A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ez a szócikk a filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Krisztus utolsó megkísértése (egyértelműsítő lap).
Willem Dafoe és Barbara Hershey a Krisztus utolsó megkísértése c. filmben © Intercom A film bemutatóját számtalan tüntetés követte, a leghíresebb eset az volt, amikor egy szélsőséges keresztény csoport felgyújtotta a párizsi Saint Michel mozit, miközben a filmet vetítették, 13 ember sérülését okozva – Bill Bright evangelista pedig még azt is felajánlotta, hogy megveszi a film negatívját a Universal stúdiótól, hogy megsemmisítse. Több mozi önként állt el a film vetítésétől, de számos országban (köztük Mexikóban, Argentínában, Görögországban és Törökországban) be is tiltották. Két országban még ma is tiltott státusza van: a Fülöp-szigeteken és Szingapúrban. A Némaság előzetesét itt lehet megnézni: Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
Sokszor megvallotta, hogy gyerekkorát a Tolna megyei... Hapci király - Hangoskönyv Kossuth Kiadó / Mojzer Kiadó, 2016 Hangoskönyvünk címadó meséje egy különös birodalom hétköznapjaiba enged bepillantást. A legkisebb boszorkány varázslatosan szép történet,... A Nyúl mint tolmács "Mek-mek" – mondja a Kecske egy vigyorgó Úritök közelében. A tisztásra lépő Ló sajnos nem érti a mekegést, mert nem tud kecskéül. Udvar... 1 900 Ft A Franka Cirkusz Lázár Ervin az 1970-es, 1980-as években a Magyar Rádió számára több hangjátékot írt, melyek kötetbe gyűjtve először 1990-ben jelentek meg... "... Bab Berci nem szerette a füvek, fák, madarak némaságát. Csak a füvek, fák, madarak csendjét szerette. Megvárta, míg fölzengett a biz... Korona és kard A tizenhat magyar monda és Ámi Lajos különleges cigány meséinek feldolgozása Lázár Ervin késői alkotói korszakának két gyöngyszeme, amely... 3 400 Ft Eredeti ár: 3 999 Ft 13 pont Játék álarcban Lázár Ervin összegyűjtött novelláinak nyitányaként jelent meg 2017-ben a Helikon Kiadónál a Csillagmajor, a szerző által önálló egésznek... 4 250 Ft Eredeti ár: 4 999 Ft 17 pont Kisangyal idegen Football Daddy, does God play football?
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majdSárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik aföldosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. "Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre.
1969-ben az Egy lapát szén Nellikének, 1973-ban pedig a Buddha szomorú című elbeszéléskötete látott napvilágot. Azonban abszurd, groteszk hangvételű novellái is meseszerűek, sok írásáról nem is dönthető el egyértelműen, hogy mese vagy novella, leginkább mesenovellának nevezhetőek. Ezek az írások főként az emberi kapcsolatok konfliktusaival, a modern életforma keltette feszültségekkel foglalkoznak. Lázár Ervin regényt is írt, mi 1971-ben jelent meg, s A fehér tigris címet viselte. Sikerei hatására 1971-ben szabadúszó író lett. Családjával 1971-1980 között Pécelen élt. Felesége Vathy Zsuzsa. Három gyereke van, lánya Fruzsina és Zsófia, s fia, Zsigmond. Gyermekei megszületése új ihletet jelentett számára, ettől kezdve elementáris erővel törtek elő saját gyerekkorának emlékei. Figyelve nyelvvel való ismerkedésüket, saját maga is más kapcsolatba került anyanyelvével. Rengeteg ötletet merített lányától és fiától, az 1979-ben megjelent Berzsián és Dideki című meseregénye mindkét címszereplőjének neve Fruzsina lányától származik.
Bogármese címmel Zsófi lányával közösen írt mesekönyvük is megjelent. 1989-től ismét különböző irodalmi folyóiratoknál töltött be állást, 1995 és 1998 között a Magyar Írószövetség elnökségének tagja volt. A Magyar Művészeti Akadémia 1994-ben választotta tagjai sorába. Munkásságáért 1974-ben József Attila-díjat, 1990-ben Déry Tibor-jutalmat, 1992-ben Soros-életműdíjat, 1996-ban Kossuth-, 1998-ban Magyar Művészetért, 2005-ben pedig Prima Primissima Díjat kapott. Budapesten halt meg 2006. december 22-én. Lázár Ervin meséi mellet jobb gyereknek lenni és jobb szülőnek, felnőttnek lenni is, hallgatni becsukott szemmel az ő írásait éppen olyan, mint amikor a legvarázslatosabb rajzfilmet nézzük, látunk és érzünk mindent, ami szeretni való figuráival történik.
Lázár Ervin, A négyszögletű kerek erdő, a Gyere haza Mikkamakka! és A hétfejű tündér című nagysikerű mesék szerzője nemcsak a gyerekek kedvence, de a már kicsit idősebb korosztály kedvelt írója is. Lázár Ervin Az író, elbeszélő, meseíró, 1936. május 5-én született Budapesten. Ám gyermekéveit mégsem a fővárosban töltötte, hanem Illyés Gyula szülőhelyének szomszédságában, Rácegrespusztán, ahol édesapja uradalmi intéző volt. Ez máig nagy hatást gyakorolt rá, az ottani élet, a szokások beépültek élmény-, s ezáltal mesevilágába is. A Tolna megyei település lakosainak többsége ugyanis nem volt éppen jómódúnak nevezhető, így a környéken az egyedüli szórakozást a közösségi élet, mesélés és a tánc jelentette. Lázár Ervin nyolcéves koráig mint intézőgyerek viszonylagos jómódban élt, de a felszabadulás után családjának helyzete is megváltozott. Az 1945-ös földosztásnál nekik nem járt föld, így szinte ők lettek a legszegényebbek. Hat ével később még házukból is kidobták őket, mert az állami gazdaság igényt tartott az intézőlakásra.
- A Négyszögletű Kerek Erdő Lázár Ervin, Buzay István Die ehrgeizige Kohlamsel Lázár Ervin, Wilhelm Droste 1 999 Ft 1 599 Ft 80 pont A nagyravágyó feketerigó Bab Berci kalandjai Árakkal kapcsolatos információk A webáruházunkban () felsorolt árak csak az itt értékesített termékekre vonatkoznak. Eredeti ár: a könyvre nyomtatott ár, a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, ami megegyezik a bolti árral (bolti akciók esetét kivéve) Online ár: csak saját webáruházunkban () leadott megrendelés esetén érvényes Bevezető ár: az első megjelenéshez tartozó kedvezményes ár (előrendelés esetén is érvényes) Kedvezményes ár: a Móra által egyedileg kalkulált kedvezményes ár, amely csak meghatározott időszakokra érvényes
Megtekintések száma: 720 Egyszer fába szorult egy hernyó. Jó magas fa legfelső ágába. És jajgatott, jajongott, sírt keservesen. Szép hernyó volt. Piros vonalakkal meg kékekkel csíkozott. És természetesen sárgákkal is. A szeme, mint két rubin. Vagy három rubin, mert nem tudom pontosan, hány szeme volt a hernyónak. De akár kettő, akár három, gyönyörű volt. Bár most sírt mind a két (vagy mind a három) szemével. Pik-pak, hullottak a könnyek. Avagy pik-pak-puk. Az esetben, ha három szeme volt. Különben szépek voltak a könnyei is. Sőt talán a könnyei voltak a legszebbek. – Valaki bömböl – dörmögte a medve. – Valaki ordít – rivallta a farkas. – Valaki szepeg – mekegte a kecske. – Valaki sír! – kiáltott a róka. – Valaki zokog – makogta a nyúl. – Valaki rí – recsegte a borz. – Valaki sír-rí – cincogta az egér. – Valaki itatja az egereket – mondta a hőscincér. – Valaki nagyon keservesen sírdogál – mondta a katicabogár. – Ej, ki lehet? – kérdezték mind együtt. Ez úgy hangzott, mint a karének. A medve, a farkas, a róka: basszus.