Mivel nem szeretjük egy pillanatra sem magára hagyni ügyfeleinket, így ebben a fázisban igyekszünk minden felmerülő kérdésre válaszolni. Gyártás A megbeszéltek szerint, illetve az elfogadott határidőnek megfelelően legyártjuk az ablakokat, hogy a nyílászáró csere idejére már minden készen álljon. Ezután megbeszélünk Önnel egy időpontot, s kimegyünk, hogy leszereljük a régi ablakot, majd feltegyük az újat. Bontás és beépítés 1. Fázis: régi ablak kibontása: Leakasztjuk a régi ablakszárnyakat. Finoman kiütjük a régi ablaktokot a falból úgy, hogy az közben ne sérüljön meg. A könnyebb és biztonságosabb kiemelés érdekében több darabra vágjuk a régi tokszerkezetet, majd kiemeljük a helyéről. Alaposan letakarítjuk a falnyílást, s nyomban rendet is teszünk magunk körül. 2. Fázis: műanyag ablak beépítése: Szétszedjük az új ablak zsanérjait. Leakasztjuk a szárnyakat a tokról. Néhány hasznos tipp műanyag ablak beépítéséhez. Felszereljük a kilincset. Előkészítjük a tokot a beszereléshez. Méretre vágjuk, majd a helyére illesztjük a sorolót, majd tökéletesen összesoroljuk.
A műanyag ablak beépítésénél panelház esetében nem nagyon lehet dönteni sok dologról, hiszen a régi tokba beépítés nem igazán indokolt, hiszen a bontáskor nem fog a fal megsérülni, tehát komolyabb helyreállításra egyáltalán nem lesz szükség a műanyag ablak beépítése után, egyedül a szerelési rések elfedésre, erre viszont a takaróléc teljes mértékben megfelel. A téglaépületek esetében már erősen el kell gondolkodni, hogy a felfordulást vállaljuk-e, valamint hajlandóak vagyunk-e kompromisszumot kötni és magasabb végösszeget kifizetni, megelégszünk-e egy kisebb üvegfelületű műanyag ablakkal, a nem teljesen 100%-os hangszigeteléssel és hőszigeteléssel, amennyiben az új műanyag ablak beépítése a régi tokba történik. Fontos kérdés lehet tehát egy téglaépületnél, hogy régi tokba szeretnénk beépíttetni az új műanyag ablak szerkezetet, esetleg bontással szeretnénk az egészet beszereltetni. Amennyiben a műanyag ablak beépítése bontással történik, akkor a hangszigetelés és a hőszigetelés nagyon jó lesz, viszont egyértelműen sérülni fog a fal ebben az esetben.
A legfontosabb a megfelelő alapozás Bár ez alapvetően a legtöbb falazott kerítéstípusról elmondható, azonban a zsalukő kapcsán különösen lényeges, hogy az egész szerkezet megfelelő alapra épülhessen fel. Az ugyanis eredendően rossz döntés, ha az alap és a zsalukő lábazat úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy semmi biztosíték vagy merevítés nincs a kettő között, tehát az alapvető előírások betartása mellett oda kell figyelnünk még néhány specifikus kialakítási sajátosságra, ami ehhez az építőanyaghoz köthető. Az ugyanis nem elegendő, ha készítünk egy szabvány, azaz 80 centiméter mély alapot – mivel ez a fagyhatár, ezért ez az előírás itthon –, lévén szükség lesz arra, hogy megfelelő távolságonként betonvasat helyezzünk el az alapban, méghozzá olyan távolságra, hogy azokra rá lehessen húzni a falazáskor a zsalukő blokkokat. Alap a kerítéshez - hogyan lehet helyesen elkészíteni? Gyakorlati tippek. Ezzel biztosítjuk majd, hogy a zsalukő lábazatunk vasalt beton legyen, így ugyanolyan masszív, vagy még masszívabb lehet, mint például egy téglafal. A zsalukő kerítés értelemszerűen mindig sávalapra épül fel, aminek a mélységét a fentiekben leírtuk, de fontos odafigyelni a szélességére is, ezáltal legalább 30 centiméterben gondolkozzunk, ami elegendő ahhoz, hogy a legszélesebb blokkokat is kényelmesen elhelyezzük rajta a későbbiekben.
Az alapzatnak kb. 10 cm-rel ki kell nyúlnia a felület felett. Az alapozás mélységét a talaj típusához és a fagyzóna szintjéhez kell igazítani az adott régióban. Különösen fontos ez a telepített talajok (különösen az agyagos) esetében, amelyek a fagy miatt térfogatban növekednek. Az ebből eredő földmozgások károsíthatják a túl sekélyen megalapozott alapokat. Ha tervezünk egy kerítés építését fesztávokkal, akkor lépcsős alapot készíthetünk két mélységi szinttel. A sekély alap (kb. 30-60 cm) elegendő a fesztáv mentén. A kerítésoszlopok szilárdabb támaszt igényelnek, mert teherhordó funkcióval rendelkeznek. Az alaptalpakat alá kell helyezni, a fagyzóna alá érve (kb. 80-140 cm). Mik azok a talajfagyási zónák? A talaj befagyása olyan jelenség, amikor a víz megfagy a földben. Kerítés alap beton - Beton-Dimenzió Kft.. Az éghajlat, a talaj szerkezete és összetétele a különböző helyeken kissé eltér. A levegő hőmérséklete, a szél vagy a védett terep szintén befolyásolja a talaj fagyásának mélységét. Lengyelországban négy zóna van, ezért az alapok készítésekor érdemes ellenőrizni azt a területet, ahol a telkünk található.
Mellékelten itt egy kerti utak építését bemutató cikk az Ezermesterből. Ha kültéren gondolkodol, akkor ajánlom, a fenntiek figyelembevételével tervezd meg munkádat. Ha sóderre nem is, de egy vastagabb, tömörített homokágyazat mindenképp kifizetődő, és nem pusztán "feltornázott költség". További szép napot!