és jegyet váltott nézőiket egyaránt. A Veszprémi Petőfi Színház jellegzetessége, hogy alaptevékenységén túl társadalmi szerepvállalása is nagyon élénk.
A Veszprémi Petőfi Színház társulata titkos készülődés után megható videó-összeállítással és egy Örökös Petőfi-díjas feliratú tortával köszöntötte Kőrösi Csaba színművészt 60. születésnapja alkalmából. – Szent megszállottság űz a színpadon és az életben is – fogalmazott Oberfrank Pál igazgató pohárköszöntőjében. – Ssokak számára csodabogár vagy, ahogy mi is csodálunk, mert minden szerepben boldogan tudsz lubickolni. Kőrösi Csaba 1959. május 26-án született Nagyváradon. Két év kivételével 1988 óta folyamatosan a veszprémi társulat tagja. Nyolcszoros Petőfi-díjas, Latinovits-díjas, a magyar színház- és filmművészet kategóriában Veszprém megyei Prima-díjas színművész. [fbcomments]
Úgy mint a gazdasági egység, az üzemeltetés, a marketing és kommunikációs iroda, valamint próbatermet, tárgyalót, az udvaron pedig parkolót is kialakítanak. A beruházást bemutató sajtótájékoztatón Ovádi Péter országgyűlési képviselő méltatta a Veszprémi Petőfi Színház kultúráért és a helyi közösségért végzett munkáját. Felidézte, hogy legutóbb az operett fővárosává tették Veszprémet, de ami ennél is fontosabb, a pandémia alatt is folyamatosan képviselték a kultúrát, és a közönségüket sem felejtették el, hiszen közel 180 alkalommal, 40 helyszínen volt kint a társulat rövidebb-hosszabb előadásaikkal. A képviselő úgy fogalmazott, a Modern Városok Programnak hála most ehhez a magas kulturális minőséghez az infrastruktúra is felér majd. Porga Gyula polgármester részletesen beszámolt az ütemezésről, valamint a beruházás indokoltáságáról is. A városvezető elmondta, ha a teljes beruházást nézzük, akkor nem csak a színház fog megújulni, hanem az egész városrész is, azáltal, hogy kibővül a színházkert, sokkal tágabb közösségi terek jönnek létre, miközben az épület visszakapja az eredeti Medgyaszay-féle stílusát küllemében.
Egy csók és más semmi – "Óvatos" olvasópróba a veszprémi színházban Megtartották a következő évad első nagyszínházi előadásának olvasópróbáját a Veszprémi Petőfi Színházban. Az Egy csók és más semmi című operettet októberben láthatja a közönség. A színház előtti téren kezdik el az elmaradt bérletes előadások pótlását Veszprémben 200 fős nézőteret alakítanak ki szabadtéren, megfelelve a biztonsági óvintézkedéseknek. Lesz maszk, távolság és amire régóta vágyunk, színház – jelentették be az első Petőfi BérletEST alkalmával. A nyári program részletes menetrendjét jövő héten ismertetik. Olvasópróbát tart és évadot hirdetett a Veszprémi Petőfi Színház Öt nagyszínházi bemutatóval készül a jövő évadra a Veszprémi Petőfi Színház, a gyermek- és ifjúsági kínálatban pedig két Csukás István-mű szerepel – közölte pénteki, veszprémi sajtótájékoztatóján a teátrum igazgatója. Maszkok mellett védőruhát is gyárt a Veszprémi Petőfi Színház Átadták a Csolnoky Ferenc Kórház részére azt az első adag speciális védőruhát, amely a Veszprémi Petőfi Színházban készült.
Veszprémi Petőfi Színház Bemutatták A hőstenort Veszprémben – Interjú Tasnádi Csaba rendezővel A Veszprémi Petőfi Színház szeptember 24-én mutatta be az évad első nagyszínpadi előadását, A hőstenor című vígjátékot. A darab rendezője, Tasnádi Csaba elmondása szerint nagyon szereti és tiszteli a műfajt, ezért is hívta életre több mint másfél évtizede a VIDOR Fesztivált. Öt nagyszínpadi bemutatóval készül az új évadra a Veszprémi Petőfi Színház Öt nagyszínházi premier lesz a 2021/2022-es évadban a Veszprémi Petőfi Színházban, de számos stúdiószínpadi, gyermekszínházi és ifjúsági bemutatóval is várják a közönséget. Elindultak A tanítónő próbái Veszprémben Elindult a Veszprémi Petőfi Színház következő nagyszínházi bemutatójának, Bródy Sándor: A tanítónő c. drámájának olvasópróbája Oberfrank Pál rendezésében. A második teríték – Gyökössy Zsolt darabja a Veszprémi Petőfi Színházban A 2020/2021-es évad első játékszíni bemutatóját, A második teríték című színjátékot szeptember 26-án mutatták be a Latinovits-Bujtor Játékszínben.
Minden tervezett bemutatójukat meg tudták valósítani, nagy sikerrel rendezték meg a Lélektől -Lélekig és a Rátonyi Operett Fesztivált, és nagy sikert arattak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is – erről is beszámolt az évadzáró társulati ülésen a Petőfi Színház igazgatója. Oberfrank Pál köszönetet mondott az elmúlt időszak munkájáért a teátrum dolgozóinak. A rendezvény keretében adták át a Latinovits-, Medgyaszay-, és a Petőfi-díjat is. Bejegyzés navigáció
A következő évad tehát egy átmeneti szezon, ismeretlen ösvény a Petőfi Színház életében – Oberfrank Pál fontosnak tartja, hogy ebben az időszakban is meg tudják tartani a nézőket. A most kezdődő évad során Erdélybe is ellátogat a társulat a Holt költők társasága és a Tanár úr kérem darabokkal. A jótékonyság sem marad ki tevékenységükből: a kórház számára gyűjtenek a szeptember 22-ei SingSingSing musical show előadása során. Az örömszerzést hangsúlyozta Nagy Károly kanonok is az évadnyitó alkalmával:,, a kultúrának a gyógyító színterében vagyunk" - mondta. Szerinte nagyon fontos a színészi küldetés, hogy mosolyt csalnak az emberek arcára.