Az iskola jó híre annyira terjedt, hogy módos családok is kezdték odajáratni a fiaikat. Emiatt más iskolák vezetői féltékennyé lettek, irigykedni kezdtek Józsefre és társaira. Az intézetet megrágalmazták a pápánál, aki váratlanul két bíborost küldött ki ellenőrzésre. A vádak alaptalansága hamarosan kiderült, s az eredmény épp az ellenkezője lett, mint szerették volna a rágalmazók: VIII. Kelemen pápa személyes oltalmáról biztosította az intézetet. Néhány évvel később az eset ugyanúgy megismétlődött V. Pál pápával, de akkor az eredmény úgy módosult, hogy a pápa megduplázta az addigi évi támogatás összegét. 1611-ben József iskolájában már ezer növendék tanult. Nem sokkal később Rómán kívül is egymás után nyíltak iskolák nemcsak Itáliában, hanem Európa más országaiban is. A társulatot a Kegyes Iskolák Rendjének (Ordo Scholarum Piarum), vagy röviden piaristák rendjének nevezték el, és József lett az első általános rendfőnök. Utolsó éveiben újabb kemény próbatétel várt Józsefre. Piarista (Kalazanci Szent József)-kápolnaigazgatóság - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Felvételét kérte a rendbe egy Mario Sozzi nevű pap, akiben – mint hamarosan a felvétele után kiderült – olyan nagy hatalomvágy élt, hogy mindenáron rendfőnök akart lenni.
Ekkor úgy tűnt, hogy a kilencvenéves alapító egész életműve semmivé lett. Mikor megtudta a hírt, Jób szavait idézve csak annyit mondott: "Az Úr adta, az Úr elvette. Legyen áldott az Úr neve! " (Jób 1, 21) Nem csoda, ha az emberek úgy beszéltek róla, mint második Jóbról. A lelki gyötrelmek nem tudták megháborítani a szent rendalapító belső békéjét. Bár a tiszteletreméltó öregembert szüntelenül gyalázták és bántották, ő minden próbatétel közepette nyugodt odaadással engedelmeskedett. Halálos ágyánál kiderült, hogy a nép milyen tisztelettel nézett föl rá: végeláthatatlan sorokban jöttek az emberek a betegágyához, hogy még egy utolsó áldást kapjanak tőle. Kalazanci szent józsef római katolikus iskolaközpont. 1648-ban halt meg a római Szent Pantaleon-rendházban. Miként előre megjövendölte, halála után nyolc évvel ismét szerzetesrend rangjára emelték a piarista rendet, őt magát pedig 1748-ban boldoggá, majd 1767-ben szentté avatták. Kép és forrás:
Aki tehát olyan kicsinnyé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában. Aki pedig befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, az engem fogad be. Mt 18, 1-5 32. A PÁPÁKRÓL VAGY LELKIPÁSZTOROKRÓL Pap: Kérjük, testvéreim, Krisztus Urunkat, a jó Pásztort, hogy mutassa meg szeretetét irántunk, és hallgassa meg kéréseinket! Lektor: 1. Urunk, te vagy a pásztorok fejedelme: ne hagyd Egyházadat szent és kiváló lelkipásztorok nélkül! 2. Aki nyájadat Péterre és utódaira bíztad, add, hogy N. pápánk az apostoli lelkű szent főpapok nyomdokait kövesse! Kalazanci szent jozsef nagykaroly. 3. Aki jóságosan tanítod és neveled a népeket, ne engedd, hogy a világ elveszítse érzékét a lelki táplálék iránt! 4. Aki ismered tieidet, ne engedd, hogy egy is elvesszen azok közül, akikért véredet ontottad! 5. Aki válladra veszed a gyengét, és felkutatod az elveszett bárányt, erősítsd meg gyenge hitünket, és térítsd vissza magadhoz azokat, akik elhagytak téged! (6. Aki életedet adtad juhaidért, öleld szent Szívedre N. -t és többi elhunyt testvérünket! )
Az első írásos dokumentum a nagykárolyi katolikus templomról 1264-ből származik. Később – 1333-ban – a plébánia szerepel a pápai tizedjegyzékben. A középkori templom a török dúlások idején elpusztult; helyébe új templom épült "Mindenszentek" tiszteletére. Kalazanci Szent József áldozópap - Mária Rádió Erdély. A város ura, Károlyi Mihály nagyon rövid időre áttért a református vallásra, ezért a "Mindenszentek" templomot átadta a protestánsoknak. Miután Károlyi Mihály visszatért a katolikus egyházba, megkísérelte a templom visszavételét, de nem sikerült neki, ezért a várban rendezett be kápolnát. Itt függött egy szimbolikus kép, amely báró Károlyi Lászlót ábrázolja, aki szentáldozáshoz járul egész családjával: nejével és 20 gyermekével. Ezzel a festménnyel akarták kifejezni, hogy miközben a vallásháborúk viharaiban szinte az egész vármegye református vallású lett, báró Károlyi László családjával együtt hű maradt ősei hitéhez. Ez a kép ma is látható a templom oratóriumában. Gróf Károlyi Sándor 1712-től kezdve sváb telepeseket költöztet Nagykárolyba ezzel megnövelve a katolikus lakosságának létszámát.
Pap: Urunk, Jézus Krisztus, hallgasd meg néped kéréseit, és örvendeztesd meg nyájadat a pásztorok gondosságával, a pásztorokat pedig a rájuk bízott lelkek engedelmességével! Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Hívek: Ámen. vagy 36. Hívek: Ámen.
Nyelve és szíve épségben megmaradt. Sok használati tárgyát őrzik ma is. 1748-ban boldoggá avatták, szentté avatása 1767-ben volt. XII. Piusz pápa az összes katolikus népiskola védőszentjévé nyilvánította.
Ő velünk jár, ő a biztosíték arra, hogy el fogjuk érni a célt. Béke és vigasztalás | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Ezért ünnepeljük őt, aki velünk van az élet kenyerében, ünnepeljük a vele való közösségünket, és ezért visszük el a városunkba a hitünket és azt az örömöt, amit ő ad nekünk. Mert ezekben az órákban újra és teljes szívünkből tudjuk és valljuk: egyedül csak benne találja meg életünk a legmélyebb teljességet és emberségünk a legmagasabb szintű, Isten által rendelt szerepének betöltését. Ámen. Fordította: Horváth Ádám Forrás:
Takaró András szívhez szóló gondolatait a "Mit jelent Néki szolgálni? " kérdéssel nyitotta. Elmondta: a történelem során sok rossz válasz született erre a kérdésre, a manapság "legdivatosabb" felelet pedig többek között az a modern elvárás, hogy a lelkész legyen menedzser. Ez azonban merőben más ahhoz képest, amit Jézus meghatározott: a magvetés, azaz az igehirdetés szolgálata, ami a lényeg, és amit az esperes többszörösen a fiatal lelkipásztor szívére helyezett: "Ezt soha ne add fel! Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmas és alkalmatlan időben" – amint Pál apostol is biztatott. A Feltámadt Úr békéje öröm, megbocsátás és vigasztalás - Ferenc pápa az Isteni Irgalmasság vasárnapján - Katolikus.ma. "Jézust követve ez a legfontosabb küldetés. " Takaró András kitért arra, hogy miközben a földön hazugság vesz minket körül, az Úr Jézus arról prédikált: van egy ország, ahol végre nincs hazugság, és ahol a Király az alattvalóiért életét adja. "Ez az ország itt kezdődik el, és nem ér véget a halállal. Jézus elkezdte a magvetést. Ne keseredj el, ha még nem látod az eredményt! " Az elöljáró találó példával szemléltette, hogy Jézus korában a közvélemény sokkal inkább jósolta volna a Római Birodalom megingathatatlan fennmaradását, semmint a kereszténység elterjedését és fennmaradását: manapság mégis a bibliai keresztény nevek használatosak az emberek körében, a kutyánkat viszont Nérónak vagy Cézárnak hívjuk.
Olyan vákuum keletkezik, mely mindent beszippant, ami csak "ígéretes", semmi sem lesz elég… Néhány hete arról a szóról beszélgettünk egy női bibliaórán, hogy ELÉG. Próbálgattuk, kinek mi jut eszébe erről a szóról. Voltak, akik bibliai verset idéztek, voltak, akik egy kifejezést használtak: "Elég volt! " Mert az elég az lehet pozitív és negatív felhangú szó is. Megelégelni valamit, vagy elégedettnek lenni nagy különbség. [2] S bennem összekapcsolódott az elég szó a megvigasztalódással. Pál apostol egyik legkevesebbet olvasott levele a 2. korinthusi levél, mely sok gyötrődés, szívbeli szorongás, könnyhullatás között íródott. Nem parancs, vagy eligazítás csupán, nem himnikus imádságok és hitvallásrészletek megerősítő bizonyossága, hanem egy lélek vívódása. Vajon elég-e? Elég-e a szenvedése, elég-e az alázata, türelme? Elég-e már a magánya, a sokszoros bántalmazás, meg nem értés saját népe részéről és az üldöztetés, a megkérdőjelezés a saját maga által alapított gyülekezetek részéről? Pál kérdésére maga az Úr felel: "elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség álta l ér célhoz. "
Nem, ma, az Úrnapján nem azért megyünk végig az utcákon, hogy magunkat mutogassuk, hanem hogy magát az Urat mutassuk meg. Nem az a célunk most, hogy magunk számára elérjünk valamit, hanem hogy dicsőítsük azt, aki közöttünk van az élet kenyerében. Ezért nem tiltakozó szólamokat skandálunk ezen az ünnepen, hanem imádkozunk és dicsőítő, hálaadó és Krisztusnak hódoló énekeket éneklünk. De vajon a közel 750 éves hagyományokkal bíró kölni úrnapi körmenet még mindig aktualitás üzenetet közvetít? Amikor elrendelték Úrnapjának megünneplését és a körmenet elterjedt az egész egyházban, a világ még keresztény volt. Napjainkban egészen másképpen áll a helyzet. Multikulturális, sokvallású társadalomban élünk, amely egyre inkább szekuláris jelleget ölt. Olyan társadalomban élünk, amely a hitet és a vallást ki akarja szorítani a közéletből, és pusztán magánügynek tekinti. Hát persze! A hit egy nagyon személyes dolog. De nem korlátozódhat csak arra, ami a szívünkben van. És a hitet sem lehet mindössze a templom falai közé szorítani.