A bérleti jogviszony számtalan vitás helyzetet kialakíthat, a kaució visszafizetése pedig nehezített pálya, hiszen a bérlő és a kiadó másképp gondolkodhat arról, hogy mikor is jár vissza. A kauciót vagy hivatalosan óvadékot azzal a céllal kéri a bérbeadó, hogy biztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő nem teljesíti kötelezettségeit, az ebből fakadó kárt ugyanis ebből közvetlenül kompenzálhatja, anélkül, hogy például bíróságot kellene bevonni az ügybe. Kaució: mennyit, mikor és hogyan? A kaució általában egy-két havi lakbér összegének felel meg, melyet a bérbeadó a szerződés aláírásakor, illetve a lakás átvételekor kap meg, attól függetlenül pedig, hogy nála van, a bérlő tulajdonát képezi, melyet a szerződés lejártával vissza kell kapnia. Kevesen tudják, de a kaució nemcsak pénz lehet, de akár értékpapír vagy vagyontárgy is, emellett, ha összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, és túlzó mértékűnek tartja a bérlő, bíróságtól kérheti annak mérséklését. A kauciót a kiköltözés alkalmával, a lakás átadásával egy időben vissza kell adnia a bérbeadónak, amennyiben a bérlő a szerződés szerinti kötelezettségeinek határidőben eleget tett, illetve nem történt szándékos károkozás.
Mikor nem jár vissza a kaució? A kaucióval kapcsolatos kérdéseket mindenképp célszerű pontosan rögzíteni a bérleti szerződésben, így nem érheti egyik felet sem meglepetés, illetve visszaélésre sem kerülhet sor. Már csak azért is fontos mindez, mert a kaucióval kapcsolatban számos félreértés vagy akár jóhiszemű tévedés él mind a bérlők, mind pedig a bérbeadók körében. A cikk az ajánló után folytatódik A bérbeadó visszatarthatja a kauciót vagy annak arányos részét, ha a lakásban olyan kár keletkezett, mely a bérlő magatartásával vagy szándékos cselekedetével áll összefüggésben, például, ha megrongál valamit - akár véletlenül is -, kitöri az ablakot, olyan átalakítást végez, amit nem engedett meg a bérbeadó, vagy épp elfelejti elzárni a vízcsapot, és elázik minden. Ez azonban nem vonatkozik az ingatlan rendeltetésszerű használatából fakadó állapotromlására, ezzel ugyanis a bérbeadónak akkor is számolnia kellene, ha ő élne ott, ha pedig bérbe adja az ingatlant, fel kell vállalnia ennyi kockázatot.
IX. Mester utcánál, berendezett, gépesített lakásban, külön bejáratú szoba kiadó - albérlet, 1 fő részére, kaució nélkül. Rezsi: 10ezer/hó Részletek telefonon! 06. 70. 210. 2690
Nem vonhatja le a kaucióból, ha például penészednek a falak, és ezért újra kell festeni, de azt sem, ha elromlott a kazán, vagy épp több év távlatában kopottabb lett a parketta. Ha a bérlő nem teljesíti a kötelezettségeit, és tartozást halmoz fel - legyen szó a bérleti díjról, a rezsiköltségekről vagy a közös költségről -, a bérbeadó azt általában fedezheti a kaucióból is - főként, ha ezt a szerződésben is rögzítették -, sőt, ha ez nem a szerződés lejártával történik meg, a kaució pótlását is joggal kérheti. A kaució visszatartása ugyanígy vonatkozhat arra az esetre is, ha egy határozott idejű szerződést egyoldalúan korábban mond fel a bérlő, ilyenkor ugyanis a bérbeadónak szintén kára származik. A kaució persze alapesetben a károk fedezésére szolgál, ezért minden más, lehetséges esetet részletesen tárgyalni kell a szerződésben.
Ekkor azonban komoly veszélyeknek lehetsz kitéve. Mivel ezeket a lakásokat a bennük uralkodó helyzet okán lehet ilyen olcsón bérelni, ezért gyakran hiányoznak belőle alapvető, elvárt felszerelések. A felszereltség hiányából kifolyólag fizikai balesetek is érhetnek a lakásban. Vigyázni kell a gyanúsan olcsó ajánlatokkal, ez az elővigyázatosság a Te érdekedet szolgálja. Olcsó albérletet, kiadó szobát pedig igen is találhatsz, ha nem adod fel. Ajánljuk figyelmedbe cégünk kínálatait és ügyfélszolgálatunk késséges segítségét.
Egyetértek viszont azzal a törekvéssel, hogy a 15-20 éve nyugállományba vonult, alacsony nyugdíjban részesülők esetében igen erős korrekciós/felzárkóztató programra van szükség. Itt többségében 75-85 éves emberekről van szó, akiknek az utolsó éveit kötelesek vagyunk "bearanyozni". Ebben az esetben nagyon engedékeny lennék, bár nyilván a kassza egyensúlya ez estben is szem előtt tartandó. Tehát a nyugdíjminimum emelést összekötném az elértéktelenedett – régen megállapított – nyugdíjak gondozásával, növelésével. Ebben a kérdéskörben kell majd megvitatni az alapnyugdíj kérdését is. Gazdaság: 70 éves nyugdíjkorhatár, döbbenetesen vacak nyugdíj, még minket is irigyelhetnek a britek | hvg.hu. A legvégén térek vissza a PwC és az OECD felmérésre és kutatásra. Indokolatlannak és megvalósíthatatlannak tartom, hogy hazánkban 2030-ra a nyugdíjkorhatár 70 évre emelkedjen. Nem is kell ettől tartani: a vágyak és a víziók közlése fontos és támogatható, a gazdasági és politikai döntések azonban a realitásokon alapulnak. Élve a véleményalkotás jogával, én is ismertetek egy lehetséges emelési változatot, amely a 70-es irányértéknél számomra elfogadhatóbb, és esetleg jobban illeszkedik a meghatározó európai trendhez.
Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy 2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben, az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás. 70 éves nyugdíjkorhatár magyarországon. A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárt vizionálnak. Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár - véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt. Soha nem lesz elég A Money elemzője, Walter Updegrava viszont nem mindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, és három igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éves korhatár ellen: Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel? Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
A kutatásból kiderül az is, hogy korosztálytól és iskolázottságtól függetlenül is az 55-60 év a legvonzóbb. Ugyanakkor minél idősebb valaki, annál inkább szeretne egyre korábbi nyugdíjat. A 18-39 évesek 23 százalékának még vonzó a 60-70 év közti nyugdíj, de a 40-59 éveseknél az arány csak 18 százalék. Az alapfokú végzettségűek 35, a középfokú végzettségűek 43 százaléka már 55 éves kora előtt nyugdíjba menne. A magasabb végzettségűek körében elfogadottabb a későbbi nyugdíjazás, 16 százalékuk a jelenlegi korhatárnál is később vonulna vissza. 70 éves nyugdíjkorhatár emelés. A települések szerinti bontás alapján a budapestiek maradnának legtovább aktívak, 65-70 év közt menne nyugdíjba 4 százalék, 70 éves kor felett 8 százalék, 3 százalék pedig soha, miközben a falvakban élők 39 százaléka már 55 éves kora előtt a nyugdíjat választaná, ha tehetné. Az is igaz, hogy a 50 éves koruk előtt nyugdíjba menni akarók legnagyobb arányban (13%) a fővárosban élnek. Módszertan A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
Hans-Werner Sinn szerint ez nem túl reális és nem is kívánatos. Van-e alternatí va a 70 é ves nyugdíjhatá rra? A Hans Blöcker Alapítvány első pillantásra érdekes alternatívát javasolt. Szerintük a jól ismert számítások téves elveken alapulnak, amikor a nyugdíjkorhatár emeléséről van szó. Itt összehasonlítják a névlegesen foglalkoztatható emberek és a potenciális nyugdíjasok számát, vagyis a 15 és 64 év közöttieket a 65 évesnél idősebbekkel. Ehelyett a Hans Böckler Alapítvány különbséget szeretne tenni a foglalkoztatottak és az áthelyezettek között, vagyis a nyugdíjasok mellett például a Hartz IV-ben részesülőkkel az összes korcsoportban. Valójában ez a számítás egészen más eredményt ad. Ezen számítás szerint 2013-ban 32 százalékos az úgynevezett "demográfiai függőségi ráta" (65 év felettiek aránya a 15–64 évesekhez). 70 éves nyugdíjkorhatár 2021. Ezzel szemben a transzferfüggő és a foglalkoztatottak aránya 56 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy 2013-ban kevesebben kerestek pénzt, mint azok, akik szociális fizetést kaptak.
Norvégiában és Izlandon már ma 67 év az irányadó érték, Németország és Olaszország még ebben az évtizedben rááll a 67 évre, Csehország pedig már döntött, hogy 2041-ben a 70. életév lesz a nyugdíjkorhatár. Óriási nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon - Alig egy évtized, és 70 éves korunkig dolgozhatunk - Portfolio.hu. Magyarországon szerintem az évtized közepén (2025-2026 körül) indítható meg az újabb emelési ciklus első etapja: az évente 45 nappal növelt nyugdíjkorhatár nyolc év alatt (2033-2034-re) eléri a 66. életévet. Ezt követően – a munkaerő-piac, a társadalom egészségügyi állapota és az átlagéletkor függvényében – gyorsítható vagy lassítható az ütem, ami végül is odavezetne, hogy a 2040-es évek első felében életszerűvé válhatna a 67-68 év irányadó értékként való belépése. Álláspontom természetesen vitatható: remélem, lesz is rá reflexió. A szerző közgazdász, a Demokratikus Koalíció szakértője
A nyugdíjkorhatár emelésével számolnak a magyarok a Prémium Pénztárak reprezentatív kutatása szerint, a legpesszimistább fiatalok úgy vélik, ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba. 70 plusz A felmérés szerint a nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok a jövőbeni nyugdíjkorhatárt átlagosan 71 évre tették, ami jóval több a mostani szabályozás szerinti 65 évnél. A Prémium Pénztárak tájékoztatása szerint a most 18-24 évesek arra számítanak, hogy ők már csak 74 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A 25-34 évesek 73 évre teszik ezt, 72 évvel számolnak a most 35-44 évesek, a 45-54 év közöttiek 68, 8 évvel, az 55-64 évesek pedig 66, 4 évvel kalkulálnak. Kevesen tesznek félre A felmérésből az is kiderült, hogy kifejezetten a nyugdíjas éveire a megkérdezetteknek csak 17 százaléka spórol. A nyugdíjhoz közelebb állóknál ugyanakkor jóval magasabb az arány, az 50-64 éveseknél már 31 százalék a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya. A Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár saját adatai alapján a tagok között egyre inkább megjelennek a fiatalok, a hat évvel ezelőtti helyzethez képest 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedett.