A külvárosban járunk, a kietlen lakótelepek világában, ahol az emberek úgy élnek egymás mellett, hogy nem sokat tudnak egymásról, nem törődnek egymással. Émilie (Lucie Zhang), aki eredetileg politológus diplomát szerzett, de most call centerben dolgozik, lakótársat keres. Camille (Makita Samba) jelentkezik a hirdetésre: ő meg irodalomtanár egy gimnáziumban, és szintén nem engedhet meg magának önálló albérletet. A kémia azonnal beindul köztük, úgyhogy pillanatok alatt az ágyban kötnek ki, ahonnan pár hét után Camille érzéketlenül tovább lép: számára ennyi volt, más csajokra kell tartogatnia az energiáit. Párizsban szép a near earth object. Émilie viszont addigra már érzelmileg is belebonyolódott az ügybe, és hiába próbálja visszacsábítani Camille-t, ő csak egyre távolabb kerül tőle. Mindeközben Nora (Noémie Merlant), a harminchárom éves Bordeaux-i lány azért érkezik Párizsba, hogy lerázza magáról azt a tíz évig tartó bántalmazó kapcsolatot, ami tulajdonképpen elvette a fiatalságát, és hogy visszatérjen a diákélethez: beiratkozik a jogi egyetemre, újra megpróbál a húszévesekkel bulizni.
Fiatal kollégájának képeit látva Szinyei rádöbben: a világ végre valahára megérett arra a látásmódra, amit ő már évtizedekkel korábban megálmodott. Az idős festő műtermében Zemplényi pedig elámul Szinyei régóta porosodó képeinek elképesztő modernitásán. Kollégája biztatására Szinyei újra festeni kezd, a régóta szomjazott siker és elismerés pedig végre nem várat többé magára. Szinyei Merse Pált a művészközeg bátor újítóként üdvözli, amiért korábban elmarasztalták, azért most már vállukra emelik. Az éppen alakuló nagybányai művésztelep mesterükként tiszteleg Szinyei előtt, több másik képével együtt a Majális is elkel (23 évvel az elkészülte után! ) – pár évvel később pedig a müncheni Glaspalast nemzetközi kiállításán aranyérmet nyer. Szinyei Merse Pál: Pacsirta, 1882 - 1883 - Forrás: Getty Images Végre Párizsban! Párizsban szép a near future. 1908-ban jut el életében először a francia fővárosba, ahol a Louvre-ban tett látogatása során számos rokonlélek művével találkozhat, akik hasonló időben hasonló műalkotásokat festettek, ilyen többek között Monet Pipacsok című alkotása is.
Szinyei csak úgy habzsolja a kulturális benyomásokat. Érdekes összehasonlítani a Majális hoz hasonló műveket. Cézanne, Manet, Boudin és Claude Monet is festett Reggeli a szabadban címmel képeket. „Itt én vagyok a barbár, mert meg nem értenek” – Szinyei Merse Pál, a koraérett újító - WMN. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen műveket – bár a Majális előtt készültek – Szinyei nem láthatta, hiszen nem járt Párizsban, és a művek sem szerepeltek külföldi tárlatokon. A francia szerzők esetében egészen más volt a táptalaj, a befogadói környezet, ami viszont sok mindent megváltoztatott. Talán ekkor lesz számára nyilvánvaló, hogy ő maga a francia impresszionistáktól abszolút függetlenül hozta létre ezt az idehaza teljesen új, modern megközelítésű művészetet, méghozzá nemcsak mindentől elszigetelve, de támogatás híján is, gyakran ellenszélben, amivel kapcsolatban így vallott annak idején: "Hic ego barbarus sum, quina non intelligor illis. Itt én vagyok a barbár, mert meg nem értenek. " Manet: Reggeli a szabadban, 1863 - Forrás: Getty Images/DeAgostini Párizs vs. München Párizs az 1870-es évektől kezdve vált Európa megkerülhetetlen kulturális központjává, ahová minden valamire való művésznek illett és ajánlott volt elzarándokolni, melynek Szalonjában muszáj volt bemutatkozni.
Párizs, nyár, fényes, láthatár, nap Kép szerkesztő Mentés a számítógépre
Egy kis kocsmában gyakran összejöttünk. Ürítgettünk néhány pohár sört. Másokon mi annyi jót nevettünk, s tervezgettük ifjan a jövőt. Refr: Azok a szép napok, csak arra gondolok. A tánc, az ének véget sosem ér. Az élet oly nehéz, de győzni kell és kész! Az ifjúság a jövőtől nem fél. Aztán jöttek dolgos, szürke évek. Hová tűnt a sok lázas remény? A kis kocsmában találkoznék véled, megkérdezném: Emlékszel-e még? Az volt csak szép, ó, igen, az volt szép. A kocsmánk előtt megálltam ma este. Minden úgy volt, ahogy azelőtt. A poháron az üvegképem lestem, idegenként figyelgettem őt. Az ajtón át egy ismerős hang csendült. Látom arcod, szólítod nevem. Ó, barátok idősebbek lettünk, de közös álmunk megmaradt nekem. Refr… Izgalmas, de fájdalmas macska-egér játék "A Nem alszom ma nálad egy izgalmas, de fájdalmas macska-egér játékról szól. Szerintem sokunknak ismerős érzés, amikor az incselkedős hangulatba vegyül némi szomorúság is" – mondta a szöveggel kapcsolatban Berta'Lami. Az énekesnőt Dzsúdló Állat című dalából is ismerhetjük Az énekesnő – akit Dzsúdló Állat című dalából is ismerhetnek a zenerajongók – tavaly jelentette meg Szirmok című, négyszámos EP-jét.
színmű, magyar, 2015. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Az Ó, azok a szép napok! (angolul: Happy Days; franciául: Oh les beaux jours) Samuel Beckett ír származású francia író kétfelvonásos színműve. 1960-1961-ben íródott angolul. Francia fordítását maga a szerző készítette Oh les beaux jours címmelBeckett a drámát 1960. október 8-án kezdte írni és 1961. május 14-én fejezte be Az eredeti darab elején Winnie még csak mellkasig van földben, a végén már nyakig. Beszél. A férfi ehhez képest alig szólal meg. Winnie megüli a hétköznapok kis ünnepeit. És bármi történik - vagy inkább, annak ellenére, hogy semmi sem történik - végig megőrzi derűlátását: "Ó, milyen szép is ez a mai nap, megint egy boldog, szép nap!... Mindennek ellenére! " Winnie érzi, hogy az idő fogy, de abból, ami még maradt, megpróbálja a legjobbat kihozni.
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Tartalmaink elkészítése, az oldal üzemeltetése és az új olvasók elérése azonban költségekkel jár. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a lehetőségeihez mérten. Köszönjük, hogy számíthatunk Önre! Támogatom a >> Kedvenc retró tárgyaim a kilencvenes évekből A nosztalgiázás pozitív hatásáról a karantén idején bizonyosodtam meg. Jó érzés volt visszanézni a pár évvel ezelőtt készült fotókat, a múltba révedés melegséggel töltött... A jóság nem a gonoszság ellentéte – A "fényes triád" pszichológiája A kétezres évek eleje óta izgatja a szakemberek fantáziáját a "sötét triád", vagyis azok a személyiségjegyek, amelyek az ember sötét oldalát erősítik. Ugyanakkor nemrégiben... "Trauma az is, amikor a gyerek egyedül marad a fájdalmával" Letaglózó.
Horn Gyula miniszterelnök úr egy hétvégi nyilatkozatában a rá jellemző érzékenységgel és éleslátással 1. ) azonosította a problémát; 2. ) exponálta úgy külszíni megképződésében, mint mélyebb összefüggéseiben; majd pedig, durrbele, ahogy oly gyakran szokta, 3. ) meg is adta rá a választ, úgy elméleti, mint gyakorlati síkon. (A rosszat, sajnos. ) Azt mondta ugyanis, hogy a vizitdíj (a probl. beazonosítása) egy marhaság (a probl. analízise), mert népnevelési okokból (a parlamenti döntés mélyebb összefüggéseinek vázolása) nem kell pénzt szedni az emberektől (a válasz elméleti megalapozása), és a vizitdíjat ezért vissza kell vonni (a gyakorlati válasz). Mármost a vizitdíj valóban elsősorban összpedagógiai célokat szolgál, ám e célok a kormány reformprogramjának velejét képezik, ésatöbbi, megírtuk ezerszer, és ez a cikk most nem erről fog szólni. És még csak nem is - bár nagyon szeretne - Horn Gyuláról. Hanem a horni nyilatkozat verte kicsiny liberális hullámokról. Ebben sincs semmi szokatlan, nyugdíjas olvasóink bizonyára maguk is derűsen, a térdükre terített kockás plédet paskolva idézik fel a múlt századot, amikor Horn Gyula ugyanilyen derűsen nyögött be valamit, kizárólag az SZDSZ vegzálása céljából (a vatikáni szerződés, az "ami itt van, az nem az/nincs" sorozat darabjai, a dunai vízlépcső leporolása etc.
Ajkak nem mozdulnak. Kezek maradnak összekulcsolva. Halkan. ] Jézus Krisztus nevében Ámen. [ Szem kinyílik, kezek szét, vissza a földre. Szünet. Újra a mellére kulcsolja a kezét, ajkai hangtalan kiegészítő imát morzsolnak, úgy öt másodpercig. ] Örökkön-örökké Ámen. ] Kezdesz Winnie. ] Kezd a napod Winnie. Odafordul a szatyorhoz, turkál benne, de nem veszi el a helyéről, fogkefét vesz elő, tovább turkál, kinyomott tubus fogkrémet vesz elő, előre fordul, lecsavarja a tubusról a kupakot, a földre teszi, nagy nehezen rányom egy kis fogkrémet a kefére, a tubust az egyik kezében tartja, a másikkal a fogát mossa. Illedelmesen jobbra és hátra fordul, a domb mögé akar köpni. Ebben a testhelyzetben már látja WILLIE-t. Köp. Kicsit hátrébb mereszti a nyakát, lenéz. Hangosan. ] Hééé! [ Szünet. Hangosabban. ] Héééé! [ Szünet. Gyöngéd mosoly az arcán, előre fordul, leteszi a fogkefét. ] Szegény Willie [ a tubust nézi, mosoly le] mindjárt elfogy – [ a kupakot keresi] na jó – [ megtalálja] – nincs mit tenni – [ rácsavarja a tubusra] – ez is jó régi – [ leteszi a tubust] – régi, mint az összes többi – [ a szatyor felé fordul] – nincs vele mit tenni – [ a szatyorban kotorászik] – nincs mit tenni – [ kis tükröt vesz elő, előre fordul] – na jó – [ a fogait vizsgálja a tükörben] – szegény drága Willie – [ felső fogsorát nyomkodja hüvelykujjal, érthetetlenül] – Uramatyám!
Ez az egyik legtalálóbb jelző A trauma bölcsessége című dokumentumfilmre. Nincsenek benne hátborzongató képsorok, mégis a lélekig hatol, mélyen elgondolkodtat, önreflexióra késztet. A... "Amint hozzáérek valaki kezéhez, érzem, milyen passzban van" – A manikűrösöket is veszélyezteti a kiégés "Eszembe sem jutott, hogy lelkileg ennyire megerőltető lesz a munkám, arra pedig végképp nem gondoltam, hogy ebben a szakmában is ki lehet égni" –... Szabad-e sírni, dühöngeni, veszekedni a gyerekek előtt? – Az érzelmek skálája és a példamutatás A negatív érzelmeink ugyanolyan természetesek, mint a pozitív emócióink, az élet velejáróit pedig a kicsik előtt sem kell titkolnunk, azért sem, mert ők rajtunk... "Tehetséges a gyerek, de lámpalázas" – Gyakorlati tippek a szereplési félelem leküzdésére Gyomorgörcs, izzadás, megremeg a hang, és az előadó gyermekek tehetsége egyszerre semmivé válik. Hogyan tudunk segíteni nekik, hogy ne csak otthon, hanem más emberek...
Szemérmesen jobb felé fordul, hogy a bucka túloldalán kiköpjön. Így esik a tekintete Willie-re. Kiköp, és még hátrább hajol) Hahó! (Szünet. Hangosabban) Hahó! (Szünet. Mialatt szembefordul, gyengéden mosolyog. Leteszi a fogkefét) Szegény Willie…(a tubust vizsgálja; már nem mosolyog) hamarosan kifogy…(keresi a kupakot) végtére…(megtalálja a kupakot) nincs mit tenni …" (A darabot Kolozsvári Grandpierre Emil fordította. ) A "szembefordul" szerzői utasításnak, ami mindvégig megjelenik a darabban, különös jelentősége van, ugyanis Winnie monológjainak végső soron a néző a címzettje, őt akarja szembesíteni sorsával.